SZPONZORÁLT TARTALOM
A St. Andrea az eddig eltelt két évtized alatt számos díjat nyert el, és díjazott boraikkal is vitték az Egri borvidék hírnevét szerte a világban. A kezdetekről, sikerekről és tervekről a borászat alapítójával és vezetőjével, a szintén számos díjjal elismert dr. Lőrincz Györggyel beszélgettünk.
Egy kávézóban találkozunk, most is végtelen nyugalom árad belőle. Harmónia. Mint a családjából, a birtokról, a boraikból. Dr. Lőrincz György húsz évvel ezelőtt vágott bele egy üzlettársával az St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet elindításába. A folyamatos munka, a fejlesztések, a megmérettetések okozta stressz mintha elkerülné, kedvessége, nyugalma szinte a védjegye lett. Ezt a nyugalmat két dolog táplálja: hite és a családja.
Húsz év alatt az ismeretlenből nemcsak az Egri borvidék egyik legelismertebb borászatát építettétek fel, hanem mind a hazai, mind a nemzetközi piacon elismerik a boraitokat. Hogyan vágtatok bele a birtok elindításába?
Egy ismerősömön keresztül egy magyar származású osztrák úr, László István kért föl a birtok alapítására. Élt benne az a vágy, hogy a megtakarításából itthon hozzon létre egy borászatot. Örömmel vállaltam, de elsőre megijedtem a feladattól, korábban nem is dolgoztam vállalkozóként. 34 éves voltam ekkor. Se szőlőnk, se pincénk nem volt, úgy kerestem területet, ahol egyáltalán szőlőt termeszthetünk. Az első két fajta, amit ültettem, cabernet franc és cabernet sauvignon volt. Rossz döntést hoztam, ki is fagyott. Sokszor megfizettem egyébként a tanulópénzt, a magam kárán tanultam… Később ültettünk pinot noirt, merlot-t, chardonnay-t, kékfrankost, majd furmintot és hárslevelűt is. Abból a húsz szőlőfajtából, amely az évek alatt meghatározta a birtok szerkezetét, mára tizenöt maradt. Úgy éreztük, magasabb minőségre van szükségünk, ezért idővel lecseréltük azokat, amelyek az adott termőhelyeken nem hoztak igazán jó minőséget. A kezdetektől arra törekszünk ugyanis, hogy alaposan megismerjük termőhelyeinket, és évről évre tökéletesítsük szőlőtermelésünket. Szőlőterületet Egerszóláton vettünk először, a pincét pedig Egerszalók szélén, az Öreg-hegyen álmodtam meg. Számomra is meglepő volt, de szép lassan összeállt minden. Ma már négy településen, kilenc dűlőn termesztünk szőlőt, erről az induláskor álmodni sem mertem.
Három év múlva viszont elhunyt a társad. Az új üzlettársak miben hoztak változást?
Kovács Attilával és Bozó Andrással folytattam tovább, akik megerősítettek abban, hogy a fő cél a minőségi, egyediséget kifejező bor, melynek a piacon is helyt kell állnia. Vásároltak két szőlőterületet, Egerben a Nagy-Eged-hegyen, valamint Demjénben, a Hangács dűlőben. Úgy gondolom, mindkét vétel kiváló döntés volt, hiszen nagyon egyedi karakterű borokat adnak. Számos építészeti újítást, bővítést is végeztek a birtokon. 2019-re elkészült az új épületünk és a borterasz is. Három különböző méretű kóstoló termünk van. Ezek lehetőséget adnak arra, hogy igazi közösségi életet hozzunk létre, koncertekkel, képzőművészeti kiállításokkal. Konferenciákat is szervezünk, valamint borvacsoráknak és céges rendezvényeknek adunk helyet. Ezek megszervezésében, a honlap, és a közösségi oldalaink szerkesztésében Koklács Kata és munkatársai segítenek. Nyitottunk a gasztronómia felé is: 2015-ben megnyílt Budapesten a St. Andrea Restaurant, 2017-ben a St. Andrea Wine & Skybar, illetve a Kedves Wine Bisztro a Szépasszonyvölgyben.
Mennyire értettél a marketinghez?
Semennyire. Igyekeztem viszont hozzáértőket választani, de ez minden területen igaz. A tervezés, a csomagolás, az arculat egy kiváló szakember kezébe került: Ipacs Géza érdeme, hogy a termék úgy tudott megjelenni, olyan üzenettel, amely felkeltette a fogyasztók érdeklődését. Az is segített, hogy Magyarország legjobb borkereskedőjének, a Budapest Bortársaságnak a partnere lehettünk. Húsz éve vagyunk együtt, bíznak bennünk, hisznek a borainkban, és a nehéz időszakokban is kiálltak mellettünk. Ugyanakkor a többi területeken is törekedtem a magasszintű cégekkel hosszútávú együttműködésekre, legyen az csomagolóanyag-gyártó, palackforgalmazó, hordókészítő, könyvelő vagy marketinges. Nagyon hálás vagyok mindezért, értékes, szakmailag kiváló emberekkel dolgozhatom együtt.
2003-tól jöttek a sikerek, hazai és nemzetközi díjak, elismerések.
Isten kegyelméből az első 10 év alatt minden magyar borral kapcsolatos elismerést megkaptunk, és számos külföldi díjjal elismertek minket. Nyilván be kell vallanom, hogy vágytam ilyenekre, ugyanakkor kritikusan próbáltam értékelni azt is, hogy miért pont mi? Hiszen nem volt túl sok tapasztalatunk, és most visszatekintve szerintem azon kívül, hogy nagyon szeretjük, amit csinálunk, nem voltunk elég tudatosak, és olykor elég figyelmesek sem. Úgy próbálom ezeket az eredményeket értékelni, mint biztatást.
Szeretnénk kiváló borokat termelni, nyitottak vagyunk a fejlődésre, a közös gondolkodásra. Most például Gyuri fiammal elhatároztuk, hogy beiratkozunk egy borkóstoló tanfolyamra, hogy megtanuljuk a nemzetközi borkóstolás nyelvét, tisztán lássuk azt, hogy mit is értékelnek egy borban. A kezdetekben az volt az álmom, hogy világhírű borunk legyen, később beláttam, hogy ehhez egy emberöltő kevés, ugyanakkor igyekszem mindent megtenni, hogy az unokáim ezt elérhessék. Nagyon tudatosnak kell lenni, megrendítően finom borokat kell alkotni, de hogy az a bizonyos bor megszülethessen, ahhoz sok idő, sok tapasztalat szükséges.
De a tavalyi évben már valóra vált az álmod, nem? Hiszen a világ egyik legrangosabb borversenyén, a Decanter World Wine Awardson a St. Andrea Nagy-Eged dűlő Grand Superior 2017-es Egri Bikavér 97 pontot elérve, Best in show-díjat nyert, és ezzel bekerül a világ legjobb 50 bora közé.
Igen, ez egy óriási eredmény, hihetetlen ajándék! Egyébként az angliai kereskedőnk nevezte a bort, utána én már nem is foglalkoztam vele. Az eredményközlés napján reggel hat órakor hívott Csutorás Feri, hogy gratuláljon, hirtelen azt sem tudtam, milyen eredményt értünk el. Gyorsan rákerestem az interneten, és akkor döbbentem rá, hogy a világon először magyar vörösborként egy egri bikavér került a világ ötven bora közé. Közel 19 000 borból választották ki a legjobb ötvenet, és óriási öröm, hogy köztük lehetünk. Egyébként a bírálók a szakma csúcsát képviselik ezen a világversenyen, a többségük Master of Wine, Master Sommelier fokozattal rendelkeznek. Ráadásul több körben pontoznak, a magas (96 +) pontot kapott borokat újrakóstolják, és választják ki az ötvenet a Best in Show-díjra. Nagy dolognak tartom – persze ezeket átélve könnyű mondanom – , azonban én arra vágyom igazán, hogy az egri bor kerüljön méltó helyre a világ borpiacán. Talán elkezdődhet valami!
A családod a legfőbb támaszod, ráadásul közösen dolgoztok a birtokért, együtt vagytok a lelke a borászatnak.
A feleségem a legbiztosabb hátterem, ő teremti meg a birtok hangulatát, segíti a rendezvények megszervezését és persze biztosítja a nyugodt és szerető otthont. A legnagyobb fiunk (ifj. Lőrincz György – a szerk.) 2013-ban kapcsolódott be a mindennapi munkába. Bálint a borainkat értékesíti a szépasszonyvölgyi bisztrójában. Anna lányunk más utat jár, embereknek segít, nyirokmasszázzsal foglalkozik Budapesten. A legkisebb fiunk, Ákos pedig most érettségizik, és gazdálkodási területen szeretne továbbtanulni. Örülnék, ha majd a birtokon kamatoztatná a tudását! És van már két unokánk is, ami azzal a bizalommal tölt el, hogy van lehetőségünk a birtok több generációs folytonosságra. Számomra nyilvánvaló, hogy minden, ami velünk történik – beleértve ezt a 20 évet is – a Gondviselő Istennek köszönhetem. A Szentírásban írva van „nélkülem nem tehettek semmit!” Szeretném minden szavammal, tettemmel, munkámmal Őt dicsőíteni!
Milyen programokkal köszöntitek a 20 éves jubileumotokat?
Egy kampánysorozatot indítottunk. Sok meglepetéssel, játékkal, élménnyel és eseménnyel szeretnénk méltó módon megünnepelni ezt a 20 éves időszakot. A Facebookon, Instagrammon, a weboldalon, illetve a hírleveleinkben folyamatosan értesítjük az érdeklődőket. Megjelent a jubileumi borunk, a Filia 2019, mely a baráti szeretetről szól, mindazokról, akik az évek során segítettek minket. Sajnos Kovács Attila társam elhunyt, ezzel a borral őrá is emlékezünk. Szeretnénk egy nagyobb rendezvénnyel megünnepelni a születésnapunkat június 11-én, a Napbor Ünnepen. Borok mellett, finom fogásokkal, kellemes zenével várunk mindenkit. A jubileumi év különlegessége az Agapé Ünnepi Borgyűjtemény, amellyel egy régi gondolatunk vált valóra: az Agapé Nagy-Eged-hegy dűlő Egri Bikavér Grand Superior 2018 borunk mellett a bor öt alkotóeleme is egyesével palackba került, hogy a dűlő sajátossága mellett az alkotó fajták egyediségeivel is találkozhassanak a fogyasztók. A borgyűjteményben 6 bor található: egri bikavér, kékfrankos, merlot, syrah, pinot noir, kadarka. A dedikált, sorszámozott, limitált számú borgyűjteményből összesen 100 db készült a világon. A bor már előjegyezhető és szeptember 17-én mutatjuk be. Október 15-én a Merengővel ünneplünk, ez a bor képviseli számunkra mindazt, amit az egri bikavérről gondolunk. Szeretnénk fogyasztóinkkal együtt megélni ezt az évet, szeretettel várunk mindenkit programjainkra!
Mi a legfontosabb célotok még a jövőben?
Tudatosan fejlődni, jobbnak lenni. Nemrég rendeztük meg az I. Egri Borfórumot, ahol az egri borász közösség találkozásának teremtettünk lehetőséget arra, hogy beszélgessünk az egri borok helyzetéről. A fő gondolatot ott is elmondtam: egyetlen bort kellene helyre tennünk ahhoz, hogy partnerei, vetélytársai lehessünk a világ eredetvédett borainak, ez a bor pedig az Egri Bikavér. Spanyolország, Franciaország, Olaszország borvidékein, ahol eredetvédett borokkal foglalkoznak – a kékszőlő szempontjából jobb klimatikus adottságok mellett – a maximális terméshozam 60-90 mázsa hektáronként. Nálunk ez 136 mázsa! Ezáltal eleve minőségi versenyhátrányban vagyunk. Meg kell találnunk a megoldást, beszélgetni kell arról, hogyan tudnánk eredményesebbek lenni az Egri borvidéken, hogyan lehet reményteljes jövőképünk. Ha van egy emblematikus márkánk, amit felemelhetünk – márpedig az Egri Bikavér igenis az lehetne -, az a piacon lévő többi egri bort is segítené. Valójában elsősorban ennek a márkának a felemelkedéséért kell dolgoznunk. Az elmúlt harminc év alatt nem voltunk igazán bátrak! Úgy érzem, most, ebben a rendkívül nehéz világban eljött az idő, hogy (legalább) ennél az egy bornál komoly döntést hozzunk! Első lépésként hektáronként 80 mázsában kellene maximalizálni a hozamot, majd fokozatosan – a következő évtizedekben – meg lehetne határoznunk, mely termőterületek alkalmasak igazán egri bikavér alapanyagok termelésére. A többi területen pedig a rozéra, könnyű vörös borra, fehér borra lehet fókuszálni. Az lenne a legfontosabb cél, hogy az Egri Bikavért majd úgy emlegessék, mint a Brunello, a Chianti vagy a Rioja borokat, azaz ismerjék a sajátosságát és az egyéniségét.
SZERZŐ: VASS JUDIT
FOTÓK: VOZÁRY RÓBERT
