A tavalyi kényszerszünet után idén sikerrel zárt a program
Bár a pandémia miatt a tavalyi fesztivál elmaradt, Gryllus Dániel, a rendezvény egyik ötletadója nem kesergett, ugyanolyan lelkesedéssel és bizalommal vágott bele a szervezésbe, mint korábban. Idén június 24-e és 27-e között az Érsekkertbe várták a közönséget.
Nem tartottak attól, hogy a pandémia hatással lesz a fesztiválra?
Két évvel ezelőtt volt a Kaláka 50 éves jubileuma, és akkor volt 40 éves a fesztivál. Emlékszem, tervezgettük a következő évi programokat, de az élet felülírta a terveinket. Viszont idén már nem volt bennünk aggodalom, bíztunk abban, hogy a közönség vár minket, és így is lett.
Két évvel ezelőtt az Egerben történő felújítások miatt került az Érsekkertbe a fesztivál, idén viszont már Önök választották ezt a helyszínt a rendezvény otthonaként.
Igen, nagyon megszerettük az itteni környezetet, a sok zöldet, valahogy visszaidézi a kezdeti fesztiváljaink hangulatát, másrészt a közönségtől is azt a visszajelzést kaptuk, hogy ez a legjobb helyszíne a programnak.
Ma már nagyon sokféle zenei műfaj találkozik egymással a fesztiválon. Miért volt szükség a műfaji nyitásra?
1980-ban, amikor elkezdtük, még fesztivált szervezni is nagyon különleges dolognak számított, amely egy idő után fellendült Magyarországon, és a folkfesztiválokból is egyre több lett… Úgy éreztük, mást kell adnunk. Sokféle stílust szerettünk volna felvonultatni, hiszen a zenekar is sokféle stílust képvisel, kicsit jazzes, kicsit sanzonos, vagy éppen latin-amerikai, balkáni… Innentől kezdve olyan zenekarokat kerestünk, akik ezeket a stílusokat képviselik. Így fért meg egymás mellett idén is a Hot Jazz Band, Palya Bea, a Misztrál, a Besh O Drom, vagy épp Ferenczi György vagy a Magna Cum Laude.
A koncerteken kívül vannak külső helyszíneken zajló, visszatérő programok. Milyen témákra fókuszáltak idén?
Már hagyományosan minden fesztivált verskoncerttel kezdünk. Az volt az eredeti terv két évvel ezelőtt, hogy Kányádi Sanyi bácsit köszöntjük majd 90. születésnapján, de sajnos ezt már nem élhette meg. Az ő emlékére hoztunk létre egy előadást Bogdán Zsolt kolozsvári színész közreműködésével, melyet most Felsőtárkányban láthatott a közönség. Minden évben teret adunk a képzőművészetnek, és állandó programunk még a templomi koncertünk is, melynek ezúttal a Minorita Templom adott otthont. A zsoltárok mai megfogalmazását hallhatta a közönség Sebestyén Márta vendégszereplésével.
Elégedett?
Mindenképp… Kicsit talán kevesebben látogattak el a fesztiválra, mint tavalyelőtt, de ez valószínűleg a járvány miatti aggodalmaknak tudható be. És az is igaz, hogy meg kellett küzdenünk a hőséggel, vagy épp a viharral, de ez még mindig jobb, mintha meg se rendezhettük volna.
SZERZŐ: VASS JUDIT
