Noha még most is meglehetősen sok idő van a 2021-es érettségi vizsgákig, már jó ideje két álláspont ütközik a tanulók életét hosszabb távon is befolyásoló esemény ez évi lebonyolításával kapcsolatban. A tanulók és a szülők egy része úgy véli, a diákoknak idén a jegyeik átlaga alapján kellene megkapniuk a bizonyítványukat, mivel a hosszú-hosszú hónapok óta folyó online oktatás hatékonysága korántsem olyan, mint a hagyományos formáé, következésképpen az érintett fiatalok jelentős hátránnyal vágnak neki a megmérettetésnek. Ezzel szemben az oktatási kormányzat és a középiskolai igazgatók nagyobb hányada azt mondja, már csak azért sem szabad eltekinteni az érettségi megrendezésétől, mert akkor idehaza is olyan felvételi zűrzavar alakulhatna ki, mint tavaly Nagy-Britanniában. Hogy miként is látják mindezt egri középiskolák vezetői, tanárai és diákjai? Körképünkben e kérdésre kerestük a választ.
Kántor Zsolt
Hosszú ideje működik a mostani, bevált rendszer – mondja Kántor Zsolt, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója –, amelyben az érettségi eredmények adják az egyetemi felvételi pontok gerincét. A most ezt elvetni akaró javaslat következményeként egy felvételi tárgy esetén a 100 fokozatú skála 5 fokozatúra zsugorodna, és nehéz lenne a felkészültséget megfelelően, valósághűen tükröző rangsort felállítani az egyetemekre jelentkező diákok között. Arról nem szólva, hogy az emelt szintű nyelvi érettségik jeles eredménye középfokú – két tanítási nyelvű iskolákban felsőfokú – nyelvvizsgát jelent. Ennek elmaradása sokakat érintene hátrányosan. Nem vitás, a digitális oktatás folyamán nehezebb az új anyag feldolgozása, ám a tanultak rendszerezése – és az érettségire felkészülés végére ez a jellemző – nem megoldhatatlan. Emellett a jelenlegi szabályok megengedik, hogy a középiskolák kis csoportokban konzultációt szervezzenek a diákjaik számára.
Ami úgy általában az online oktatást illeti, jómagam azt tartom fontosnak kiemelni, hogy a tanítás-tanulás alapvetően átalakul, ezért tanárnak és diáknak egyaránt meg kell találnia a leghatékonyabb lehetőségeket. Az oktatást segítő alkalmazások kínálata óriási, sőt, talán túl nagy is. Minthogy könnyű eltévedni ebben a „dzsungelben”, szükség van a továbbképzésekre, a tapasztalatok megosztására. Megjegyzem, a tanár szerepe minden oktatási formában rendkívül fontos. A munkatársaim most is a legjobb tudásuk alapján tanítanak, ám az tény, hogy az online oktatás folyamán lényegesen kevesebb a visszajelzés. Amíg a jelenléti formánál rögtön felszínre kerülnek a gondok, a digitális térben a tanár számára nehezebb felfedezni a lemaradókat. De a legfájóbb mégis a szociális készségek fejlődésének megakadása, lévén a diákok nem kényszerülnek rá az egymás közötti kommunikációra. A közösségek kialakulása, fejlesztése szempontjából ez hatalmas hátrány.
Az kijelenthető – véli Cseke Petra, az intézmény 12. osztályos tanulója –, hogy az érettségi vizsgákra való felkészülésünkre negatívan hatott az online oktatás. Míg az iskolában azonnali, „élő” segítséget kaphatunk tanárainktól és a társaktól, az online esetében szinte teljesen magunkra vagyunk utalva. A megszokottnál sokkalta nagyobb mennyiségű anyagot kell feldolgoznunk, ráadásul új és szokatlan formában. Szerintem nem szabadna eltörölni az érettségi vizsgákat, hiszen a jegyek átlaga esetenként irreális eredményeket ad, így a felvételi pontszámok is torzulnának.
Kollégájához hasonlóan látja a kérdést Rázsi Botond, az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium igazgatója.
A felvételi pontszámokat erősen torzítanák a jegyek átlagával „előállított” érettségi osztályzatok – mondja –, az eljárás tisztasága is megkérdőjeleződne. A hatályos jogszabályok értelmében az így elért eredmények a későbbiekben nem használhatók fel a felvételihez – ahogyan erre korábban már volt is példa –, ezért azokat adott esetben pótolni kellene. Szóval jómagam a kellő gondossággal előkészített érettségi vizsgák megtartása mellett vagyok. Ám az üdvözlendő lenne, ha az érettségik feladatlapjait összeállítók tekintetbe vennék az idei tanév rendkívüli körülményeit. Annek ellenére, hogy az iskolánk mindent megtesz a diákok sikeres vizsgáiért: végzőseinknek célirányos felkészítést tartunk, igyekezve az érettségi követelményeire koncentrálni, illetve az érettségi tárgyakból kiscsoportos foglalkozások is segítik a felkészülést. A tanulók visszajelzéseiből is úgy tűnik, sikerült megtalálni az online megtartott, videókonferencia jellegű órák, illetve az online feladatkiadás és ellenőrzés optimális arányát.
Rázsi Botond
A digitális oktatásról azt gondolom, remek lehetőség, amikor minden más módszer kizárt, ráadásul olyan eszközökön keresztül valósul meg, amiket a középiskolás korosztály jól ismer és rendszeresen használ. Az is igaz viszont, hogy a diákok igénylik a személyes jelenlétet: egyrészt a tanárét, az általa adott útmutatást, biztatást, dicséretet, szükség esetén szigort, másrészt a társakét, lévén a velük való kapcsolat ösztönzően hat rájuk. Mindezeket semmilyen online eszköz nem pótolhatja. A digitális formát nem is annyira az oktatás sínyli meg, mint inkább a diákélet, a közösségi lét és élmények. Ami a tanárainkat illeti, nemcsak mindnyájan jól ismerik az oktatást segítő, korszerű online felületeket, de egyre jobban, magabiztosabban alkalmazzák azokat, ami a tavaly tavasszal szerzett tapasztalatoknak is köszönhető.
Az osztályunk azt szeretné, ha az érettségit megtartanák – jelenti ki a Szilágyi 12. B osztályába járó Kovács Gréta, aki orvosi egyetemre készül –, ám örülnénk a tavalyihoz hasonló könnyítésnek, a szóbeli elmaradásának. Azért vagyunk az érettségi mellett, mert az megmutatja, hogy a megszerzett tudásunkat hogyan vagyunk képesek visszaadni, másrészt megjósolhatatlan, milyen következményei lennének, ha nem lenne megfelelő érettségink. Hiszen megvan a veszélye, hogy a megajánlott jegyek a későbbiekben nem – vagy nem úgy – számítanának a felvételik során, ezért aztán le kellene belőlük érettségizni.
Az idén érettségizők valóban hátrányos helyzetben vannak – szögezi le dr. Sipos Mihály, a Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium igazgatója –, hiszen az immáron egy éve tartó világjárvány megfosztotta őket mindazoktól a közös élményektől – ilyenek a diáknapok, a gombavatók, az ünnepi megemlékezések vagy éppen a táncbemutatók –, amelyeknek döntő szerepük van abban, hogy életre szóló örömökkel búcsúzzanak az alma matertől. Az érettségi vizsgák tekintetében kevésbé gondolom, hogy helyrehozhatatlan hátrányt szenvednének. Ezt igazolják az elmúlt évi eredmények és a felvételin elért sikerek is. Magam mindképpen a hagyományos – írásbeli és szóbeli – érettségire szavazok, már csak azért is, mert az „érettség” igazolása tanárnak és diáknak egyaránt örömforrás, az ekkor kapott bizonyítvány pedig több, mint a jegyek halmaza. Semmiképpen nem támogatom a jegyek átlagának elfogadását, az ugyanis a digitális oktatási rendben nem más, mint torzítás.
Az online oktatás terén a Neumann nagyon kedvező helyzetben van, lévén jól motivált, tehetséges diákokkal foglalkoznak magas szintű digitális felkészültséggel bíró tanárok. Iskolánk már akkor készült e formára, amikor a Covid-19-nek még híre-hamva sem volt: az infrastruktúra célirányos fejlesztése, a digitális iskolák jó gyakorlatának átvétele már 2019 őszétől zajlik. Nem vitás persze, hogy a hátrányos helyzetű tanulók számára komoly gondot jelent a követelmények teljesítése, különösen, ha hiányzik a megfelelő technika háttér. És bár a pedagógusoknak is plusz megterhelést jelent a „hibrid” oktatás, a legnagyobb gondot mégis a személyes kapcsolatok hiánya okozza, ami mind a közösségé válást, mind az egyéni karakterek formálását, olykor pedig a tehetségfejlesztést is akadályozza.
Nézetem szerint azért lehet sokaknak hátrányos a jelen helyzet – mondja Havasné Szikora Katalin, a Neumann tanára és iskolapszichológusa –, mert már tavasszal is hónapokat kellett digitális tanulással tölteni, azaz éppen az utolsó két évben – tehát a felkészülés hajrájában – kellett nélkülözni a jelenléti oktatást, a személyes tanári magyarázatot. Ezzel együtt sem jó ötlet az érettségik elhalasztása, hiszen sokkal igazságosabb az érettségi eredményt vinni, mint év végi jegyeket. Előfordulhat például, hogy egy nagyobb tudású diák rosszabb jegyet kap egy szigorúbb, többet követelő tanárnál, míg egy másik, kevésbé felkészült tanuló jobbat, köszönhetően egy „elnézőbb” pedagógusnak. Így utóbbi a felvételi során előnybe kerülne, érdemtelenül. Megjegyzem, ősszel is volt előrehozott érettségi – szóbeli és írásbeli is, a járványügyi előírások betartásával –, ami sikeresnek bizonyult. Mint tudott, tavaly csak írásbelire került sor, s mivel akkor érettségiztettem is, tudom, hogy sok diák még javíthatott volna a szóbelivel az eredményén.
Azt tapasztalom, hogy a hosszadalmas digitális oktatás a középiskolában pszichésen nem pusztán a diákokat, de tanárokat is megviseli, akik erőn felül próbálnak teljesíteni. Nagyon sok családban lehet szociális bizonytalanság is, az iskolai közösség hiányát pedig az online kapcsolat csak kis részben tudja pótolni. Igen komoly veszély továbbá a monotonitás – a korábbinál is több időt ülnek a számítógép előtt –, nem különben a bezártság érzése. Mivel a közösség motivál is, ezért rengeteg diáknál gondot okozhat a tanárokkal és a társakkal való találkozás hiánya. Ilyen körülmények között azok teljesítenek jól, akik önállóan is képesek tanulni, azok viszont, akik különböző okok miatt segítséget igényelnének – szükséges technika hiánya, bajok a családban, stb. –, nehezebben boldogulnak. Úgy vélem, igazán az év végi eredmények és az érettségi mutatja majd meg, mennyire is voltunk hatékonyak.
Dobó István Gimnázium
Szintúgy az érettségi vizsgák már évtizedek óta bevált módja mellett áll ki az Egri Dobó István Gimnázium vezetője.
Jómagam teljes mértékben osztom az oktatási kormányzat és intézményvezető kollégáim zömének azon álláspontját, hogy az idei érettségiket is a megszokott formában kellene megtartani – jelenti ki Berkes Krisztián –, ami a májusi írásbeli, illetve a júniusi szóbeli vizsgákat jelenti. Ezt a megoldást nemcsak azért pártolom, mert az idők során már bizonyított, de azért is, mert a diákoknak előnyös, hiszen lehetőségük nyílik arra, hogy az írásbeli elért eredményeiken javítsanak.
Az online oktatás során minden tőlünk telhetőt megtettünk és megteszünk annak érdekében, hogy a dobós diákokat a jelenlegi helyzetben a lehető legkevesebb hátrány érje. És ez még akkor is így van, ha az online órák megtartása a tanárainkra összehasonlíthatatlanul nagyobb terheket ró, mint amikor az oktatás a hagyományos, úgynevezett jelenléti formában zajlik az iskolánkban. Matematikából és a fakultációs tantárgyakból – a járványügyi szabályokat figyelembe véve – kiscsoportos foglalkozásokat is tartunk, ugyanis ezek esetében az átlagosnál is nagyobb szerepe van a szaktanárnak és a személyes találkozásnak.
Már nagyon-nagyon várjuk az érettségi vizsgákat – mondja Farkas Lili, a Dobó 12. osztályos diákja –, amiket én és a társaim is az elmúlt évtizedekben látott formában szeretnénk letenni. Úgy gondoljuk, hogy a tanáraink tényleg minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy az online oktatást a lehető legkevésbé szenvedjük meg. Ennek ellenére az iskolában eltöltött napok, a tanárainkkal való közös munka, az osztálytársakkal történő találkozások mindnyájunknak rettenetesen hiányoznak.
SZERZŐ: TÖRÖK ANGELIKA
FOTÓ: TV EGER, VOZÁRY RÓBERT
