Petercsák Tivadar: A magyar képeslap története
Látóképek, csókküldemények, ünnepi üdvözletek
A könyv közlése szerint, a képeslap: „a kapcsolattartás leggyorsabb eszköze volt, a belföldi forgalomban sokszor még aznap megkapta a címzett.” Ez egészen elképesztő az Y, Z, és alfageneráció tagjainak, a twitteren szocializákódott, figyelmüket nyolc-tíz percig koordináló, messengeren edződött fiataloknak. Az interneten innen már kicsit nehéz átérezni az egy nap alatt megérkező képeslapok gyorsaságát, bár emlékszem, gyerekkoromban mi is küldtünk a nagyszülőknek, unokatesóknak egy-egy lapot a Balatonról, amit sokáig az adott kedvenc mágnessel a hűtőre biggyesztve őrizgetett a család.
Kultúrtörténeti érték
A magyar képeslap történetéről dr. Petercsák Tivadar muzeológus-történész, nyugalmazott egyetemi tanár, a Dobó István Vármúzeum egykori igazgatója írt átfogó kötetet, egy gyönyörűen és gazdagon illusztrált, igényes kiadvány formájában, amely a levelezőlapok fejlődését egészen a megjelenésüktől dokumentálja – sokszínűségüket hangsúlyozva, a különlegesebb példányokra is felhívva az olvasók figyelmét.
A szerző az 1970-es évek második felében Szerencsen kezdte a múzeumi pályáját, itt ismerkedett meg Magyarország legnagyobb képeslapgyűjteményével, amely akkor kb. fél-, napjainkban pedig közel egymillió darabot számlál. A múzeum igazgatójaként kiemelt gondot fordított a saját korukban mindennapinak számító képes levelezőlapokra, amelyekben hatalmas kultúrtörténeti értéket fedezett fel. Miután elkezdett a témával foglalkozni, kiállításokat rendezett, tanulmányokat írt, sőt már korábban is publikált egy könyvet ennek kapcsán. A magyar képeslap története című átfogó munkája pedig tavaly jelent meg.
Mint a kötetből kiderül, a képes levelezőlap a XIX. század végétől töltött be kommunikációs szerepet, ám előzményét már a XVII. századtól használták. A mű forrásainak legnagyobb részét a szerencsi Zempléni Múzeum anyaga adta és a történeti, illetve tematikai sokszínűség mellett számos érdekességre bukkanhatunk, például a magyar képeslapkiadás sajátosságaira.
A szerző hűen beszámol a képes levelezőlap korszakairól, a könyvből kiderül például, hogy a képeslap aranykorában (1898-1913) „Angliában egy szomszédos településre akár 2-3 óra alatt is eljutott az üzenet.” Illetve azt is megtudhatjuk, hogy a képeslapok leggyakoribb témáit a városok, üdülőhelyek, ünnepek adták, majd ahogy szélesedett a tematika, úgy „A politikusok, hadvezérek, színészek és sportolók szinte családtaggá váltak a képeslapok révén.”
Az egyes korszakok hű lenyomata
A könyvből kiderül, hogy a tájképek, állatok, növények, közlekedési eszközök, jeles események és szentek mellett versrészleteket, sőt csatajeleneteket megörökítő festményeket is bemutatott egy-egy lap, vagy akár jeles történelmi személyek, például Kossuth Lajos életének mozzanatait elevenítette meg.
Amellett pedig, hogy kortörténeti dokumentumokról beszélhetünk, a helytörténeti jelentőségük is meghatározó. Láthatunk például egri nevezetességeket bemutató felvételeket, legyen az akár egy kép a minaretről 1900-ból, de arra is érdemes visszatekinteni, hogyan nézett ki régen a Dobó tér, a városháza és a Dobó-szobor. A település akkori látványképe mellett a könyvben több helyi vonatkozású adat is szerepel: „Egerben, amely a századfordulón 25 ezer lakosú város volt, az első világháború előtti évtizedben legalább 16 helyi képeslapkiadó működött.”
Megtudhatjuk, hogy a tömegtájékoztatás eszköze mellett a képeslapokat háborús propagandaként is használták, ahogy azt is, hogy a katonák néhány szavas üzeneteit, a nyitott forma miatt, könnyű volt cenzúrázni. És míg az első világháborúban kiemelt szerepet kapott a propaganda részeként, addig a másodikban már kevesebb hangsúlyt fektettek rá – derül ki a könyvből.
Titkos üzenetek
A szerző külön fejezetet szentelt a szerelmi képes levelezőlapoknak, annak, hogy miként üzenhettek a párok a bélyegek felragasztásával, azaz a „bélyegnyelvvel”, illetve, hogy hová írt a szerelmes feladó, ha nem akarta, hogy a címzett kíváncsiskodó családja, vagy a postás elolvassa az üzenetét… Emellett előköszön a „virágnyelv” is, amellyel a fiatalok sajátos, titkos módon is kifejezhették az érzelmeiket. Mint a könyvből megtudhatjuk, a csókküldeményt a férfiak kezdeményezték kiszemeltjüknek, amelyet később illett személyesen viszonozni a szívük választottjának.
Gyűjtőszenvedély
A képeslapok népszerűsége, rohamos terjedése után a XXI. szádazra visszaszorult az eredeti funkciója, mára pedig már inkább csak a gyűjtők és a múzeumok, kiállítások polcain köszönnek vissza – így inkább a kortörténeti dokumentumjellegük dominál. Ennek ellenére a szülőknél, nagyszülőknél még mindig felfedezhetünk nagyobb mennyiségű képeslapkupacokat, amelyek kellemes emlékeket idézhetnek bennünk, és amelyekhez a mai napig ragaszkodnak a címzettek.
A témában a szerzővel, dr. Petercsák Tivadarral készült stúdióbeszélgetésünket a TV Eger A mi történetünk című magazinműsorának 2021. január 14-i adásában nézhetik vissza.
SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
