A környezettudatosság a pénztárcánkat is kíméli
Hogyan legyünk környezettudatosak a fatüzelés során?
Az első lépés, amelyet megtehetünk a környezettudatos fatüzelésért az az, hogy időben megvásároljuk a tűzifát. Az erdészeti fakitermelés időszaka lejárt, így ebben az évben az értékesítésre szánt tűzifa jelentős része már kivágásra került. A frissen kivágott fa nedvességtartalma elérheti az 50%-ot. A tüzelésre alkalmas fa optimális esetben 15-20%-nál kevesebb nedvességet tartalmaz. Ahhoz, hogy az optimális légszáraz tűzifa rendelkezésre álljon a következő fűtési időszakban, érdemes a tűzifát már most, a tavaszi időszakban megvásárolni. A felhasogatott tűzifa száraz, fedett és jól szellőző helyen történő tárolásával már egy lépést tettünk annak érdekében, hogy a fűtési szezonban kialakuló egészségtelen levegőminőséggel jellemezhető napok száma csökkenjen.
Miért is fontos ez igazán?
A frissen kitermelt tűzifa tömegének a felét (50%) a víz adja. Ebben az állapotban a fa fűtőértéke csökken, hiszen a többletnedvesség elpárologtatásához szükséges energia elvész. A tüzelés így gazdaságtalan és környezetszennyező.
Minden 10%-nyi többletnedvesség 9%-os fűtőérték-csökkenéssel jár!
A nedves, korhadt vagy penészes tűzifa égetése során sokkal több káros anyag kerül a légtérbe, mint például a kisméretű aeroszol részecskék (PM10, hétköznapi nevén: szállópor), szén-monoxid vagy a policiklusos aromás szénhidrogének. A fűtési időszakban a kedvezőtlen levegőminőséget gyakran a szállópor-tömegkoncentráció határérték-túllépése okozza.
A szállóporról már sokat hallottunk mint légszennyező anyag, de ismerjük ennek az anyagnak a jellemzőit és az egészségre gyakorolt hatásait?
A szállópor egy része természetes eredetű, azonban jelentős hányada az emberi tevékenységnek köszönhető. A szállópor kémiai és biológiai összetétele, illetve fizikai tulajdonságai is változatosak. Az egyik legfontosabb jellemzője a mérete. Tömegkoncentrációjuk alapján a 2,5-10 µm átmérőjű részecskék (PM2.5-10) képezik a legnagyobb hányadot, melyeket durva részecskéknek is hívunk. Számukat tekintve pedig a 2.5 µm-nél kisebb részecskékből van több. Napjainkban a PM10 80-90%-a lakossági szilárd tüzelésből származik. A PM10 akár 80%-át a 2,5 µm-nál kisebb frakció (PM2,5) adja, amely főleg égetési folyamatok során keletkezik.
A PM10 részecskék eljuthatnak akár a bronchusokba (hörgőkig) is, míg a PM2,5 részecskék a bronchiolusokba (hörgőcskékbe) és az alveolusokba (léghólyagocskákba). A szervezetbe bejutott szállópor elsődlegesen oxidatív stresszt, lokális gyulladást okoz, ezt követhetik a légúti tünetek megjelenése (pl. köhögés, légúti irritáció) és a már fennálló légúti megbetegedések tüneteinek súlyosbodása, gyakoribbá válása. A kisméretű részecskék a léghólyagocskákon át a vérbe jutva vérrögképződéshez is vezethetnek, így nőhet a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. Egészségtelen levegőminőség esetén növekedhet az asztma és a krónikus hörghurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás gyakorisága..
Legyünk tudatosak, mert egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk a saját környezetünk egészségéért!
(EM)
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
