Vajon mit árul el városunkról a legújabb Boldogságtérkép?
Idén immáron hatodik alkalommal készült úgynevezett Boldogságtérkép a magyarokról a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja együttműködésében. A cél, akárcsak a korábbi esztendőkben, ezúttal is annak kiderítése volt, hogy milyen, illetve az előző évhez képest miként változott hazánk lakosságának boldogság- és globális jóllétszintje. A szakemberek most a 2020. április 1-jétől 2021. március 15-ig terjedő időszakot vették górcső alá, ami nagyon különleges periódus, mivel mindvégig jellemezte az életünket meghatározó koronavírus-járvány.
Ami az általános megállapításokat illeti, kiderült, hogy – nagy valószínűséggel pont a járványnak „köszönhetően” – a 2019-ben tapasztalthoz képest a magyar emberek pozitív orientációja éppen úgy csökkent, mint az általános egészségi állapottal való elégedettsége. És lényegében ugyanez a helyzet a boldogságszintünkkel is, jóllehet ennek apadása nem mondható jelentősnek. Közel sem ennyire jó a helyzet viszont a régiónkban, Észak-Magyarországon, ahol a csökkenés számottevő volt.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy e régió egyik megyéje, jelesül Heves jócskán kilóg a sorból, mert míg Nógrádban és Borsodban az országos átlag alatt volt a boldogságszint, szűkebb hazánkban meghaladta azt.
És hogy mi is van a megyeszékhelyekkel? A leginkább irigylésre méltó helyzetben a szombathelyiek vannak, már amennyiben a felmérés alapján ez a város tekinthető a legboldogabbnak. Eger esetében a globállis jóllétszint gyakorlatilag ugyanott van, mint 2019-ben, de a pozitív orientációval nem lehet dicsekedni, hiszen ott tetemes a visszaesés.
Ám a legérdekesebb, hogy míg a megyeszékhelyek döntő részében az ott élők az általános egészségi állapotukat rosszabbnak ítélték, mint 2019-ben, addig az egriek sokkal jobbnak. Ami fura, mert a járvány miatt az tűnt logikusnak, hogy az itt élők is kevésbé egészségesnek vélik magukat. Hogy miért nem így volt? Mivel nem találtam magyarázatot – legfeljebb annyit, hogy a járvány első hullámában az egriek nagyon fegyelmezetten védekeztek, a városvezetés tudatos intézkedéseinek köszönhetően -, Oláh Attila professor emeritust, az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának vezetőjét, a 2021-es Boldogságtérkép egyik „gazdáját” kértem arra, fejtse meg a rejtélyt.
Az általános egészségi állapot megítélésekor a fizikai és lelki állapot együttes megítélését kérjük – mondja Oláh Attila –, ami Eger esetében valóban magasabb szinten van a 2021-es mérések szerint. Lehetséges, hogy a COVID hozta körülmények miatt – például, hogy home office-ban nem kell eljárni naponta dolgozni, valamint több élvezhető szabadidős tevékenységre van mód – az emberek a fizikai igénybevételüket és a leterheltségüket jobbnak ítélik a korábbinál. Egyéb nemzetközi mérésekben is közölték, hogy a COVID előidézte helyzetnek vannak „nyertesei” is. Viszont a jóllét, a pozitív kilátások, a mentális egészség terén Egerben is alacsonyabbak az értékek 2021-ben.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
FORRÁS: BOLDOGSAGPROGRAM.HU
