Az egri közvilágítás korszerűsítéséről beszélgettünk a város polgármesterével
Ha más nem, az utóbbi időszakban több mint durván elszálló energiaárak önmagukban is indokolnák az egri közvilágítás korszerűsítését, amelyről az elmúlt év decemberének közepén tartott közgyűlésen már tárgyaltak városunk képviselő-testületének tagjai. Akadtak, akik közülük a megyeszékhely azon területeire igyekeztek felhívni a figyelmet, ahol bizony elkelnének az utcai lámpák, míg mások főként a takarékossági szempontokat hangsúlyozták, ami teljesen érthető, hiszen az önkormányzat az elmúlt évben több mint 200 millió forintot költött a közvilágításra. Hogy mikor és milyen pénzügyi feltételek mellett valósulhat meg a LED-es lámpák felszerelése? Többek között erről kérdeztük Mirkóczki Ádám polgármestert.
Arról értesültünk, hogy megújul városunk közvilágítása, ám azt kevesebben tudják, miért is kell ezt meglépni…
Bizonyos szempontból jogos a kérdés – mondja Mirkóczki Ádám –, hiszen a dolog szükségességéről megoszlanak a vélemények: magam is hallottam olyan kijelentést, hogy miért kell erre költeni, hiszen most is elég világos van, míg mások nagyon is indokoltnak tartják a döntésünket. Szerintem az igazság valahol a kettő között van, ezért inkább úgy fogalmaznék, e téren – köszönhetően elsősorban a város terjeszkedésének – vannak hiányosságaink, azaz olyan utcák, lakóházi környezetek, ahol mindenképp meg kell oldani a közvilágítást. Ám ennél is fontosabbnak gondolom az energiahatékonyság kérdését, azaz, hogy egy környezetbarát, nem mellékesen pedig a mostaninál gazdaságosabban fenntartható LED-es közvilágításunk legyen.
Már csak azért is, mert durván megugrottak az energiaárak, amely folyamatnak nem látszik a vége…
Ez igazából csak sürgeti a történetet, ugyanis az energiahordozók árának drasztikus növekedésétől függetlenül határoztuk el magunkat a korszerűsítésre, bízva abban, hogy ez jótékony hatást gyakorol majd valamennyi egri közös „pénztárcájára”.
Nem kis összegekről beszélünk, ha ugyanis jól emlékszem, a 2021-es költségvetésben több mint 200 milliós kiadásként szerepelt a közvilágítás. Létezik-e számítás arra nézvést, hogy ha a közterületeken LED-et használunk, mennyit spórolhatunk?
Sokat. Természetesen vannak különféle energetikai kalkulációk a lehetséges megtakarítást illetően, s ezek egytől egyig több tíz százalékról szólnak. Egy meghatározott összeget ebben a pillanatban azért nem lehet mondani, mert rendkívül sokféle lámpatest és izzó létezik, ennek okán a költségeinket – kis túlzással – szinte minden fogyasztási helyen külön-külön kell megnézni. Nagyon könnyen előfordulhat ugyanis, hogy míg egyes pontokon esetleg 60-70 százalék energiát is megtakaríthatunk a jelenlegihez képest, addig másutt „csak” 20 százalékot. Ám akár 30-40 százalékról beszélünk majd, akár 20-25-ről, mindenképp súlyos összegek maradnak nálunk, merthogy még utóbbi esetben is 40-50 millió forinttal kevesebbet kell költenünk erre. Azok alapján, amit szakemberektől hallottam, kifejezetten optimista vagyok a rekonstrukciót, illetve annak hozadékát illetően.
Mivel itt egy pénzügyileg komoly beruházásról van szó, feltételezem, közbeszerzést kell kiírni. Erre mikor kerülhet sor? És mikor indulhat maga a munka?
Tapasztalataim szerint egy érvényes és eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatásához nagyjából hat hónap kell. Onnantól kezdve viszont – és most megint hivatkoznék a hozzáértőkre – állítólag villámgyorsan megy a kivitelezés, hiszen a legtöbb helyen nem oszlopok telepítéséről van szó, hanem a lámpatestek, izzók cseréjéről. Persze, lesznek olyan részek – ezekről korábban már szóltam –, ahová oda kell vinni az áramot, ahol lámpaoszlopokat kell felállítani, ám mivel mindez hatalmas összegeket emészt fel, ezért nem tudom, e téren mennyit tudunk majd előrelépni. Mindenesetre a közbeszerzést úgy írjuk majd ki, hogy az ne kizárólag a meglévő helyek korszerűsítésre vonatkozzon, de új oszlopok létesítésére is.
Miután e korszerűsítés-beruházás rendkívül komoly kiadást jelent, egyáltalán nem mindegy, milyen pénzügyi konstrukcióban valósul meg. Úgy tudom, igyekeznek a lehető legracionálisabban – sőt, akár úgy is fogalmazhatnék: egyszerre a lehető legkisebb ráfordítással – megoldani a dolgot.
Létezik olyan megoldás – s jómagam egy ilyenben gondolkodom –, amikor a közbeszerzési pályázat győztese saját zsebből finanszírozza a kivitelezést, mi pedig évről évre törlesztjük nekik ezt, méghozzá abból a megtakarításból, amihez a korszerűsítés révén hozzájutunk. Ami két dolgot is jelent: egyrészt, hogy a közvilágításunk a jövőben már nem lesz drágább, mint mostanság, másfelől, hogy ténylegesen csak akkor jelentkezik majd a kasszánkban a megspórolt pénz, amennyiben az utolsó fillérig kifizettük a korszerűsítést végző céget.
Feltételezem, hogy referenciamunkákat is megnéznek, ha másnál nem is, legalább azon vállalkozás esetében, amelyet megbíznak a feladattal. Hiszen mindenki tudja, mekkora botrányokat szült, hogy akadtak települések, ahol a modernizálás sötétséget hozott, no, és persze, olyanok is, ahol a már-már nappali világosságra panaszkodtak…
Ezt kulcskérdésnek tartom, mivel nem szeretnénk úgy járni, mint azok a városok, ahol milliárdokat fordítottak a közvilágítás korszerűsítésére, aztán a helyzet rosszabb lett, mint volt. Egy ilyen blamázst nem szívesen élnénk át. Amiként persze, az is igaz, hogy a lehetőségekkel sem szabad visszaélni, mert bár laikusként magam is azt gondolnám, minél nagyobb a fény, annál jobb, ám a szakemberek szerint többször előfordult, hogy az emberek nem voltak túl boldogok a korábbinál jóval nagyobb világosság miatt, mondván, az zavarja a pihenésüket. A lényeg, hogy meg kell találni az arany középutat.
Bár az előbb már beszéltünk arról, mikorra valósulhat meg a projekt, most mégis visszatérnék erre a kérdésre. Ha prognosztizálnia kéne a korszerűsítés kezdetét, milyen dátumot tartana életszerűnek?
Ha a tavasz folyamán ki tudjuk írni a közbeszerzést – ami nem egyszerű feladat, hiszen nem csupán sok tapasztalatot, de különleges szakmai tudást is igényel a műszaki tartalom precíz megfogalmazása –, akkor szeptember-október táján eredményt hirdethetünk, s a korszerűsítés már idén elindulhatna. És ha már itt tartunk, hadd tegyem hozzá, szeretnénk, ha a munkánkban valamely helyi vállalkozás is – akár az önkormányzat egyik cége – részt venne.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
