A BME és Eger együttműködéséről kérdeztük az alpolgármestert és a főépítészt
Mint az ismert, a közelmúltban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnök Karának Középület-tervezési Tanszékén tanuló hallgatók jártak az egri városházán. Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy a BME-s fiatalok a szokásos tanulmányi kirándulások egyikeként keresték fel a hevesi megyeszékhelyet, el kell mondanunk, hogy ez a látogatás az első lépése volt azon együttműködésnek, amely szerepet játszik majd a leendő építészek szakmai képzésében. Hogy pontosan milyen módon, s hogy mit is profitálhat mindebből Eger? Egyebek mellett erről kérdeztük Farkas Attila alpolgármestert és Kacsó János főépítészt.
Nem titkolt törekvésünk – mondja Farkas Attila –, hogy az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem mellett több felsőoktatási intézménnyel alakítsunk ki kapcsolatot, hiszen ezek az intézmények a hazai tudományos élet fellegvárai, olyan tudásbázis birtokosai, amelyek a különböző együttműködéseknek köszönhetően akár közvetlenül is szolgálhatják városunkat. Ami pedig a BME hallgatóinak látogatását illeti, Kacsó János főépítész úr nevéhez fűződik e kezdeményezés, amit nagyon megkönnyített, hogy egykoron maga is ezen a karon szerzett diplomát. Amikor a városvezetésnek elmondta azt az ötletét, hogy felvenné a kapcsolatot a valamikori alma materével, kifejezetten örültünk, többek között azért, mert a műszaki terület olyan, amelynek egy-egy település életében is nagyon-nagyon fontos szerepe van. Ráadásul a közeli jövő építészgenerációi olyan új megközelítéseket, impulzusokat is hozhatnak, amelyekből a város és lakói rendkívül sokat profitálhatnak.
Mint az alpolgármester hozzátette, meggyőződésük szerint Eger nagyszerű helyszíne lehet a majdani építészmérnökök képzésének, ugyanis a település épített környezete országosan is egyedülálló: elég csupán a legkiemelkedőbb jelentőségű épületeinkre utalni, vagy éppen a különféle építészeti stílusok együttélésére, amelyek egy harmonikus és vonzó városképet eredményeznek.
Farkas Attila szerint könnyen elképzelhető, hogy a BME és Eger közös projektje nem csupán egyszeri alkalom lesz, ám – mint elárulta – a folytatás még a jövő zenéje.
Az elmúlt esztendőben vettem fel a kapcsolatot a BME Építészmérnök Karának Középület-tervezési Tanszékével, ahol annak idején diplomáztam – meséli Kacsó János, Eger főépítésze, elárulva, hogy azt a magas építészeti minőséget, amelyet az egyetem képviselt-képvisel, maga is igyekszik érvényesíteni a mindennapi munkája során. És hogy az egyik tervezési helyszínként miért épp az Eger belvárosában kialakított teraszokat javasolták? Erről a következőket mondta:
Az éttermek kitelepülései évtizedes tervezési feladatként foglalkoztatják a szakmát, s nem kizárólag városunkban. Egyetemi tanulmányaim során mi is kaptunk hasonló feladatot, s nem véletlenül, mivel itt egy hihetetlenül összetett kérdéskörről van szó. A tervezési probléma egyébként annyira minőségi, hogy a BME három tanszéke is részt vesz a munkában: a már említett Középület-tervezési Tanszéken túl az Exploratív Építészeti, valamint a Lakóépület-tervezési Tanszék egy-egy tanköre is bekapcsolódik a közös gondolkodásba. A tervezési időszak 2022 tavaszi félévére vonatkozik, és ezzel összefüggésben kereste fel városunkat közel kilencven diák és oktatóik.
Mint Kacsó Jánostól megtudtuk, a Műegyetem diákjainak ténylegesen két feladatot kell elvégezniük Egert illetően: egyrészt vizsgálniuk kell a köztéri kitelepüléseket – vagyis azokat a megoldási módokat, amelyekkel egy-egy vendéglátóhely például téliesített teraszokat alakíthat ki –, másfelől azon is el kell gondolkodniuk, hogy egy Dobó utcai üres telek esetében milyen beépítési lehetőségek mutatkoznak, amennyiben a beruházás közösségi célokat szolgálna. A főépítész hozzátette: noha minden bizonnyal születnek konkrét elképzelések is, maga inkább arra számít, hogy a hallgatók elméleti szinten közelítik majd meg az adott problémát, vagyis azon kérdéseket fogalmazzák meg, amiket az említett feladatok felvetnek. Mindez – tette hozzá – az esetek többségében sokkal nehezebb, mint a megfelelő válaszok megtalálása, hiszen az építészeti szempontokon túl egy sor más szakterületet is figyelembe kell venni. Kacsó János szerint a munka során a fiataloknak a hely adta lehetőségekre és kötöttségekre egyaránt tekintettel kell lenniük, így az is várható, hogy furcsa, meghökkentő ötletek is napvilágot látnak majd.
Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy az igen sokszor csak „barokk ékszerdoboz”-nak titulált Eger miért lehet alkalmas terepe a középület-tervezési tanszék ifjú hallgatói számára. Ennek kapcsán a főépítész elmondta, hogy városunk esetében az ország egyik legszámottevőbb épített örökségéről van szó, ahol a műemléki jelentőségű épületek bővítményeiként működő új épületrészek – még úgy is, hogy itt meglehetősen kis léptékekről beszélünk – meglepően összetett problémakört jelentenek. Amiként az sem mellékes, hogy a Műegyetem kiemelten foglalkozik a meglévő környezettel történő kommunikációval, márpedig ez városunkban kritikus fontosságú. És ha már a kis léptékről esett szó… Utóbbi könnyen és gyorsan befogadható feladatokat is jelent, a rövidebb tervezési idő pedig azt is lehetővé teszi, hogy olyan szempontokat is megvizsgáljanak, amelyekre a piaci szereplők igen sokszor nem fordítanak kellő figyelmet.
Persze, az egriek számára a legizgalmasabb kérdés kétségkívül az, vajon a BME és Eger kapcsolatából a megyeszékhely is profitálhat-e. Kacsó János álláspontja szerint az együttműködés mindenki számára előnyös.
Úgy gondolom – mondja –, hogy a hallgatók a megszülető munkáikkal nemcsak a helyi építészeket, hanem a lakosságot, sőt – ami talán ennél is fontosabb – a lehetséges beruházókat is inspirálhatják. A tervezési folyamat különféle tanulságai pedig mind a Műegyetem, mind Eger számára igen hasznosak lehetnek, mivel olyan szempontok is felbukkanhatnak, amelyek egészen eddig rejtve maradtak, olyan megközelítések is születhetnek, amelyek segítenek feleletet találni még megválaszolatlan kérdésekre. De abban is bízom, hogy a helyi építészet minőségére is kedvező hatással lesz a fiatalok lelkesedése, s persze, az abból a vágyból fakadó lendülete, hogy a környezetünket jobbá, szebbé tegyék. Úgy vélem, ha ez így lesz – amire látok esélyt –, azzal mindnyájan, akik ebben a városban élünk, nyerhetünk majd.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓK: VOZÁRY RÓBERT