A térfigyelőkamera-rendszerről kérdeztük Mirkóczki Ádám polgármestert
Amikor az első térfigyelő kamerákat felszerelték városaink közterületein, az emberek nagy többsége nem egyszerűen idegenkedve fogadta a mindennapjaink egy részét nyomon követő berendezéseket, de egyenesen az orwelli világ megvalósulását látta azokban, mondván, e mesterséges „szemek” olyan ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a Nagy Testvérnek, amit korábban elképzelni sem tudtunk. Aztán az idő múlásával igen sokan nemhogy megszokták a törvényes „kukkolást”, de eljutottak odáig, hogy – főleg közbiztonsági szempontok miatt – kifejezetten szorgalmazzák a kamerák elhelyezését az általuk veszélyesebbnek ítélt területeken. Mint történt az annak az anyukának esetében, akinek a gyermeke egyike volt az Érsekkertben inzultált vízilabdás fiúknak, és aki kameraügyben egy levelet írt Mirkóczki Ádám polgármesternek. Nos, a történtek apropóján mi is felkerestük a városvezetőt, hogy a városban lévő „égi szemekről” kérdezzük.
Induljunk azon történettől, ami újból felvetette a városunkban lévő közterületi kamerarendszer bővítésének szükségességét, nevezetesen az érsekkerti konfliktustól. Mit gondol erről az egészről?
Nem szívesen mennék bele ennek a szerencsétlen esetnek a részleteibe – mondja Mirkóczki Ádám –, lévén egy rendőrségi ügyről van szó, amelyről ennek okán a nyomozó hatóságnak kell tájékoztatást adnia. Annyit ellenben tudok a dologról, hogy bár az elkövetők kiléte már ismert, az események nem annyira egyértelműek, mint azt az első híradások alapján gondolhattuk volna.
És válaszolt-e már annak az anyukának, aki egy levéllel fordult Önhöz?
Nem, ugyanis azt tervezem, hogy személyesen beszélek vele. Azt ellenben megjegyezném – mivel a kamerák kérdéséből némelyek megint csak megkíséreltek valamicske politikai hasznot húzni –, hogy az Érsekkertben vannak kamerák, sőt, a szóban forgó nézeteltérés kapcsán is születtek hasznosítható felvételek. Megjegyzem, a városi rendőrkapitány úrral rendszeresen egyeztetünk, ha pedig különösen fontos ügyről van szó – például, ha, mint ezúttal, gyerekek a főszereplők –, soron kívül is szót váltunk a teendőkről. Egyébként a kapitány úrnak küldtem egy hivatalos levelet, amelyben arra kértem őket, tegyenek javaslatot arra nézvést, hogy bűnmegelőzési és egyéb szempontból Eger mely helyein lenne indokolt, célszerű újabb kamerák felszerelése. Meggyőződésem szerint ugyanis ez elsősorban rendőr szakmai kérdés. Az pedig magától értetődő, hogy az idei költségvetésünkben biztosítunk majd pénzt erre a fejlesztésre.
Mindig a rendőrség dönt arról, hogy hol legyen egy-egy új „égi szem”? Mert a lakosság véleménye is fontos lehet…
Természetesen. Hogy más példát ne mondjak, Vicuska és Gergő patakparti szobra is azért „kapott” kamerát, mert így szerettük volna megakadályozni, hogy egyesek kedvet kapjanak a vandalizmushoz. Szóval nem csak a rendőrség kezdeményezhet ilyesmit. Azt viszont nem árt tudni, hogy sokszor nem a szándékon, hanem a rendelkezésre álló anyagi forrásokon múlik, hol és hány új kamera ügyelhet a biztonságunkra. És itt érdemes kitérni arra, hogy nem egy-egy ilyen eszköz drága, hanem magának a hálózatnak, azaz annak az infrastruktúrának – átjátszók, stb. – a kiépítése, amelynek révén a kamerák képe eljut oda, ahol ezeket figyelik. Ez nem kis tétel, ám igyekszünk rá évről évre pénzt fordítani.
Az előbbi kérdésem részint azért tettem fel, mert az elmúlt év decemberének közepén megtartott közgyűlésen több képviselő is megnevezett különféle helyszíneket, hogy véleménye – pontosabban a választókörzetében élők meglátása – szerint hová is kellene térfigyelő kamera. Amelyek jogos igények is lehetnek…
Így igaz, és nekem nemhogy az égvilágon semmi bajom azzal, amikor a képviselő-testület tagjai a saját választókörzetük érdekében lobbiznak, de kifejezetten örülök neki, mivel ez a dolguk ebben az esetben is, meg hát, ez lenne máskor is. Nyilván az általuk megfogalmazott igényeket össze kell majd vetni a rendőrség által felvázolt elképzelésekkel, s ezek alapján dönteni.
Ha már a képviselőknél tartunk… Volt, aki sérelmezte, hogy a 2021-es költségvetésben 12 millió forint volt kamerákra betervezve, ám végül ennek az összegnek csak a töredéke maradt meg e célra…
Ne felejtsük el, hogy amikor a koronavírus-járvány következtében milliárdos bevételkieséssel kellett szembesülnünk, egy seregnyi területen voltunk kénytelenek takarékoskodni, főként, ahol halasztható fejlesztésekről volt szó. Nos, ezek egyike volt a kamerahálózat, amely bár fontos, mégsem nevezhető létszükségletnek. Mindenesetre a 2022. évi költségvetésünkben nem 12 millió forintot, hanem annak több mint a kétszeresét, 25 milliót szándékozunk erre fordítani. Azt, hogy ez hány kamerát is jelent –éppen az imént felsorolt okok miatt – nem tudom megmondani, miután nagyon sok függ attól, hogy egy-egy ilyet hová szerelünk fel: olyan helyre-e, ahol már megvan a hálózat, adott az átjátszó, esetleg olyanra, ami még egy csomó pénzt igényel. És még valami… Bár az elmúlt év gazdaságilag igen nehéz volt, nyolc új kamerát mégis sikerült kihelyezni, amelyek fele már működik.
Egerben pillanatnyilag hány kamera „figyel”?
Több mint hetven. De – mint mondtam – a rendőrségi ajánlások alapján ez a szám a közeli jövőben bővül majd. Mi például szeretnénk a várost elérő összes bekötőútra, amivel különben nyitott kapukat döngetünk, mivel ezt a rendőrség is kulcsfontosságúnak tartja. De hogy ezeken kívül hol lesznek még, azt kizárólag a rendőrség javaslatainak ismeretében lehet megmondani, ugyanis – ismétlem – látnunk kell, hogy az adott helyszín „csupán” a kamera felszerelését teszi-e szükségessé, avagy egyéb műszaki beruházásokat is meg kell valósítanunk.
(E cikk megszületése után ülésezett az egri közgyűlés, ahol elfogadták azt a javaslatot, amely az egri térfigyelőkamera-rendszer fejlesztéséről szól.)
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓK: VOZÁRY RÓBERT
