Így látja Oroján Sándor, az önkormányzat Fidesz–KDNP-frakciójának vezetője
Hogy valaki hosszúnak vagy rövidnek érzékeli a 2019 őszétől máig terjedő időszakot, sok mindentől függ, tény azonban, hogy az akkor bizalmat kapó önkormányzatok immáron ciklusuk felénél tartanak. Amely időszak Egerben pláne mozgalmas volt, hiszen a koronavírussal való küzdelmet és az országos politikai csatározásokat szűnni nem akaró helyi adok-kapok is „színesítette”. Hogy mi vezetett idáig, s hogy e harcokkal kell-e együtt élnünk a 2024 októberéig hátralévő időben is? Ezekre a kérdésekre is választ reméltünk Oroján Sándortól, az egri képviselő-testület Fidesz–KDNP-frakciója vezetőjétől.
Durván két és fél év telt el a legutóbbi önkormányzati választások óta, azaz elérkeztünk a félidőhöz. Összességében miként értékeli ezt az időszakot?
Úgy vélem – mondja Oroján Sándor –, Egerben zajlott a baloldali pártok összeállásának főpróbája. Vagyis kiderült, hogy ha eltérő gondolkodású, világnézetű emberek egy választáson – civil egyesület látszatát keltve – többséget szereznek, képesek-e egy várost nem „csak” működtetni, de jól vezetni. Azt látom, nálunk ez a kísérlet nagyon hamar elbukott, „köszönhetően” a polgármester egyszemélyi döntéseinek, rossz elképzeléseinek, amikkel a koronavírus-járvány első éve után már a szövetségesei sem értettek egyet. Persze, a helyi baloldal ezt követően egy darabig még együtt maradt, s mivel nem akarták az általuk remélt kormányváltás esélyeit eljátszani, leplezni próbálták az ellentéteiket akár oly módon is, hogy szavazataikkal a polgármester rossz ötleteit támogatták. Ennek ellenére látszott, hogy a politikai egység megbomlott, a korábban egyfelé húzó frakció három-négy részre szakadt. Épp ezért megjósolható, hogy a ciklus második felében a polgármester a döntésekhez már nem lesz majd képes automatikusan többséget teremteni, hiába próbál a pártok központjain keresztül nyomást gyakorolni a helyi képviselőkre.
Többször emlegette a polgármester rossz elképzeléseit. Például?
Első helyre a rossz személyi döntéseket tenném, amiket a polgármester az esetek zömében egyedül hozott meg. Itt főleg a Jobbikból és a Demokratikus Koalícióból idehozott pártkáderekről van szó, akik között volt a Jobbik ifjúsági tagozatából importált sajtóreferens hölgy, a hajdani Hajdú-Bétnél dolgozó személy, aki az EVAT igazgatóságának elnöke lett, és még sorolhatnám. Mindennek a következménye az lett, hogy a hivatalt és az önkormányzati cégeket sok hozzáértő, jól képzett szakember hagyta ott. Nagyon jól példázza ezt a Városfejlesztési Kft. teljes csapatának távozása, betudhatóan annak, hogy a cég vezetését a Jobbik országos pártalapítványa elnökére bízták. Ezért projektek sokasága csúszott, illetve hiúsult meg: előbbiek között említhetném az Egészség utcában folyó munkálatok elhúzódását, míg utóbbiaknál a déli iparterület fejlesztését, amikor 130 millió forintot kellett visszautalni, vagy épp a napelemparkot, ami egy 1,3 milliárdos beruházás lett volna, ám amellyel jó darabig egyáltalán nem foglalkoztak. Azt hiszem, nehéz lenne olyan projektet mutatni, ami időben kezdődött és fejeződött is be, miközben a keretösszeget sem lépte át. És hát, ott vannak az önkormányzati cégek, melyek sokáig üzleti terv nélkül működtek, óriási veszteségeket halmoztak fel – csupán önmagában az anyacégben, az EVAT-ban a tavalyi értékvesztés mintegy 400 millió forint volt –, ráadásul idén májusban még nem tudtak a 2021-es támogatásokkal szabályosan elszámolni.
Mit mondana azoknak, akik szerint bár a választók 2019-ben új politikai erőknek szavaztak bizalmat a városban, most mégis – ha úgy tetszik: egy nagykoalíció révén – a régiek (is) irányítanak…
Nem erről van szó. A választók adtak egy esélyt a baloldali összefogásnak, csakhogy ezt eljátszották, amiért szerintem főként a polgármester a felelős. Megjegyzem, így látja több baloldali képviselő is, ami nem jelenti, hogy feladták az elveiket, csak épp nem óhajtanak a rossz elgondolások megvalósításánál asszisztálni. Az pedig természetes, hogy a város érdekeit szolgáló ügyek mellett – párthovatartozástól függetlenül – mindenki felsorakozik. Ilyen volt – hogy csak egy-két példát hozzak – a Kutyabarát város program újraindulása, a Feszt!Eger, az Egri Ifjúsági Zenei Program, a térfigyelő kamerák fejlesztése, és az utak-járdák rendbetételére is több pénzt sikerült kiszorítani a költségvetésből, mint eddig.
Jó, hogy mondja, ugyanis szerintem az egrieket nem az önkormányzati harcok érdeklik, hanem az, tiszta-e a város, jó-e a közlekedés, van-e elegendő munkahely, és így tovább…
Egyetértek. Ezért is hívom fel állandóan a figyelmet arra, hogy mi nincs rendben és miért. És mivel a választók által adott mandátum öt évre szól, ebben az időszakban kötelesek vagyunk mindent elkövetni azért, hogy egy jól működő, fejlődő városban élhessünk. Ám ami eddig történt, az a baloldal kudarca, amiről a választók április 3-án határozott véleményt mondtak.
Ezért logikus lett volna, ha az Ön által vezetett frakció megszavazza a közgyűlés feloszlatását, hiszen újra megszerezhették volna a hatalmat…
A közgyűlés döntésképes, a város működtetése biztosított, így nincs valódi ok a feloszlatásra. Az új választás csak a polgármester érdeke, aki nem bírja elviselni, hogy eljátszotta a többségét, ráadásul a feloszlás és az új választás közötti időben ő irányíthatna korlátlan hatalommal, így visszacsinálhatná az eddigi döntéseinket. Utóbbiak nyomán sok szereplő vállalt feladatot az EVAT-ban és más cégekben, akik egzisztenciájával nem játszhatunk, a sorsukat nem adhatjuk a polgármester kezébe. Egyébként 2024-ben mindenképp választás lesz, az addig hátralevő idő pedig szűk egy új vezetés felállításához, eredmények eléréséhez. A polgármester épp ezért oszlatna, míg mi többek közt ezért sem.
Korábban egy egri minimumról beszélt, ami – úgymond – konszolidálhatná a helyzetet. Tényleg van erre remény?
Ezen vagyunk. Először is a szekértáborok küzdelme helyett megteremtettük a párbeszéd kultúráját, így ügyek mentén lehetséges együttműködni. Ezt bizonyítja az önkormányzati cégek működésének rendbetétele is: itt nem csak személyi döntéseket hoztunk és pénzügyi segítséget nyújtottunk, hogy a gazdálkodásukat egyenesbe hozhassák, de a felügyelőbizottságok összetételét is úgy alakítottuk ki, hogy legyen kontroll a cégvezetők fölött. Ami a fejlesztéspolitikát illeti, ott is közbe kell lépni, ugyanis csúsznak a beruházások, nem megfelelően zajlik a TOP Pluszhoz kapcsolódó pályázatok előkészítése, a Városfejlesztési Kft. pedig tetszhalott állapotban van. Ezeket mind-mind meg kell oldani, akárcsak a közbeszerzések ügyét, mert ma 100 millió forintos összeghatárig minden döntést a polgármester hoz meg… tehát nem egy szakmai testület, egy bizottság, hanem Mirkóczki Ádám. Mivel ez nem rendjén való, úgy véljük, az említett összeghatárt le kell vinni a minimumra. És bár még sorolhatnám, milyen feladataink vannak, talán ennyiből is látszik: lesz dolgunk elég.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓK: BALOGH TIBOR
