Mi mindent kínál a Petőfi Klub? Kiss Renátát, az EKMK igazgatóját kérdeztük
Hogy valaki Petőfi Sándort hazánk legnagyobb költőjének tartja-e, irodalmi ízlés dolga, ám azon, hogy messze-messze ő a legismertebb, aligha lehet vitatkozni. Vélhetően ez a tény is szerepet játszott azon ötlet megszületésében, hogy a jeles poéta születésének jövőre esedékes, 200. évfordulója alkalmából szerte a Kárpát-medencében Pető Klubokat kellene alakítani, amelyek a különböző, zömmel kulturális programjaik révén nemcsak a Nemzeti dal szerzőjének életére és gazdag munkásságára irányítják rá a figyelmet, de a reformkor jószerivel minden területen pezsgést hozó időszakára is. Nos, egy ideje már városunknak is van Petőfi Klubja, amelynek nyitó eseménye egy Tóth Gabi-koncert volt, és ami az Egri Kulturális és Művészeti Központ égisze alatt működik. Hogy milyen céllal és elképzelésekkel? Egyebek mellett erről is kérdeztük utóbbi intézmény igazgatóját, Kiss Renátát.
Induljunk már el a kályhától, vagyis onnan, hogy miért is született meg a Petőfi Klubok létrehozásának gondolata, illetve, hogy miként lett az egri klub „gazdája” az EKMK?
Az előzményekhez tartozik – mondja Kiss Renáta –, hogy az országgyűlés még 2020 decemberében határozott arról, hogy a 2022-es, valamint a 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az emlékévek egyik különösen fontos tevékenységeként pedig a reformkor szellemiségét tükröző Petői Klubok kárpát-medencei hálózatának kialakítását jelölték meg. Az e folyamatot koordináló szervezet a Nemzeti Művelődési Intézet, esetünkben ennek Heves megyei irodája. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy miért nekünk jutott e megtisztelő lehetőség, nos, a kiválasztás feladatával megbízottak az egyes megyékből különböző településeket kértek fel: szűkebb hazánkból Heves városra és ránk gondoltak. Ennek mi sok egyéb mellett azért is örültünk és örülünk, mert Petőfi Sándornak köztudomásúan van bizonyos kötődése Egerhez.
Arról olvastam, hogy az elképzelések szerint a Kárpát-medence valamennyi, magyarok lakta részén lesznek majd klubok, azt viszont nem tudom, összesen hány ilyennel számolnak az ötletgazdák…
Nos, ez évben 100 klub jön létre – 88 hazánkban, míg 12 a határainkon túl –, amelyek megalakulása tavasszal, közelebbről márciusban kezdődött. Aztán az elkövetkező esztendőben még ugyanennyivel számolnak, azaz egy kétszázas hálózatról van szó. Mivel ez kiterjed a Kárpát-medencére, így született már klub Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson, Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen, Zentán, Lendván, vagy éppen Beregszászon is. Annyit mindenképp érdemes még tudni, hogy a Petőfi Klubok 2023 után sem szűnnek meg, csak átalakulnak, továbbra is megőrizve a Kárpát-medencében betöltött kultúraközvetítő szerepüket. De addig is hétről hétre kínálnak érdekes, reményeink szerint nagyon sokakat vonzó rendezvényeket a legkülönbözőbb korosztályok tagjainak.
Ha már a programokról esik szó… Ezeket az EKMK szervezi, avagy úgymond „készen” kapják?
Is-is. Sok rendezvényt kapunk, ugyanis több programszolgáltatóval állunk kapcsolatban. Ilyen a már említett Nemzeti Művelődési Intézet, de mondhatnám a Déryné, illetve a Köszönjük, Magyarország! Programot, a Filharmónia Magyarország Nkft.-t, a Hagyományok Házát, a Nemzeti Filmintézetet, és még hosszasan sorolhatnám. Ezek azok a partnereink, akik hétről hétre nívós kulturális eseményeket – amelyek között lesznek koncertek, könyv-, illetve filmbemutatók, izgalmas előadások – biztosítanak azoknak, akik a Bartakovics Béla Közösségi Házban működő klubot felkeresik. Mindezeken túlmenően persze, saját szervezésű eseményekkel is várjuk majd az érdeklődőket. Miként az imént felsoroltakból is jól kitűnik, valamennyi korosztály tagjai találnak majd kedvükre való kikapcsolódást, időtöltést. Igen fontos hangsúlyozni, hogy e színvonalas programokért a látogatóinknak egy fillért sem kell fizetniük, vagyis teljesen ingyenes rendezvényeket kínálunk. Így volt ez a már eddig lezajlott eseményeknél is – például a Magyar Kultúra magazin bemutatkozásakor vagy éppen Tóth Gabi koncertjén –, s így lesz az elkövetkező időszakban is. Akiket érdekel, hogy hétről hétre mit is kínálunk, azok tájékozódhatnak az EKMK honlapján vagy a Bartakovics Béla Közösségi Háznál lévő transzparens révén, de még inkább a figyelmükbe ajánlanám a folyamatosan frissülő Facebook-oldalunkat.
Az előbbiekben beszélt arról, hogy a Petőfi Klubok a 2023-as évet követően sem szűnnek meg, csak átalakulnak. Tudunk már valami közelebbit arról, hogy a két év után vajon miként folytatódik a történet?
Igazából még nem, de azzal teljes mértékben egyetértek, hogy ezt a dolgot folytatni kell, főleg, ha a látogatók megszokják ezt a helyet, várják az újabb és újabb programokat, magyarán, ha egy sokszínű, pezsgő klubélet alakul ki. Ezt nyilvánvalóan az is jelentősen elősegítheti, hogy – mint arra már utaltam – a rendezvényeink teljesen ingyenesek. Később persze, amikor már mi szervezünk programokat, ez változhat – hiszen az anyagi lehetőségeink korlátozottak –, ám nagyon-nagyon bízunk abban, hogy a klubot megszerető emberek akkor is velünk maradnak.
Feltételezem, a meglehetősen hosszú ideig tartó koronavírus-járvány után semmilyen eseményre sem könnyű nézőket találni, hiszen az ilyen-olyan tilalmak miatt az élet elsősorban az otthonok falai között „zajlott”…
Tény és való, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nehezebb megmozdítani az embereket. Nagyon elszokott attól a közönség, hogy elmenjen oda, ahol az adott eseményre sor kerül, különösképp, mert rengeteg program online is elérhető, s abban az időszakban, amikor tilos volt bármilyen rendezvényt szervezni, ráadásul ki sem látszottunk a karanténokból, még azok is elkezdték rendszeresen használni az internetet, akik korábban esetleg csak hébe-hóba barangoltak a világhálón. Sok más mellett ezért tartjuk igen komoly lehetőségnek az új színfoltként jelentkező Petőfi Klubokat, amelyek remélhetőleg segítenek majd abban, hogy az emberek újra keressék és látogassák az olyan közösségi eseményeket, amelyeket a világjárvány alatt nélkülözniük kellett, s amelyektől valamelyest talán már el is szoktak.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓK: VOZÁRY RÓBERT
