Értékelés és „leltárkészítés” Sós Tamás önkormányzati képviselővel
Először tagja városunk önkormányzatának Sós Tamás, aki a 2019. októberi 13-i választások során az Egységben a Városért Egyesület színeiben lett a közgyűlés tagja. A 47 esztendős szocialista politikus a képviselő-testület azon tagjai közé tartozik, akiknek a nevét nem feltétlenül a különböző összetűzések nyomán ismerhette meg a helyi közvélemény. Mindez nem véletlen, mivel – ahogyan beszélgetésünk során elárulta – tudatosan törekedett és törekszik arra, hogy a munkájával hálálja meg azt a bizalmat, amelynek eredményeként Eger 3. számú választókerületében maga mögé utasította a riválisait. Hogy mit is sikerült elvégezni e két és háromnegyed év alatt? Egyebek mellett erről kérdeztük őt.
Arra kérem, röviden foglalja már össze, miként is látja a 2019-es helyhatósági választások óta eltelt időszakot…
Azt talán mondanom sem szükséges – kezdi Sós Tamás –, hogy az új ciklus indulásakor mindannyian tele voltunk tervekkel, ötletekkel, abban pedig tökéletesen egyetértettünk, hogy kiegyensúlyozott, a város fejlődését hatékonyan elősegítő munkát kívánunk folytatni. Sajnos, a világszerte felbukkanó és pusztító koronavírus alapvetően húzta keresztül az elképzeléseinket, elvégre hiába a legjobb szándék, ha a járvány gazdasági-társadalmi következményei nagyon sokszor és sok területen nem egyszerűen gátolták, hanem egyenesen ellehetetlenítették a tevékenységünket.
Mindez miben nyilvánult meg?
Az igazság az, hogy 2020 tavaszán mindnyájunkat derült égből villámcsapásként ért a covid-járvány, ami teljesen új helyzetet teremtett, s amelynek „köszönhetően” az önkormányzatunknak is seregnyi, nem várt nehézséggel kellett szembenéznie és megküzdenie. Ott van példának okáért az a tény, hogy a kormányzat elvett a városunktól 174 millió forint gépjárműadót, s akkor még nem beszéltünk a ránk kirótt 1,5 milliárd forintnyi szolidaritási adóról, amelyet két év alatt kellett megfizetnünk, vagy éppen az iparűzési adóról, amelynek felét a vállalkozóknál hagyták, így aztán az egri büdzsé szegényebb lett további közel 1 milliárd forinttal. És hát, az sem könnyítette meg a dolgunkat, hogy hiába szerettünk volna 400-500 millió forintnyi fejlesztési hitelt felvenni – ahogy az előző önkormányzat minden évben –, ha a kormány ezt csupán részben hagyta jóvá. Az így kapott 63,5 millió forint okán több fejlesztés is elodázódott, miközben persze, szorgalmasan törlesztettük az előző ciklusban kapott kölcsönöket. Mit tagadjuk, az említett összegek rettenetesen hiányoztak és hiányoznak a város „pénztárcájából”.
Azt többször hangsúlyozta, hogy főleg a választókörzete ügyes-bajos dolgaira akar összpontosítani. Ha most egy leltárt kellene készítenie, mi kerülne az „amiket már elvégeztünk” rubrikába?
Úgy gondolom, dacára az előbb felsorolt bajoknak, a Lajosvárosban élőkkel közösen sikerült kisebb-nagyobb eredményeket felmutatnunk jó néhány ügyben. Felsorolnék most ezek közül párat, persze, a teljesség igény nélkül. Ott van mindjárt a lajosvárosi temető bővítése, nem különben a Nagyváradi úti óvoda konyhájának tavalyelőtti fejlesztése. És ha már itt tartunk, felújítottuk utóbbi intézmény udvari játékait, a tető cseréjére pedig most augusztusban kerítünk sort. A Brassói utcában egy közlekedési tükör kihelyezése történt 2020-ban, idén pedig a forgalom lassítását kíséreljük megoldani táblák és különböző technika eszközök segítségével. Hasonló tennivalókat végeztünk a Faiskola, a Breznai, a Keglevich, illetve Puky Miklós utcákban. Utóbbiban egyébként egy ivóvízcsövet is cseréltettünk. Egy seregnyi helyen zajlott faültetés: így a lajosvárosi temetőben, az egészségközpontnál, a Kölcsey téren, a Faiskola, a Brassói, a Kolozsvári és a Berze Nagy János utcában, valamint a Veres Péter-lakótelepen. Meg kell említeni a csapadékvíz-elvezetési problémák megoldását, illetve mérséklését a Szövetkezet utcában, a Kazinczy utca elején, továbbá a Liszt Ferenc és a Madách Imre utcák Mátyás király út felőli részén. Meg kell jegyeznem, hogy mindenki nagyon-nagyon örül a Pozsonyi úti új óvodának, aztán az új egészségközpontnak, s persze, annak is, hogy az egykori közösségi házban egy 195 négyzetméteres patika nyílik, remélhetően a jövő év első felében. Sok mindent sikerült megoldanunk a Mátyás király út egyes részein is: van, ahol a járdát, másutt a padokat, megint máshol a lépcsőt újítottuk fel, s olyan hely is akad, ahol egy kisebb és egy nagyobb korlátot szereltettünk fel. Igen fontosnak tartom a Kölcsey téri játszótér rendbe hozatalát – szeretném, ha ez 2022-ben folytatódna –, ahogyan a Mátyás király úti sportorvosi rendelő megnyitását is. Külön kell szólni a Kölcsey téri programokról, amelyek szervezésében múlhatatlan érdemei vannak az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesületnek, ami ez évben már tető alá hozott egy olyan egészség- és sportnapot, amelyen 300 óvodás vett részt. És noha még sorolhatnám az apróbb-nagyobb eredményeket, talán ennyiből is látszik, hogy a járvány ellenére is sok területen tudtunk előrelépni.
Az is megvan már a fejében, hogy a 2019-2024-es ciklus második felében mi mindenre lenne jó sort keríteni?
Igen, vannak terveim. Szeretnénk megoldani a Brassói és a Faiskola út 12/C közötti járda cseréjét, akárcsak a Fadrusz utca elejének vízelvezetési gondjait. Az elképzelések között szerepel a Lidlnél egy buszmegálló, míg a lajosvárosi temető fölött egy kutyafuttató létrehozása. Hasznos lenne, ha további szociális lakásokat alakíthatnánk ki bizonyos szakmák gyakorlói számára – így óvodapedagógusoknak, rendőröknek, tűzoltóknak, stb. – és szeretném azt is, ha egy bringahely létesülhetne az olajosok pályáján. Ha minden igaz, négy, a rendőrségre bekötött kamera kerülhet majd a Brassói és a Faiskola utcába, illetve a Sas útra. Folytatódnak majd a forgalomlassítási intézkedések és a járdafelújítások is: utóbbi érinti a Fiumei út felső részét és a Nagyváradi utat. Nagyon régi gond a Mátyás király úti járdák leromlott állapota, és bár azok nem az önkormányzatunk tulajdonában vannak, engedélyt kaptunk a felújításokra. Erre sikerült európai uniós, TOP Plusz-forrást is találni, amely megoldást javaslatomra a közgyűlés támogatta. Ismerve a bürokratikus eljárást, azt pontosan egyelőre nem lehet megmondani, mikor indulhat a kivitelezés, de a fő, hogy már látjuk a fényt az alagút végén.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT