Ehető ajándék, amely sosem megy ki a divatból

Míg tavaly a mézeskalácstészta-készítés rejtelmeibe vezetett be minket Szűcs Rita, stábunk idén a tökéletes díszítéssel ismerkedhetett meg. Például részesei lehettünk, ahogy Rita precíz mozdulatokkal karácsonyfát dekorál, illetve épít – méghozzá mézeskalácselemekből. Emellett megcsodálhattuk a nappalijukban a többemeletes, kilenc darab süteményházikóval megpakolt ünnepi fenyőjüket is, ráadásul a kedvünkért már november közepén adventi pompába öltöztették az egész házat.

Milyen emlékek fűznek az első mézeskalácssütéseidhez? Mikor éreztél rá a különleges sütemény ízére?

Több mint tíz éve, a gyerekeim indítottak el ezen az úton, amikor még kicsik voltak. Olyan karácsonyi süteményt szerettünk volna készíteni, amelyből ők is kivehetik a részüket, – amit együtt gyúrhatunk, kiszaggathatunk, mázazhatunk, tehát körülöttem sürgölődhetnek. Emellett fontos szempontot jelentett, hogy finom, házias ízeket kapjanak.

Eleinte nem sikerültek különösebben szépre a sütemények, sőt először főként elfolyt csokoládé- és mézeskalácsmáz jellemezte a munkámat, és bár kifejezetten finomak lettek, hiszen mindenki élvezettel ette, azt gondoltam, esztétikailag még bőven alakíthatók. Majd mivel érdekelt a téma, egyre inkább beleástam magam, próbáltam kitapasztalni, hogy mit lehetne kihozni belőle, hiszen ez is egy művészeti alkotás.

Meddig tartott a kísérletezés?

Még most is tart. Ez az, amit nem lehet abbahagyni, hiszen mindig akad egy újabb módszer. Rengeteg változata ismert a mézeskalácsnak, illetve a díszítésének, éppen ezért jóformán nem is lehet teljesen kitanulni. Videókat is szoktam nézni a témában, és egy idő után az ember felfedezi a hibákat a korábbi munkáiban, amiket egykor tökéletesnek gondolt. A mai napig folyamatosan képzem, fejlesztem magam.

Bár talán végtelen a paletta, mégis hogyan díszíthető a mézeskalács?

Számos változat adott a dekorálásra, például a négyzethálós díszítés, amelyet sakktáblaszerűen töltünk fel, emellett kimeríthetetlen virágmotívum közül választhatunk – akár a tájegységek szerint. Természetesen a sorminta is nagyon látványos, emellett igen népszerű. Különösen gazdag a felhasználási lehetőség, gyakorlatilag csupán a képzeletünk és a kreativitásunk szabhat határt. Amire érdemes figyelni, hogy a túldíszítettség nem feltétlenül előnye a mézeskalácsnak, de azért nagyon sok mindent elbír. Ami pedig különösen személyessé teszi, ha az ajándékozott lelki világának szimbólumrendszerét is megjelentetjük rajta.

Milyen motívumok állnak hozzád legközelebb?

Ez nagyon változó, egyrészt a hangulatomtól is függ, hogy milyen színekkel, formákkal dolgozom, néha ugyanis az absztrakt felé is kikacsintok, hiszen a modern képi világ sem áll távol tőlem. Mégis azt vettem észre, hogy a legtöbben a hagyományos népi motívumrendszerű mézeskalácsot részesítik előnyben. A magyarországi népművészetből bővel lehet meríteni, – a virágok, például a tulipán, vagy a kalocsai minták, a csipke, illetve a keresztszemes hímzéseink változataiból gazdagon lehet válogatni.

Persze ahány mézeskalácsos, annyiféle technika és trükk létezik. Mindenki másként, a saját vérmérséklete szerint készíti. Nálam például soha nincs két egyforma mézeskalács, mind különböző, hiszen mindig jön valami új ötlet.

Az első mézeskalácsház óta mennyire változott a recept, a módszer?

Nagyon sokat, szerintem szemmel látható a különbség, és persze ízben is tökéletesedett az elmúlt években. Ami viszont nem változott, hogy nagyon szeretik és várják a környezetemben élők. A mézeskalács egyfajta „kötelező” ajándékká nőtte ki magát.

Azt tudni kell, hogy számos buktatót és fortélyt rejt az ideális házikóig vezető út, szerintem a mai napig nem tudok tökéletes mézeskalácsot készíteni, mert mindig előfordulhatnak kisebb hibák, így amíg élek, tanulni fogom.

Mi az, amit már biztosan nem követsz el? Illetve milyen tippeket adnál a kezdő mézeskalácsépítőknek? Egy kedves munkatársam például egyszer ragasztóval állította össze a hőn áhított házikóját, miután feladta a mázzal való bajlódást…

Fontos, hogy a tojáshoz mérten adagoljuk a porcukrot, például a két tojásfehérjéhez nem elég a 250 gramm, – a receptkönyvek általában itt szoktak elcsúszni, hogy kevesebbet írnak, mint amennyit valójában igényelne az írókázás. Ki kell várni a jó minőségű máz kikeverését, és ehhez rengeteg cukrot kell, hogy felvegyen az alap. Sokszor én is türelmetlenül álltam hozzá, ezért jobban folyt a kelleténél, és nem tudtam vele úgy dolgozni, mint ahogy szerettem volna.

A terülőmáznál is hátrány, ha nem jó az arány. Például ha túl sok benne a víz vagy a citromlé, akkor nem szárad, – helyette porózus anyagot kapunk, ami lepattan a süteményről. Emellett az is lényeges, hogy milyen mézzel dolgozunk, ugyanis ha más anyag is található benne, – tehát előzetesen keverték, – annak a mézeskalács látja a kárát.

Milyen visszajelzéseket kapsz? Mik a tapasztalatok, inkább a gyomrot, vagy a szemet gyönyörködtetik a mézeskalácsaid?

Valaki próbálja tartogatni, amíg csak lehet, majd miután poraira hullik, illetve különböző hívatlan vendégek költöznek be a házikóba, akkor kidobja. Mások még az ünnepet sem képesek kivárni, mert annyira intenzív az illata, hogy nem tudnak ellenállni a kísértésnek, és inkább úgy döntenek, hogy nekiállnak megenni. Attól függ, ki mennyire szereti az édességet, vagy éppen mennyire tekint rá dekorációként.

Meddig áll el egy mézeskalácsház, illetve hogyan tároljuk?

Egy évet simán kibír, amennyiben megfelelő hőmérsékleten tartjuk, vagyis fontos, hogy ne legyen nagy a hőingadozás, valamint érdemes becsomagolni celofánba, amely megvédi a portól.

Persze előfordulhatnak olyan külső tényezők, amelyek nem kímélik az édességeket. Például egyszer egy kolléganőm gyerekeinek készítettem házikót, aki nagy boldogan berakta a becsomagolt ajándékot az autójuk hátsó ülésére, a két gyermeke közé, akik mire hazaértek, a frissen elkészült mézeskalácsháznak leették a tetejét, úgyhogy már az út közben az áldozatukká vált a süteménykreáció. Az ilyen esetekben kifejezetten kevés ideig áll el.

Milyen sikereket értél el mézeskalácsokkal?

Egyszer jelentkeztem az Eventus Üzleti, Művészeti Iskola pályázatára, amelyre elkészítettük az egri vár makettjét süteményből. Előtte persze megnéztük az alaprajzot, hogy a területén hol helyezkednek el az épületegyüttesek. Nagy örömünkre megnyertük a versenyt, és akkor kaptam életem első digitális fényképezőgépét ajándékba. Az egész folyamat óriási élményt jelentett a gyerekeknek is.

A család a mai napig segít a mézes finomság elkészítésében?

Volt olyan időszak, bár már inkább csak hátráltatnak. Ellenben azt mindig kikövetelik, hogy nekik is süssek, – méghozzá nagy dobozzal, mivel nagyon finom, így nasiként is rá lehet járni. Emellett a mézeskalács nagyon gazdag vitaminokban, hiszen a méznek, illetve a fűszereknek: a fahéjnak és a gyömbérnek is jótékony a hatása, nem beszélve az illatról, amely sütés alatt terjeng a lakásban. Az egész folyamat hozzátartozik a télhez, a karácsonyhoz, kellemes érzés így kuckósan, a család körében, boldogságban készíteni.

Korábban írtam egy könyvet is a témában, amiben a gyerekek tényleg nagyon sokat segítettek, ők gyakorlatilag a mézeskalács bűvkörében nőttek fel.

A sütés, illetve a mézeskalács iránti érdeklődés családi hagyomány nálatok?

Édesanyám nem nagyon, nagymamán viszont szívesebben sütögetett, de inkább olyan népi ételeket, mint a kapros-túrós lepény, vagy a lekváros bukta. Emlékszem, a kelt tésztát nagyon szerettük. Ellenben krémes vagy torta a legkevésbé fordult elő nálunk, a mézeskalácsra pedig teljes mértékben én hangolódtam rá. Szerintem elsősorban a kreativitás kihasználása miatt, hiszen így nem ugyanaz a mézes zserbó kerül évről évre az asztalra, hanem egy olyan finomság, amelyhez fantázia is kell, illetve a gyerekeimmel való közös program miatt esett rá a választásom.

Az ünnepeket inkább a teendők jellemzik, vagy eljön az a pont, amikor megpihenhetsz, és háttérbe szorul a mézeskalács?

Karácsonykor nagyon sokat dolgozom, mivel festészettel is foglalkozom, így ilyenkor nonstop készülődünk, majd elérkezik egy lenyugodó időszak, akkor jöhet a pihenő. December 24-ére általában már csömörünk van a mézeskalácsból, olyankor inkább egy jó halászlére vágyunk.

Az adventi időszak, illetve karácsony után, akár a nyár közepén is hozzányúlsz a jól bevált sütemény receptjéhez?

Anyák napjára például szíveket készítek, húsvétkor pedig nem tojásokat festek, hanem sokszor mézeskalácsból valósítom meg az ünnepi kosarat. Ilyenkor pálcikákra szúrom a figurákat, amiért odavannak a gyerekek.

Emellett sok olyan emberrel állunk kapcsolatban, akinek valamit meg szeretnénk köszönni, hiszen annyit segített bizonyos dolgokban, így a mézeskaláccsal a hálámat is ki tudom fejezni.

 


SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT