Advent – erről a szóról egyre inkább a fények, a nyüzsgés, a zenés programok, az üzletek teli polcai jutnak eszünkbe, holott ez csupán a várakozás ideje. Készület egy olyan ünnepre, amely kétezer évvel ezelőtt egész másról szólt: a Megváltó születéséről az éj csendjében, egy különleges csillag alatt, az elhagyatott betlehemi barlangistállóban. Békési Sándort, az egri és egerszóláti Baptista Gyülekezet lelkipásztorát, kétgyermekes családapát kérdezzük, mit jelent számára advent és karácsony ünnepe.
Nagyon érdekes és összetett időszak az advent. Maga a szó Jézus eljövetelét jelenti. Ez nemcsak történelmi tény, miszerint Jézus megszületett, és hozzá igazították az időszámítást. A gyülekezetben a többségünk személyesen is átélte, hogy az a Jézus, aki 2000 évvel ezelőtt eljött, ma is jön. Ha nem is fizikai értelemben, de a szívünkben mindenképp ott lehet. Különböző élethelyzetek során megoldásokat kerestünk, és rájöttünk: elsősorban Istenre van szükségünk. Megkértük, hogy jöjjön be az életünkbe, tegyen rendet a szívünkben, a gondolatainkban. Ilyen szempontból Jézus eljövetele múltbeli történés, amiért hálásak vagyunk; jelen, hiszen tapasztaljuk, hogy velünk van az élet viharaiban és örömeiben; valamint jövő is, mert várjuk a második eljövetelét. A Biblia beszél arról, hogy Jézus el fog jönni erre a világra, és akik benne hisznek, azokat magával viszi egy másik létformába, a mennybe.
Hogyan tudunk készülni az ünnepre?
Advent az elcsendesedés ideje is, bár az embereket vásárlásra ösztönzik; a csillogásról, a karácsonyi előkészületről szól minden. Persze ennek is megvan az adott helye és értéke, de fontos, hogy lecsendesedjünk ebben a nagy rohanásban, a járványhelyzetben, és próbáljunk egy kicsit belül, a szívünkben Istenre figyelni, hogy mire szeretne tanítani bennünket ebben az időszakban. Lehet, hogy egy kicsit le kell lassítani; lehet, hogy át kell gondolni az életünket, a prioritásainkat. A járvánnyal együtt sajnos sok betegség, haláleset jár, az embernek át kell programoznia az életét, hogy meglássa, mi a fontos és mi nem. Ezért az adventnek van egy készülődés jellege is: készítjük a szívünket Isten felé, és rendezzük egymással a kapcsolatainkat, mert nem tudjuk, hogy mikor kell elmennünk ebből az életből. Fontos, hogy megnyugvással, rendezett élettel éljük a mindennapjainkat, ha pedig menni kell, akkor így találkozzunk Jézussal.
Mennyire nehéz napjainkban türelmesen várakozni és elcsendesedni?
Szerintem nagyon nehéz, mert zaklatott világban élünk, információk halmaza ér bennünket, sok minden próbál kizökkenteni a nyugalmunkból, a megszokott életvitelünkből. Időnként tudatosan mentesíteni kell magunkat ezektől a forrásoktól, például a Facebooktól, a közösségi média hatásaitól, mert rendkívüli módon tudnak bennünket befolyásolni, és nem feltétlenül jó irányba. Fontos, hogy meghúzzuk a határainkat, és minőségi időt különítsünk el Istennek.
Gyermekként hogy élte meg ezt az időszakot?
Várakozás volt bennem, de nem Isten, hanem általában az ünnep felé. Együtt volt a család, igyekeztünk egymást meglepni, örömet okozni, aminek megvolt a maga szépsége. Talán nem is értettem igazán, hogy mi az advent lényege, csak a karácsonyi ajándékokra összpontosítottam. Később jöttem rá, hogy ez a legnagyobb ajándékról, Jézusról szól.
A saját családjában mi történik ezekben a hetekben?
A feleségemmel és a gyermekeimmel külön-külön és együtt is igyekszünk kicsit több időt tölteni Istennel és engedni, hogy formáljon bennünket a Biblia által. A Szentírás arra tanít, hogy vigyázzunk, el ne nehezedjen a szívünk, legyünk éberek, és ne hagyjuk, hogy a világ sodrása magával ragadjon bennünket. Mindinkább Istenre akarunk összpontosítani.
Vannak hagyományaik, évről évre ismétlődő szokásaik?
A hagyományok nálunk kevésbé mérvadók, inkább a személyességre törekszünk. Sokat segít a Biblia és a Mai Ige nevű kiadvány, amely naponként magyaráz egy-egy üzenetet. Maga az imádság is nagy lehetőség, amikor nemcsak elmondom Istennek, hogy mit szeretnék, hanem igyekszem meghallani, amit kér tőlem. Ez izgalmas dolog. Nemrég történt, hogy imádkoztunk Egerszóláton, és azt éreztem a szívemben, hogy óvatosan vezessek. Amúgy sem szoktam sietni, nem is lehet azon a kanyargós úton, de tudatosan 40-50-nel jöttem, és ez idő alatt egy őz, egy nyúl és két vaddisznó rohant át a kocsim előtt. Valahogy így képzelhetjük el az Istennel való kapcsolatot is: Isten szól, az ember pedig próbálja venni az üzenetét, és utólag érti meg, miért kellett így tennie. Mindenkinek lassítani kell egy kicsit, hogy a lényeges dolgok a szemünk előtt legyenek.
Szenteste és karácsony a családé vagy a közösségé?
A karácsony a meghittségénél fogva egyszerre családi és gyülekezeti ünnepünk. Törekszünk arra, hogy a szentestét megőrizzük a családnak. Az ünnep első napja Egerben és Egerszóláton is gyülekezeti karácsony szokott lenni, karácsony második napján pedig a rokonokhoz, barátokhoz megyünk. Családi szinten általában elolvassuk a bibliai történetet, beszélgetünk a jelentéséről. Jézus számára akkor nem volt hely, de ma is feltehetjük a kérdést, hogy van-e hely számára a szívünkben, a mindennapjainkban. A gyülekezetben egyfajta felszabadult légkörben, mégis meghitten ünnepeljük azt a Jézust, aki úgy döntött, hogy eljön erre a világra, és megkeres minket. Próbáljuk személyesen is megélni ezt a szeretetkapcsolatot Istennel és egymással is. Jézus eljön! Vajon készen várod Őt? Legyen egy hangos “igen” erre a válaszunk!
SZERZŐ: CSÁK-NAGY KRISZTA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
