Advent idején, az év egyik legvarázslatosabb időszakában sokunk néz szembe azzal a kihívással: mit is vegyünk szeretteinknek? Mi lehet az a tökéletes ajándék, mely örömet okoz a fa alatt?
„Egy ajándék éppen annyit ér, amennyi szeretettel kiválasztották” – véli Thyder Monnier francia írónő. E szeretet mögött ott lapul a másik vágyainak megfigyelése, mert azt tükrözi vissza, hogy fontos nekünk, figyelünk rá, legyen szó akár a szerelmünkről, a szüleinkről, gyermekeinkről, barátainkról. Persze, kiváló taktika a rákérdezés. De ha ezt a kártyát eljátsszuk, elmarad a meglepetés, így ilyenkor, ha pénztárcánk, időnk és fantáziánk engedi, készülhetünk még egy apró meglepetésajándékkal is, ami akár kézzel készített, akár egy vásárolt kedves apróság.
Ajándékozásnál több dolgot érdemes figyelembe venni: az ajándékozott személyiségét, humorát, ízlését, vágyait. Sokan esnek abba a hibába, hogy a pénzben kifejezett értéket helyezik előtérbe, mondván, minél drágább az ajándék, annál értékesebb, és ez sajnos mindkét félre vonatkozik. Ha nem elég drága, nem vesszük meg, ha nem elég drága, nem örülünk neki. És itt az ajándékozás el is vesztette a lényegi értékét. Mint ahogy kevésbé meghitt az is, ha pénzt adunk. Ennél talán már jobb megoldás az ajándékutalvány az illető kedvenc ruhaüzletébe, elektronikai vagy könyvesboltjába, szépségszalonjába, uszodájába, színházába. És ha lehet, kerüljük a „vedd meg magadnak, te tudod, mi kell”- ötletet, ennél már csak az veszi el jobban az ajándék értékét, ha az illető saját maga csomagolja be saját ajándékát.
Szakemberek szerint az ajándék akkor igazán tökéletes, ha egy kicsit magunkat is beletesszük. Nehéz megtalálni azonban a kényes egyensúlyt, mi az, ami minket tükröz, de a másiknak hasznos, találó, élményt adó ajándék. Vegyünk egy példát: ha egy barátunk szereti a skandináv krimiket, ne az legyen a megoldás, hogy leemelünk egyet a polcról. Válasszunk olyat, amely nekünk nagyon tetszett, vagy szerintünk izgalmas lenne, vagy utánaolvastunk, és felkeltette a mi érdeklődésünket is. Ezzel éreztetjük a másikkal, hogy szántunk rá időt, figyelmet, és szeretnénk a könyv, ránk tett pozitív hatását vele is megosztani.
Hogy igazán mire vágyik a másik, mit értékelne, minek örülne a legjobban, azt nem könnyű eltalálni, még egy szülő-gyerek kapcsolatban, vagy egy harminc éve tartó házasságban sem… Ehhez a másik kellő ismerete mellett szükséges az odafigyelés, a feltérképezés, némi óvatos kérdezősködéssel, idő- és energiaráfordítással. Ezért is fontos, hogy ne hagyjuk az utolsó pillanatra a vásárlást. Kétségbeesésünkben belemehetünk olyan ajándék választásába is, melyről magunk is tudjuk, hogy nem a legmegfelelőbb, de nincs idő a válogatásra. És ha lehet, kerüljük az érdeklődési kör, hobbi, vagy valamilyen kedvenc dolog ötletének folytonos újrahasznosítását. Nem biztos, hogy az ajándékozott örül a huszadik Forma 1-es könyvnek, nyakkendőnek, a sokadik skót whiskey-nek, kötött sálnak, serpenyőnek. Merjünk ötletesebbek, kreatívabbak lenni! Osszuk be az advent idejét, szánjunk időt a nézelődésre, kiválasztásra! És ne sajnáljuk az időt az igényes, gondos csomagolásra sem! Ez is odafigyelésünket, szeretetünket tükrözi.
Nehéz kérdés: mit vegyünk annak, akinek mindene megvan? Aki megveszi a vágyott könyvét, pulóverét, netán telefonját önmaga? Erre a problémára kiváló lehetőség egy ma már népszerű megoldás: adjunk élményt ajándékba! Ennek számtalan előnye van, például van benne némi várakozás, egy kis izgalom. De csak akkor válasszuk ezt, ha igazán ismerjük az ajándékozott érdeklődését! Bár előfordulhat az az eset, hogy egy olyan személynek, aki nem igazán vonzódik a kulturális programok iránt, mi mégis, hirtelen jövő bátorsággal jazzkoncertre vagy operaelőadásra szóló jegyet adunk, és ő élete egyik legkülönlegesebb estéjét éli át, pláne úgy, hogy ezt maga sem hitte volna. Igen, előfordulhat. Mint ahogy az is, hogy egy hirtelen ötlettől, vagy egy hatásos online reklámtól vezérelve éjszakai quadozást ajándékozunk annak, aki fél az extrém dolgoktól, pláne éjszaka, és mégis, olyan adrenalinlöketet kap, amely felejthetetlenné teszi a quadozás minden percét, ráadásul pozitív értelemben. Ez is előfordulhat. Mégis, az ilyen élményekre szóló utalványt kézbe venni szenteste, a fa alatti meghittségben… Nem biztos, hogy a legtökéletesebb pillanat. Ha biztosabbra akarunk menni, olyan élményeket keressünk, amelyről tudjuk, hogy igazán szeretné átélni az ajándékozott – a másikat válasszuk a születésnapjára!
Az a hír járja, adni jobb, mint kapni. Ez így is van, hiszen másoknak örömet szerezni maguknak is örömet okoz. Ráadásul, ha biztosak leszünk az ajándék sikerében, csodálatos izgalom figyelni a másik reakcióját, örömét. De valljuk be, ajándékot kapni is szeretünk, ám a haszontalan, felesleges ajándék nem igazán lelkesítő. Nyugodtan segíthetjük szeretteinket azzal, hogy finoman célozgatunk. Rávezetünk. Elejtjük vágyainkat egy-két szóban. Ennek egy nagyon ötletes módszere, ha listát írunk, mint gyermekeink. Írjunk bátran több dolgot, hátha valamelyik vágyott ajándék ott lapul majd a fa alatt. És ebben mégis van némi meglepetés.
Sokan panaszkodnak arra, hogy mára a karácsony elvesztette az igazi lényegét. Az emberek már csak a vásárlással vannak elfoglalva, sokaknak a karácsony szinte nyűg, mert ugye, valamit venni kell. Az igaz, hogy generációról generációra egyre többet költünk ajándékokra. De hogy ezt mennyire habzsoljuk, ez mennyire veszi el az együttlét igazi meghittségét, az csak rajtunk múlik.
Mindenkinek kellemes adventet, meghitt készülődést, nyugodt vásárlást és örömteli ajándékozást kívánok!
SZERZŐ: VASS JUDIT
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
