EMBER ZOLTÁN LEVENTE kutatásvezető, Iránytű Intézet
Az Iránytű Intézet 2020. júniusban készített egy közvéleménykutatást Egerben – 2000 fő bevonásával – az új városvezetés megítélésével kapcsolatban. A megkérdezettek 43%-a vélekedik úgy, hogy a városban jól haladnak a dolgok. Mindössze 11% szerint rossz irányba tartanak, 38% semleges választ adott, és 6% válaszolt úgy, hogy nem tudja. Mirkóczki Ádám polgármesteri munkájával kapcsolatban a megkérdezettek több mint fele pozitívan vélekedik, és mindössze 8% az elégedetlenek aránya. A felmérés részleteiről Ember Zoltán Leventével, az Iránytű Intézet munkatársával beszélgettünk.
Mennyire reprezentatív, hogy egy 55000 fős városban 2000 lakos véleményét kérik ki a helyi vezetésről?
Egyértelműen az. Egy módszertani kísérletet végeztünk, ahol ügyeltünk arra, hogy valamennyi korosztályt és társadalmi réteget bevonjunk. Kétszer ezer fős blokkban dolgoztunk.
Az új városvezető munkájával kapcsolatban a megkérdezettek 54%-a vélekedik pozitívan, a válaszadók kevesebb mint negyede tartózkodott, mindössze 8% nem elégedett, és 13% a bizonytalanok aránya. Miben áll a polgármester sikeressége?
Mirkóczki Ádám megítéléséhez vissza kell menni öt-hat évet az időben. Azok a politikusok lehetnek sikeresek, akik az apró, mindennapi helyi munkát lelkiismeretesen elvégzik. Ennek fontos része, hogy a közösséget érintő kérdéseket és eredményeket el tudják juttatni az összes célcsoporhoz. Máshogy kell elmesélni ugyanazt a fiataloknak és az időseknek. Mirkóczki Ádám ebben a számok szerint kiváló munkát végez. Ne feledjük, 2014-ben is indult Eger polgármesterjelöltjeként, és noha messze volt a győzelemtől, de a lehetőségekhez képest már akkor is jó eredményt ért el. 2018-ban az országgyűlési választásokon egyéniben megnyerte Egert. A megyei jogú városban nem volt 40%-os jobbikos szavazótábor, de Mirkóczki egyesíteni tudta a különböző ellenzéki pártok taktikai szavazóit egyéniben, míg listán a szavazók a saját pártjukra voksoltak. Ez a választási eredmény előrevetítette azt, amely másfél évvel később történt. Az látszik, hogy a polgárok ma sem elsősorban pártpolitikusként tekintenek rá, hanem olyan integratív személyiségként, aki a különböző világnézetű vagy pártpreferenciájú szavazót is tudja képviselni. A felmérésekből az is kiderül, hogy még a fideszes szavazók 61%-a is elégedett volt Mirkóczki Ádám válságkezelés nyújtotta teljesítményével. Az ellenzékiek 80-90%-os arányban elégedett, vagy nagyon elégedett választ adtak.
A felmérés alapján az egriek elég jól informáltak Mirkóczki Ádám polgármesteri tevékenységéről. Milyen körülmények befolyásolták a városvezető elmúlt félévés munkáját?
A polgármesterré válását követően egy olyan tényfeltáró munkába kezdett bele, ahol az előző városvezetés ügyeit vizsgálta meg. Végig vette, hogy milyen előnytelen beruházások és esetleges pazarlások történtek az elmúlt években. Korábban a kellő felület nélkül mindezt nem tudta volna ismertetni a polgárokkal. Ezt az elmúlt félévben egy másik pozícióból tehette meg, amelyet az egriek honoráltak.
Kutatásunk részeként számos helyi témával (szemétszállítás, egészségügy, utak és járdák állapota, stb.) kapcsolatban tettünk fel kérdéseket, és azt tapasztaltuk, hogy az ötödik legmagasabb pontszámot – az összes értékelés közül – a polgármesteri tájékoztatás minősége kapta. Ebből az derül ki, hogy
kommunikáció szempontjából a jelenlegi városvezetés egyértelműen többet nyújt, mint a korábbi.
Országosan elmondható, hogy a lokális kormányközeli médiában jellemzően az előző rendszerből maradt reflexek működnek: noha nagy hangsúlyt fektetnek az információ átadására, a célcsoportokat nem igazán vonják be. Nem alakulhat ki párbeszéd.
Több ellenzéki polgármesterre jellemző – azok közül, akik most kerültek hatalomra –, hogy nagyon aktívan tartják a kapcsolatot városuk polgáraival. Kérdéses, hogy lendületük meddig tart, és hosszú távon mennyire kivitelezhető ez az aktivitás. Ráadásul idővel csökken a választók figyelme is.
Általában az adott önkormányzat ismeri a lokális problémákat, és rendelkezik kellő helyismerettel, ugyanakkor sok szempontból az államon múlik, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat egy település. Milyen mértékben van joga beleszólni a kormánynak a helyi városvezetés pénzügyeibe, illetve abba, hogy miként kezeljenek olyan válsághelyzetet, amelybe tavasszal kerültünk?
Egy ideális világban nem biztos, hogy ilyen mértékben az állam dönt a pénz felett. Magyarországon az önkormányzatiság 1990 körül megálmodott rendszere eleve csonka volt. Általánosságban akkor sem voltak igazán függetlenek. Azóta pedig romlott a helyzetük, és mára eljutottak szinte a teljes függésig. Egyrészt a kormány alapvető attitűdje, hogy minden tőle jöjjön: a jó és a rossz is. Ebből következően törekszik arra, hogy amit eljuttat az önkormányzatokhoz, adományként jelenjen meg. Emellett szeretnék megfékezni azt, hogy azok, akik ellenzéki sikert értek el 2019 őszén, bázist tudjanak maguk körül kiépíteni.
Eger nagyjából 1-2 milliárdos bevételkieséssel számolhat az idén. Mirkóczki Ádám nyilatkozataiban is kiemelte, hogy a költségvetés stabilizálása kulcsfontosságú feladat, amely értelemszerűen áldozatokkal jár majd. Minden idők második legnagyobb egyhavi hiánya alakult ki júniusban a magyar központi költségvetésben.
Noha Eger viszonylag szerencsés gazdasági helyzetből indult, azonban erre jöttek rá az állami megszorítások és a csökkenő bevételek. Az önkormányzatokat súlyos állami szankciók érték indokolatlanul. A magyar állam sokkal fájdalommentesebben tudna saját magán szorítani. A legtöbb országban (Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa) úgy működik a válságkezelés, hogy a nemzeti bankok jelentős mennyiségű államkötvényt vásárolnak, és ezzel finanszírozzák meg a kormányok költekezését. Sok fejlett országról elmondható, hogy az államok nem szégyellnek komoly lyukakat ütni a saját költségvetésükön. Azzal, hogy pénzt öntenek ki a piacra és az emberekhez, minimalizálni tudják azt a negyedéves leállást, amely az elmúlt hónapokban történt a gazdaságban. A Magyar Nemzeti Bankon látszott, hogy hajlana ebbe az irányba, azonban a kormány valamiért meglehetősen óvatos. Nem lenne szükség az önkormányzatok megszorítására, azonban a kormány politikai és egyéb megfontolásból mégis ezt teszi.
A helyi önkormányzat ebben a helyzetben úgy tud pénzt megtakarítani, hogy ha még inkább racionalizálja kiadásait. Eger esetében érzékelhető ez a törekvés.
Összességében jelentős az elégedettek aránya, mind a városvezetést, mind pedig a válságkezelést illetően, mégis látható egy tartózkodó réteget. Ennek mi az oka, és ők hova húznak?
Egerben a megkérdezettek negyede nem rendelkezett pártpreferenciával, ötödük pedig titkolta azt. A bizonytalanokról elmondható, hogy ők inkább kormánykritikusak. A bizonytalanság egyik oka, hogy ez a csoport nem annyira figyeli a közéletet. Ugyanakkor egy kettősség érzékelhető esetükben. Alapvetően ellenzéki attitűddel rendelkeznek, de azokhoz a rétegekhez, akiknek a köre kevésbé tájékozódik a politika felől, inkább a kormánypárt tud elérni. Egyértelmű, hogy ők az ellenzék szempontjából kulcsfontosságú csoport.
Ellenzéki választási győzelem anélkül, hogy a bizonytalanokat meg tudják szólítani, elképzelhetetlen.
Mindez az országos politikára igaz. A helyi politika ezt gyakran felülírja, és nagyjából ezt láthatjuk Egerben. A fideszes szavazók egy része is elégedett lehet Mirkóczki Ádám polgármesteri tevékenységével, és bizonyára van olyan ellenzéki, aki nem.
Hogyan tud az új vezetés bizalmat kiépíteni, amivel a bizonytalanokat elérheti?
Számos településen ellenzéki polgármestert választottak meg 2019. őszén. Országosan érzékelhető, hogy gyorsan váltak az új városvezetők pártpolitikusokból helyi döntéshozóvá. Mirkóczki Ádám is alapvetően az egri politikára koncentrál, és nem arra, hogy a bizonytalan szavazók miként válhatnak idővel ellenzékivé.
Abban az esetben, ha Mirkóczki Ádám országos pártpolitikával szeretne foglalkozni, az számára kockázatot jelentene, hiszen több pártból áll az egri közgyűlés, és meglehetősen heterogén szavazótáborral rendelkezik, amelyben egyébként fideszesek is vannak. Úgy látom, hogy inkább az országos pártközpontokra hárul a feladat, hogy az országos politikát illetően reális jövőképet és valóságmagyarázatokat adjanak a mindennapokban. Jelenleg ezt elsősorban a kormánypárt tudja megtenni, hiszen a közpénzből bőven telik a médiára, illetve szűkítik az ellenzék lehetőségeit. Az ellenzéknek ezzel szemben meglehetősen szerények a lehetőségei. Mirkóczki Ádám elsősorban Eger érdekeit képviseli.
SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: HALÁSZ LÁSZLÓ
