A visszatérő madarak fészekrakásának idejében járunk: a széncinegétől kezdve a mezei pacsirtán és a fekete rigón át a vörösbegyig számtalan különböző madárfaj hangját hallhatjuk ezekben a hetekben. BALÁZSI PÉTERREL, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegységének természetvédelmi területfelügyelőjével a madarak vonulásáról is beszélgettünk.
„Eger a Mátra, a Bükk, és a bükkaljai dombvidék, valamint a borsodi-mezőségi és hevesi puszták közelsége miatt a madárvilágot illetően kiváló helyen fekszik. Ha változatos madárvilágban szeretnénk gyönyörködni, érdemes víz közelébe, így az egerszalóki Laskóvölgyi- vagy a mezőkövesdi Hórvölgyi-víztározóhoz ellátogatnunk” – mondta el lapunknak Balázsi Péter.
Hozzátette, ha egy kis madárdalra vágyunk a városban, az Érsekkertben sétálva az ez idő tájt költésbe kezdő tőkés récék, doboló harkályok és számos pintyféle énekét is hallhatjuk. Eger fölött kisebb szerencsével akár parlagi sast, vándorsólymot, vagy akár fekete gólyát is megfigyelhetünk.
Változások a madarak vonulásában
A klasszikusnak számító őszi-téli vonulás az olyan fajokat érinti, mint a fecskék vagy a fehér gólya. A táplálék miatt vonuló fajok közé tartozik az erdei pinty, a tengelic vagy a zöldike – őket télen rendszeresen láthatjuk az etetőkön. A ténylegesen egyhelyben maradó madarak között találjuk a harkályfajok nagyrészét, vagy például a barátcinegét.
A madárvonulás folyamatosan változik, amelyet a szakemberek igyekeznek nyomon követni. 20 éve még elképzelhetetlen lett volna az, amely a múlt telet jellemezte, avagy, hogy a Bükk hegység és környéke tele volt feketerigóval, amelyek nem repültek el. Ugyancsak hasonlót tapasztaltak a nagy kócsag és a szürke gém esetében, amely 10-20 éve a téli időszakban igencsak ritka látvány volt hazánk területén, mára pedig megszokottá vált.
„Ha összességében nézzük, egész évben tart a madárvonulás, mozgásuk természetesen fajonként eltérő. Az olyan fajok is vonulnak a táplálékkeresés miatt, amelyekről alapvetően azt tartjuk, hogy állandó jelleggel a Kárpát-medencében vannak, ide sorolható például a szén- vagy a kék cinke” – részletezte.
A gólyák el- és visszarepülnek, de hogyan?
A fehér gólyák nagyjából április környékén érkeznek vissza a Kárpát-medencébe. Ezután kezdik a költést, július második felében kirepülnek a fiatal egyedek, és ahogy a néphiedelem is tartja, augusztus 20-a körül elindulnak Afrikába. A hazánk területén élő gólyák elsősorban a Boszporuszon keresztül érik el Ázsiát, de vannak olyan madarak, amelyek Cipruson vagy Máltán keresztül repülnek.
Veszélyek, amelyek a vonulás közben érik a madarakat
„Főleg az adott évben kikelt fiatal madarakat érinti a legnagyobb számban a pusztulás. Az elhullás mértékét befolyásolhatja a vonuló madarak táplálékellátottsága, valamint az adott időjárási viszontagságok, ám az egyik legnagyobb arányú pusztulás a villamoshálózatok középfeszültségű oszlopai miatt történik” – hangsúlyozta.
Tőlünk délebbre a hobbi-, Afrikában pedig már az élelemszerzésre irányuló vadászat is jelentős veszteségeket okoz, számos madár pedig autók áldozata lesz. Kijelenthető, hogy a pusztulás jelentős része emberi tevékenységekhez kötődik.
Madarak határok nélkül
„A Kárpát-medencében élő gólyáink akár Dél-Afrikáig is eljuthatnak, és naponta akár több mint 100 km-es távokat is képesek megtenni. Elsősorban a szárazföld felett kialakuló felszálló áramlatokat, termikeket kihasználva repülnek. A manapság már GPS-jeladóval ellátott gólyák mozgásából az derült ki, hogy vonulásuk jóval bonyolultabb annál, mint amit korábban tudunk róla” – mondta el.
Példaként említette, hogy a Szahara környékén van néhány olyan vizes terület, amelyről eddig úgy vélték, az kitérő lehet a vonuló madarak számára a Nílus által irányított vonulási útvonalhoz képest. Az adatok alapján azonban kiderült, hogy vannak olyan gólyák, amelyek akár az egész telet ott töltik a táplálékbőség miatt.
Hazai fehérgólya-állomány
Amennyiben a kikelt gólyák az első évet túlélik, az első 3-4 esztendőben még nem költenek. Előfordul, hogy Afrikában maradnak, vagy éppen visszajönnek a Kárpát-medencébe.
„A tavalyi évben rengeteg gólya gyűlt össze hazánk területén. A színes gyűrűs leolvasásoknak köszönhetően nem kevés szlovákiai, szlovéniai és lengyelországi kelésű madarat azonosítottunk be a hazánkban világra jött gólyák mellett. Nagyjából 4000 párra becsülik hazánkban a fészkelő fehérgólya-párok állományát, amelyhez hozzájönnek az adott évben kikelt fiatal egyedek, valamint az északról nálunk átvonuló madarak. Több tízezerre tehető a számuk az őszi vonulás során” – összegezte.
Megérkezett a felnémeti gólya
A napokban megérkezett az első fehér gólya Felnémetre. Az általunk megkérdezett szakember elmondta, jellemzően először a hímek foglalják el a fészket, utána általában 1-2 héten belül megérkezik a tojó is.
SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: BARÁTI SÁNDOR
