Dr. Petercsák Tivadar: Az egri Cifra-sánc városrész és fertálymesterei
„A Cifra-sánc… a legszebb sánc az egész világon” – jegyezte meg Gárdonyi Géza 1899-ben. Nem csoda, hogy annyi érdekes történetet rejt ez a helyszín, s hogy ennek kialakulását, jellemzőit, illetve a városrészben tevékenykedő fertálymesterek munkásságát, feladatkörét és a tisztség korszakait, változásait választotta többek között témájául dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató-muzeológus, valamint mutatja be alaposan 2021-ben megjelent könyvében. A gazdagon illusztrált kötet borítóján egy gyönyörű 17. századi metszet részlete látható a Cifra kapuval, emellett számos fotó és egyéb dokumentum színesíti az anyagot. Kiderül például az is, hogy a beszédes utca- és dűlőnevek mit jelentenek pontosan, illetve hogy a Cifrapartot miért nevezték Nyakrapartnak, s ehhez mi köze egy helyi kocsmához… persze a részletekért érdemes elolvasni a könyvet.
A hóstya és ami mögötte van…
A 184 oldalas kötetet forgatva, érdekes ismeretekkel gazdagodhatunk, például a külvárosok kialakulásáról – így a német eredetű hóstya szó helyi vonatkozásairól is olvashatunk. „Az egri külvárosok a városba vezető kapuk előtt keletkeztek, ezért nevüket is innen kapták” – derül ki a kötetből. Az információkban gazdag szövegrészek megértését térképekkel és fotókkal is segíti a szerző. Az akár 1600-as évekből származó metszeteken kívül mai fotókat is láthatunk – például az egykori Cifra iskola épületéről. „Sugár István a kaput a Cifrakapu téri egykori általános iskola – ma az EVENTUS szakközépiskola épületének – helyére teszi. A belső kapu az iskola déli sarkának megfelelően, a külső pedig az épület északi részénél állott.” – tudhatjuk meg a kapu egykori pontos elhelyezkedését.
Egriek kontra „gyüttmentek”
Dr. Petercsák Tivadar a lakosok idegenekkel való viszonyulásáról is megemlékezik: „új lakos megtelepedését is a város engedélyezte, de hatásköre már nem terjedt a falakon túl, itt a kettős földesuraság – a püspök és a káptalan – volt erre jogosult”, illetve „A 18. század elején a város még támogatta az idegenek megtelepedését a külvárosokban, de 1788-ban már azt kérték előbb a püspökségtől, majd a káptalantól, hogy a külvárosokban is szüntessék meg a házhelyek juttatását…” – olvasható a könyvben.
Valamit visz a víz
Az Eger-patak jellegzetességeiről is számos érdekes információt tartogat a szöveg, nyomon követi a nagyobb áradásait, olvashatunk a károkról, illetve az árvíz elleni védekezésről is. A szerző egy lapszám segítségével megemlékezik például az 1845. július 18-i árvízről: „E végzetes nap roppant, szűnni nem akaró záporral kezdődött, mely az egri patakot annyira megdagasztotta, hogy a Cifra-hóstyát egészen elborította, s sok házat lerontott. A nagypréposti laknál – mint szemtanúk beszélik – kötözködésen felül ért a víz. Ez alkalommal számos emberélet is esett áldozatul, s a Cifra-negyed és belvároson kívül még a maklári negyed is sokat szenvedett.”
Mára helyi sajátosság az egri tisztség
A kötet a Cifra-sáncon kívül az egri fertálymesterségről is megemlékezik, illetve annak előzményét, a tizedesi intézményt is megemlíti. A 17. századtól végigvezethetők a bekövetkezett változások, illetve a különböző feladatkörök.
Az egyes fejezetekben számos csoportkép őrzi a múlt emlékeit, emellett fertálymesteri tablók, naplóbejegyzések, beszámoló- és jegyzőkönyvrészletek, valamint oklevelek gondoskodnak a vizuális visszatekintésről.
Érdekességképpen például fotón is megtekinthetjük a Cifra-sánc botját, illetve annak díszítését. Emellett természetesen a szerző a sokak által ismert, másik fontos jelképet is bemutatja, amely nem más, mint a százráncú fertálymesteri köpeny, amit az új tisztségviselő a bottal együtt vett át az elődjétől – derül ki a kötetből. A helyi sajtóban, illetve a jegyzőkönyvekben használatos korabeli elnevezésekkel is megismerkedhetünk, ilyen például a „százgallérú hivatalos köpeny”, az „ezüst-csattos és bokáig érő, százgallérú fertálymesteri köpönyeg”, vagy a „százráncú köpönyeg”.
A fertálymesterség napjainkban
A kötet azzal is foglalkozik, hogyan alakult a fertálymesterség a 21. században. Az egyik fejezetben a szerző ennek előzményére is felhívja a figyelmet, miszerint a 20. század közepén hivatalosan megszűnt az egri fertálymesterség, majd „A hagyományos fertálymesteri intézmény felélesztésére a rendszerváltozás után nyílt lehetőség, amikor már semmilyen akadálya nem volt a polgári hagyományokon nyugvó civil szervezetek megalakulásának és működésének” – derül ki a könyvből. A tisztség felélesztése az Egri Lokálpatrióta Egylet akkori elnökéhez (1996 óta Habis László tölti be ezt a tisztséget), Várkonyi György Olivér nevéhez fűződik, aki jelenleg az Egri Fertálymesteri Testület főkapitánya. A megszűnés után fertálymestereket 1996-ban választottak először újra.
Többek között a testület céljai is kibontakoznak a könyv soraiból: „A fölavatottak azok a köztiszteletben álló polgárok, akik egyéni példamutatásukkal és figyelmükkel segíteni akarják a közösségüket. Feladatuk a nemzeti és helyi hagyományok ápolása, az emberek mindennapi életében előforduló problémák, szociális gondok tolmácsolása. Ők lehetnek a problémák közvetítői, valamint összekötők a lakosság és az önkormányzat, illetve a hivatal között.”
A kötetben tablószerűen felsorakoznak a Cifra-sánc fertálymesterei, 1996-tól egészen 2021-ig. A fotók között pedig felfedezhető maga a könyv szerzője is, dr. Petercsák Tivadar néprajzkutató-muzeológus, akit 2012-ben választottak meg a tisztség betöltésére.
SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
