2020. szeptember 18-án megjelent a gazdagon illusztrált Eger ezer éve c. kötet, amely Eger város történeti kutatócsoportjának legfrissebb eredményei alapján készült, Kristóf Ilona és Berecz Anita szerkesztésében. A szerkesztő-szerzőkön kívül Borbély Zoltán és Kozári József, az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) Történelemtudományi Intézetének oktatói, valamint A. Halász Ágoston és Buzás Gergely régészek jegyzik a kötetet. A tudományos igénnyel megalkotott, és a Líceum Kiadó gondozásában megjelent munkáról Kristóf Ilonával beszélgettünk.
„Régi adósságunk volt, hogy csaknem 40 év után összegezzük Eger városának történetét.
Az utolsó, Eger múltját összefoglaló monográfia, Eger története címmel 1978-ban jelent meg, amely Nagy József, az akkor még tanárképző főiskola Történelem Tanszéke vezetőjének kutatásait összegezte” – mondta el lapunknak Kristóf Ilona, az Eszterházy Károly Egyetem Ókori, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszékének főiskolai docense.
„Azóta számtalan új forrás, új kutatási szempont került elő(térbe) a saját korszakommal, azaz a középkorral kapcsolatban is. Ugyanis 2012 óta folyik egy szisztematikus kutatás, amely során olaszországi levéltárakban, Modenában, Milánóban és Mantovában őrzött magyar vonatkozású anyagokat tárunk fel, és digitalizálva rendezzük adatbázisba. Természetesen külön öröm számunkra, hogy ennek a levéltári anyagnak egy jelentős része foglalkozik Egerrel, az egri püspökséggel” – hangsúlyozta.
Hozzátette, ennek a hatalmas iratanyagnak egy részét ugyan ismerték korábban különböző átiratokból, nagy hányadáról tudták, hogy létezik, de még nem dolgozták fel. A kötet további erénye, hogy korábban nem kutatott és publikált levéltári források alapján tárja fel és mutatja be városunk 19. századi társadalmát.
Kifejtette, hogy amikor 2016-ban egy pályázat segítségével létrejött az Eszterházy Károly Egyetemen az Eger város történeti kutatócsoport, időszerűnek tartották, és az intézmény akkori vezetésétől többek között feladatul kapták egy várostörténeti összefoglalás elkészítését is. A kutatócsoport tagjai közül került ki az Eger ezer éve c. kötet szerzőinek többsége. A korszakokra bontott fejezeteket abból az alapkoncepcióból kiindulva készítették el, hogy Eger történetéről a legújabb kutatási eredmények bemutatásával egy egyszerre tudományos, mégis ismeretterjesztő munkát készítsenek.
„Igyekeztünk egy szerkezetileg olyan egységes kötetet alkotni, ahol Eger történetét évszázadról évszázadra úgy mutatjuk be, hogy a legfontosabb összefüggések rajzolják meg a város fejlődésének pályáját. Nemcsak az volt a célunk, hogy ismertessük azokat az eseményeket, amelyek a városban történtek, hanem megpróbáltuk Eger városát a hazai városhierarchiában elhelyezni a középkortól 1990-ig. A városiasodás jellemzőit, illetve változásait kerestük” – tette hozzá.
„Célkitűzésünk volt, hogy ne kizárólag a kiemelkedő fontosságú eseményekről, személyekről, hanem a lakosság egészéről írjunk: egy város történelme ugyanis a mikrotörténetek sokaságától válik kerekké. Az Eger ezer éve c. könyvet olyan munkának szántuk, amely nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség számára is érdekes. Ennek érdekében egy nagyon gazdag képanyagot állítottunk össze, és sok, tudomásunk szerint korábban még nem publikált illusztráció is szerepel a kötetben” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézete több intézménnyel – a Dobó István Vármúzeummal, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárral, a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárával – alakított ki együttműködést, amelynek köszönhető a könyv igényes kivitele.
„Ennek eredményeként rendkívül sok, régi fényképről, képeslapról, oklevélről vagy akár térképekről, múzeumi műtárgyakról készült fotóhoz jutottunk hozzá. Emellett kiváló rekonstrukciós rajzokat is kaptunk az egri vár koraújkori és középkori állapotáról Buzás Gergelytől, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatójától, aki régészként egyben a várbeli ásatások vezetője is. Többek között a korábban publikálatlan, értékes MTI fotókon kívül számos képet kaptunk a városról, a műemléki épületekről baráti szívességként Barna Bélától. Összességében igen széleskörű együttműködés és közös gondolkodás előzte meg a képanyag kiválogatását. A kötetben megjelenített illusztrációk és a szöveg nagyon szorosan összefüggnek. Mindez reményeink szerint vonzóvá és izgalmassá teszi a kötetet, amellyel széles olvasóközönséget szeretnénk megcélozni” – részletezte.
„Egy város emlékezet nélkül mit sem ér, legyen bár káprázatos épített vagy természeti környezetben. Az elmesélt történetek, a múlt eseményeinek visszaidézése teszi a várost velünk élővé. (…)”
Részlet dr. Pajtókné dr. Tari Ilona előszavából
SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
