Magyarország új, a tavaszitól eltérő védekezési stratégiája – amelyben a kormány nem hirdetett ki vészhelyzetet, nem vezetett be különleges jogrendet – alapvetően meghatározza az önkormányzatok mozgásterét, lehetőségeit is. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Mirkóczki Ádámmal, Eger polgármesterével beszélgettünk.
Elöljáróban csak annyit – mondja a városvezető –, hogy megértem a kormányzati szándékot, hiszen tavasszal, amikor szinte mindent be kellett zárni, mi is megtapasztaltuk, hogy ezen intézkedések mit jelentenek gazdaságilag: önkormányzatunk milliárdos nagyságrendű bevételkiesést könyvelhetett el. Ebből a szempontból tehát jó, hogy a gazdaságot most nem kell leállítani, ám ennek az ára a fertőzés robbanásszerű terjedése, ami akár oda vezethet, hogy ugyanolyan vagy hasonló lépések megtételére kényszerül az ország, mint márciusban-áprilisban. Ilyen körülmények között nekünk sem könnyű erre vagy arra felkészülni. Mondok egy friss példát… Többen felvetették, hogy miért nem nyitjuk meg újra azokat a fertőtlenítőpontokat, amelyek tavasszal kiválóan működtek. Nos, akkor az élet sok területén bekövetkező zárásoknak köszönhetően – gondoljunk csak az óvodák lezárására vagy a sportélet teljes leállására –, minden gond nélkül találtunk a fertőtlenítőpontokra önkénteseket, legyen szó óvónőkről vagy vízilabdázókról. Most jóval nehezebb a helyzetünk, amikor embereket keresünk erre a feladatra. De nem adjuk fel, személy szerint én hiszek az egri összefogás erejében.
És ha, ne adja isten, valamely városban nagyon eldurvulna a helyzet – azért városokat említek, mert azokban mindig jobban terjed a járvány –, van lehetőségük javaslatot tenni a kormánynak különböző intézkedések bevezetésére?
A közös érdekérvényesítés fóruma például a Megyei Jogú Városok Szövetsége, ahová rendszeresen eljuttatjuk a mi ötleteinket, elképzeléseinket. Mivel számunkra a legfontosabb az itt élők biztonsága, ha kritikus állapotok alakulnának ki, mindenképp lépnénk. Az más kérdés, hogy mit fogadnának meg azokból a javaslatainkból, amiket – hogy úgy mondjam – megfontolásra ajánlunk. Vannak olyan pillanatok, amikor az állam elgyengül, akkor az állampolgároknak kell erősnek lenniük. Amit tudunk, amit a jog enged, megteszünk önkormányzati szinten. Összegezve tehát: pillanatnyilag nem tehetünk mást, mint hogy végrehajtjuk a kormánydöntéseket, követjük az ajánlásokat.
Úgy hallottam, tárgyalnak egy céggel, ami az önkormányzati intézményekben, valamint azokban az ingatlanjaikban, amiben akár oktató-nevelő, akár más tevékenység folyik, megoldaná a fertőtlenítést.
Így van, egy olyan vállalkozásról van szó, amely reményeink szerint a legoptimálisabban és a lehető leghatékonyabban végezné el ezt a munkát. Most azon dolgozunk, hogy ebből az elképzelésből minél előbb valóság legyen. Itt említeném meg azt is, hogy a tavaszról megmaradt gyorstesztjeinkkel óvodai dolgozókat, illetve az óvodákban a gyakorlatukat teljesítő hallgatókat teszteltünk, megpróbálva ezzel is az elejét venni annak, hogy a vírus bekerüljön a kicsik közé. Természetesen ezek a teszteredmények nem minősülnek hivatalosnak, viszont ezek alapján a háziorvos már kérheti a PCR-teszt elvégzését. És hadd mondjak el még valamit… A Szálloda utcában, azon épület mellett, amelyben az egészségügyi alapellátás folyik, van egy másik, ugyanolyan ingatlanunk, amelyet tavasszal azért újítottunk fel, hogy amennyiben a kórház igényli, ott is helyet biztosíthatunk a fertőző betegek elkülönítésére. Most azt a helyiséget ismét kérték tőlünk, mivel az segíthetné a mentők megszaporodott tesztelési feladatainak az ellátását. Azonnal, soron kívül a rendelkezésükre bocsátottuk.
Van-e olyas valami, ami ugyan nem helyi hatáskör, ám véleménye szerint sokat segíthetne az egri védekezésben?
Igazából annak örülnék, ha a városban tömeges lenne a tesztelés, azzal ugyanis, ha a fertőzötteket időben kiszűrik és elkülönítik, megakadályozható a járvány totális elszabadulása, így az is, hogy olyan drákói intézkedéseket kelljen hozni, amelyekben néhány hónapja már mindnyájunknak volt része.
Ön is utalt rá, hogy a sikeres helyi védekezés nem kis részben volt köszönhető az egri emberek fegyelmezettségének. Országosan most bajok vannak a szabálykövető magatartással. És helyben?
Sajnos, én is ezt látom, és éppen emiatt tartok a második hullámtól. Ugye, annak idején Egerben a betegek száma nulla volt – talán pont ezért tartják most sokan felfújt dolognak a koronavírus-járványt –, jelenleg viszont több tíz fertőzöttről beszélhetünk. Egyébként, amikor a boltban, a benzinkúton, a gyógyszertárban és hasonló helyeken járok, gyakran tapasztalom, hogy némelyek kevésbé komolyan veszik a vírus ellen való védekezést – utalnék itt a szájmaszkok viselésére –, mint kellene. Remélhető, hogy a kormányzati szigorítások ezen is változtatnak majd. Másik oldalról viszont, el kell mondanom, hogy
büszke vagyok minden egri lakosra, aki maszkot visel. Polgármesterként, ráadásul egy elképesztően megosztott, már-már gyűlöletszító kormányzati politika mellett felemelő érzés, hogy figyelünk egymásra, tiszteljük egymást. Ritka a valódi összefogás érzése, már csak ezért is kérek mindenkit, hogy viseljen maszkot, fertőtlenítse minden lehetséges alkalommal a kezét, segítse családját, szomszédait, mutassa meg, hogy felelőséget érez polgártársaiért. Nagy szükségünk van pozitív példákra, és most apró gesztusok is nagyobb hatást érnek el.
Az ember segítsen, ha módja van rá
A Katona téri fertőtlenítőponton vállalt önkéntes munkát az egri Huszti Péter, aki amúgy Ausztriában dolgozik szakácsként, ám a koronavírus okozta zűrzavaros helyzet miatt most épp a szülővárosában tartózkodik, ezért úgy gondolta, igazán belefér az idejébe, hogy pár alkalommal néhány órát eltöltsön valamely fertőtlenítőponton. S hogy miért jelentkezett a polgármesteri felhívásra? Nos, mint elárulta, ennek nagyon egyszerű oka van: meggyőződése ugyanis, hogy ha ez embernek valahol módjában áll segíteni, azt meg is kell tennie.
Jelentkezzen Ön is önkéntesnek:
koronainfo.eger@gmail.com
+36 20 936 91 16
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: GÁL GÁBOR
