„Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is. Nem sokat ér, ha magunkban dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak.” (Kodály Zoltán)
Huszthy Zoltán karnagy, a 20. századi Eger zenei életének jeles képviselője Kolozsváron született 1894. június 24-én. Szülei id. Huszthy Zoltán és Petrán Erzsébet voltak. Édesapja kiváló fényképész volt Nagykárolyban, akit Ady Endre szívesen látott Érmindszenten.
Huszthy Zoltán tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán 1912-ben kezdte, ahol Kodály Zoltán volt a mestere. Jelenlegi ismereteink szerint az akadémiát magánúton fejezte be. Nem tudjuk, hogy mikor költözött Egerbe, de Gáspárdy Katinka zeneiskolájában, 1918-ban már tanított. Az Egri Dalkör másodkarnagyává nevezték ki, az országos hírű zeneszerző, Lányi Ernő mellé, és a polgármesteri hivatalban dolgozott.
Lányi 1901-ben családjával Miskolcra költözött, amellyel egy jelentős korszak zárult le a kórus életében. Abban az évben (1923), amikor a neves zeneszerző szülővárosában, Szabadkán elhunyt, Huszthy Zoltánt nevezték ki a dalkör élére, és irányításával sikert sikerre halmoztak. Huszthy vezetésre termett, jól képzett zenész, nagyszerű szervező, elragadó egyéniség volt. Kiváló karvezető, kiemelkedő tudású zongorista, képzett lírai tenor, aki elegáns, finom előadásmódjával magával ragadta a közönséget.
Az Egri Dalkör 1929-ben benevezett az országos versenybe, amelyet Debrecenben rendeztek meg közel 200 kórus részvételével. Elnyerték a Kormányzó-díjat, a Király-díjért folyó megmérettetésben, holtversenyben első helyezettek lettek. Ezt a bravúrt soha egyetlen karnagy és kórus sem tudta elérni! Az érdeklődés középpontjába kerültek. December 7-én a rádióban szerepeltek, december 8-án pedig a Vigadóban, ahol a közönség hosszasan ünnepelte őket. Huszthyt pedig az Országos Dalosszövetség társkarnagyává választották.
Az Ady család az érmindszenti kúria előtt, 1913 (Petőfi Irodalmi Múzeum)
Fáradhatatlan volt. 1928-ban megszervezte az Egri Zeneegyesületet. Vezetésével megalakult 1930-ban az Egri Polgári Dalkör, 1934-ben pedig az Egri Ferences Szent Klára Vegyeskar. Valamennyiben a szervezésen túl a karnagyi teendőket is ellátta.
Huszthy 1936 májusában nagyszabású ünnepséget szervezett, a Liszt-év tiszteletére. Vezényletével a főszékesegyház előtti téren 1300 énekes és zenész többek között a 18. zsoltárt adta elő.
Szent István király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban országjárásra indult a Szent Jobb, amely még abban az évben Egerbe is eljutott. Az ünnepélyes fogadás részeként az egyesített énekkar, valamint a 14. honvéd gyalogezred és a frontharcosok zenészei egyházi és nemzeti énekeket adtak elő – egy különleges helyszínről – a Líceum tornyából.
Huszthy 25 éves karnagyi jubileumát 1943-ban hangversennyel ünnepelték, ahol énekesként is fellépett. Bársonyos tenor hangján többek között előadta két helyi művész, Kapor Elemér költő Te című versét a szintén egri Kiss Kálmán megzenésítésében.
Ez a divat 1959. évi decemberi számának címlapja
Az évek múlásával Huszthy Zoltán minden igyekezete ellenére a dalkör hanyatlani kezdett. Emiatt a három énekkart (Egri Dalkör, Egri Polgári Dalkör, Egri Ferences Szent Klára Vegyeskar) Egri Dalkör néven egyesítette. A rádió 1943. november 9-én egész napos közvetítést sugárzott Egerből, amelynek műsorában már ők is szerepeltek. A háború miatt már nem tartottak több koncertet, és 1945 után még néhányszor felléptek, de a dalkör már nem talált magára.
Az Egri Dalkör fennállásának 75. éves jubileumát 1957-ben tartotta, amely egybeesett Kodály Zoltán 75. születésnapjával. Huszthy Zoltán felhívására csaknem 80 régi tag gyűlt össze. A dalosokhoz csatlakozott a Pedagógiai Főiskola, a Szilágyi Gimnázium és a Művelődési Ház kórusa. A jubileumi díszközgyűlést a Pedagógiai Főiskolán, az esti hangversenyt a Líceum előtti téren tartották. Ez volt a dalárda hattyúdala.
Síremlékén a dombormű Király Róbert alkotása (Molnár István Géza felvétele)
Huszthy Zoltánt munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.
Magányos időskor várt rá, mert házassága nem sikerült. Büszkesége volt manöken lánya Ilona (Cipi), aki az 1960-as években a Rotschild-szalon üdvöskéje volt.
Huszthy egész életében rendkívül szerény körülmények között élt, mert gondoskodnia kellett elaggott édesapjáról és két testvéréről. Megalázó kölcsönökbe kellett belemennie, s ez a helyzet időskorára még inkább romlott. Segítséget nem kapott sehonnan, ami annál is érthetetlenebb, mert köztiszteletnek, sőt közszeretetnek örvendett. Tudomásunk szerint egyedül Dienes Tibor, a Dobó István Gimnázium igazgatója látogatta Knézich Károly utcai 26. szám alatti lakásán, és diákjai segítségével gondját viselte.
Huszthy Zoltán Egerben hunyt el 1973. augusztus 29-én. A Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőben óriási részvét mellett helyezték örök nyugalomra.
Egy letűnt kor nagyszerű karnagya örökre beírta nevét Eger város zenei életébe.
dr. Szecskó Károly
Dr. Szecskó Károly történész, levéltáros 1957-ben főiskolásként került Egerbe, amelynek miliője magával ragadta. Egész életében azon dolgozott, hogy a város múltját, neves embereit megismertesse az itt lakókkal. Szerelmese volt Egernek – Eger pedig nagyra értékelte tudását. 2020. február 27-én eltávozott közülünk, de pótolhatatlan tudását, jegyzeteit felesége, dr. Szecskó Károlyné Emőke segítségével továbbra is megosztja velünk.
SZERZŐ: SZECSKÓ KÁROLY
