Október 4-én az állatok világnapját üljük, de nem véletlenül kerültek a középpontba ezen a napon az állatok, hanem a híres olasz szentnek, Assisi Szent Ferencnek köszönhetően, akit az állatok védőszentjeként is tisztelünk. Szent Ferencet bensőséges kapcsolat fűzte a természethez, ami a Naphimnusz című alkotásában is tükröződik. A legenda szerint prédikált a madaraknak, és beszélt a vad gubbiói farkassal, aki rettegésben tartotta a várost. Bár ezt a kérdést inkább a hit, mintsem a természettudomány oldaláról közelíthetjük meg, azért mi is fókuszba helyezzük az állatokat, mégpedig a kommunikációs képességüket, kifejezési formáikat. Dr. Estók Péter, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Állattani Tanszékének egyetemi docense szolgál a témához érdekes információkkal.
Hogyan kommunikálnak az állatok?
Az állatok kommunikációja elég sokrétű, különböző formái vannak. Beszélhetünk vizuális kommunikációról, amikor a látvány a fontos. Nagyon elterjedt az akusztikus kommunikáció, aminek az alapja a hang. Ez számos előnnyel járhat, például a hang egy erdei élőhelyen messzebbre juthat, mint egy vizuális jel. Rovarokra és emlősökre is jellemző a kémiai kommunikáció, amikor szag- vagy ízanyagokkal történik az információ átadása. Létezik szélsőségesen speciális eset is, például az elektromos angolnáé, amely elektromos kisüléseket hoz létre, hogy felvegye a kapcsolatot társaival, de nemcsak ez a funkciója az elektromos impulzusoknak, hanem zsákmányszerzésre, térérzékelésre vagy védekezésre is használják.
Milyen életfunkciókhoz, tevékenységekhez szükséges még a kommunikáció?
Alapvetően fontos a szaporodás, a fajfenntartás szempontjából. Ahhoz, hogy a megfelelő állapotú, de ellentétes ivarú egyedek – ha ivaros szaporodásról beszélünk – egymásra találjanak, fel kell tudni ismerni a potenciális párzótársat vizuális, akusztikus vagy kémiai jelek útján. Az oroszlánok és a hiénák társas vadászatukat a kommunikációval tehetik eredményesebbé. Nyilván nemcsak fajon belüli, hanem fajok közötti információátadás is van. Gondolhatunk hazánkban a szajkó riasztó vagy a feketerigó éles hangjára. Az erre fogékony madarak vagy emlősök is tudják értelmezni, hogy veszély leselkedik rájuk, egy potenciális ragadozó, tehát a védekezésben is kiemelt szerepet kap.
Milyen egyéb különleges kifejezési formákat találunk az állatvilágban?
Egyes éjjelilepkéknek olyan érzékeny a kémiai receptoruk, hogy akár egy levegőben befogott molekula, amely a másik ivarú egyed szexuális feromonja, ingerületi állapotba hozza őket. Akár kilométerekről is egymásra találnak az éj leple alatt kémiai érzékszerveik segítségével. A hangok terén a denevéreket említhetjük, akiknek elsődleges érzékszervük a hallás. Úgy tájékozódnak, hogy magas frekvenciájú hangot adnak ki, ami visszaverődik a környezet különböző tárgyairól, és ez alapján rakják össze a képet. Amikor egymás között szeretnének kommunikálni, akkor sokkal mélyebben teszik ezt, mint tájékozódás közben. Drasztikusan lecsökkentik a kiadott hang frekvenciáját, mert az ultrahangok hamar elenyésznek a levegőben. Ha Egerben az Érsekkertben sétálunk, lehet hallani szabad füllel a faodúkban cincogó denevéreket. Ilyenkor egymással kommunikálnak. A párosodási időszakban a hímek szociális hangokat adnak ki, amivel a nőstényeket csalogatják. A cetfélék is közismerten akusztikusak. A bálnák éneke rendkívül messzire terjed. Ha a túzokra gondolunk, amely hazánkban fokozottan védett madárfaj, a hímek gyönyörű nászruhát öltenek, és násztánccal próbálják a tojók figyelmét felkelteni.
Milyen fejlettségi szint szükséges ahhoz, hogy egy állat képes legyen kommunikálni?
Minél fejlettebb fajról beszélünk, annál összetettebbek a kommunikációs formák. Már a nagyon egyszerű állatoknál is van kémiai kommunikáció, de a legösszetettebb kifejezési formákat a gerincesektől várhatjuk, az emlősöktől és a madaraktól.
Napjainkban is zajlanak ezirányú kutatások?
Egyrészt alapkutatások folynak, hogy megértsük a körülöttünk lévő természetes világ működését. Másrészt olyan alkalmazások, amelyek átültethetők a saját kultúránkba. A madáréneket régóta kutatják, hiszen sok a hasonlóság az emberi vokális kommunikációval. A kutatások eredményeit a saját javunkra is fordíthatjuk. Ha megismerjük például egy kártevő rovar szexuális feromonját, akkor ki tudunk rakni feromoncsapdákat, amelyek odavonzzák, így megakadályozzuk a kártételüket, ugyanakkor nem kell vegyszert használnunk.
Kik a legintelligensebb állatok?
Az emberszabásúak és a cetfélék mellett a madarak agya is nagyon fejlett, például a varjúfélék rendkívül intelligensek, problémamegoldásra is képesek. A hollók emberi hangokat is tudnak utánozni. Őket nem tartják hobbimadárként, de kutatócentrumokban foglalkoznak velük, illetve menhelyeken sérült példányokkal. Ott akarva-akaratlan elkezdi tanulni a környezet hangjait, különösen a gondozó hangját utánozza.
SZERZŐ: CSÁK-NAGY KRISZTA
FOTÓ: GÖRFÖL TAMÁS, DR. ESTÓK PÉTER
