Márton-napi szokások, avagy miért olyan népszerű manapság is Szent Márton?
November 11-én lépten-nyomon Márton-napi programokkal találkozhatunk országszerte, például lúdvacsorákon tehetjük tiszteletünket, illetve a borkóstolók is nagyobb hangsúlyt kapnak ilyenkor. Arról, hogy a felhizlalt liba, az abból készült finomságok és az újbor ünnepe hogyan kapcsolódik a negyedik században élt Tours-i püspök nevéhez, Császi Irén néprajzkutatót, valamint Ailer Gellért plébánost kérdeztük.
Szűz Mária után a legnépszerűbb szent
„A középkortól kezdve jeles ünnepként tekintettek Európában a Márton-napra” – fogalmazott Császi Irén, a Dobó István Vármúzeum néprajzkutató muzeológusa. „Máig nagy tisztelettel tekintenek a pannóniai születésű püspök életére, aki Itáliában töltötte fiatalkorát” – tette hozzá a szakember.
A jómódú, pogány katonacsaládba született Márton, – bár már gyermekként Isten szolgálatára vágyott –, egészen korán, 15 évesen katonáskodásra adta a fejét. Utóbbi tevékenységéhez kapcsolódik, hogy a szentet gyakran ábrázolták egyenruhában.
Számos legenda és csoda fűződik Szent Márton nevéhez
„Katonaként kilovagolt, és a városkapuban találkozott egy szegény koldussal, akit megsajnált, hiszen a hideg tél ellenére hiányos öltözetet viselt” – kezdte a köpenyvágás történetének felidézését Császi Irén. „Márton a kardjával kettévágta a palástját, amit a koldusnak adott, majd éjszaka ebben a köpönyegben jelent meg neki Krisztus” – folytatta a néprajzkutató, aki hozzátette, Szent Márton innentől próbálta életét Jézus felé fordítani, megkeresztelkedett, és kilépett a császári seregből.
Császi Irén egy másik legendát is kiemelt abból az időből, amikor Márton szerzetesi közösségeket alapított, remeteként élt, majd amikor Tours-ban püspökké akarták választani, szerénysége miatt a ludak óljába bújt, azonban azok hangos gágogása elárulta rejtekhelyét.
„A püspökhöz kötődő másik legenda szerint Szent István – a besenyők elleni harcban – a Mártont ábrázoló zászlóval vívta a győztes csatát” – fogalmazott a néprajzkutató.
Szent Márton mint hittérítő
„Jelentős szerepet tulajdonítanak Szent Márton eretnekség ellen folytatott harcának” – hangsúlyozta Ailer Gellért plébános. Hozzátette, bár a későbbi püspök pogány környezetbe született, tudatosan és bátran vállalta keresztény hitét, azzal együtt is, hogy a továbbiakban nem élvezhetett császári előnyöket a korábbi katonai szolgálataiért.
Ailer Gellért kiemelte, Szent Márton alázattal és jósággal fordult az elesettek felé, majd püspökként is figyelt az emberek életére. „A szegényekkel, betegekkel való bánásmódja, gondoskodása kifejezetten népszerűvé tette alakját” – fogalmazott a plébános.
Szent Márton öröksége
„Szűz Mária után a legtöbb templom a Tours-i püspökről kapta a nevét, sőt búcsú is kapcsolódik hozzá” – mondta el Császi Irén. A néprajzkutató hozzátette, a Márton keresztnévként is nagy népszerűségnek örvendett, sőt vezetéknévként a Marton is az ő emlékét őrzi, emellett Márton-énekek is fennmaradtak utána, illetve savariai születése miatt, a Szombathelyi Egyházmegye védőszentjeként is tisztelik.
Márton-napi libalakoma
November 11-ére az óév utolsó jeles napjaként tekintettek. Császi Irén elmondta, a liba középkori földesúri járandóságnak számított, amelyet megtömve, felhizlalva ilyenkor vágtak le, a kukoricatöméssel hizlalt állat ekkorra vált ugyanis eladhatóvá. A néprajzkutató az őszi mezőgazdasági ünnep zárónapjaként említi a Márton-napot, amelyet országszerte nagy lakomákkal ünnepeltek. Emellett egy római étkezési szokásra is visszavezette a történetet, hiszen a libára mint áldozati állatra tekintettek. A szakember hozzátette, a capitoliumi libák gágogása riasztotta el a Rómát elfoglalni igyekvő gallokat, hiszen az őrség felébredt a hangjukra, – ezáltal a libák őrző, riasztó madárként is feltűnnek a mitológiában.
Császi Irén Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszonyról is említést tett, aki 29-féleképpen tudta elkészíteni a libát, amelyek közül talán a legismertebb a libapecsenye, a ludaskása, a libatöpörtyű, illetve a libakolbász.
A néprajzkutató elmondta, a libamellcsontot időjárásjóslásra is használták: például a barnás árnyalat, azt jelentette, hogy sötét, sáros télre lehetett számítani, a fehér pedig – a néphit szerint – a hosszú havas telet mutatta.
Szent Mártont a bor bírájának is tartják
„Szintén a Márton-naphoz kapcsolódik a borfogyasztás, ezen belül az újbor kóstolása, amely ekkorra forrt ki, s amely az egri iratokban is megjelent” – fogalmaz Császi Irén, aki elmondta, ilyenkor Szent Márton egészségére ittak.
A néprajzkutató egy Egerhez kapcsolódó mondást is megemlített: „Megérdemli Márton poharát” – ezt a régi céhes világban az egri mesterlegényre mondták, ami azt jelentette, hogy kaphatott a város borából, vagyis megkóstolhatta az újbort.
A Hotel Senator-Ház és Étterem évtizedek óta ünnepli a Márton-napot. A figyelemfelhívó táblákon kívül különböző libadíszekkel, illetve Gulyás Gábor séf különleges menüsorával készülnek a vendégeknek.
Az Ostoros Családi Pincészet az alábbi borokat ajánlja a Márton-napi fogásokhoz:
- Egri Csillag
- Egri Cabernet Sauvignon Superior
- Egri Merlot Töppedt szőlőből
SZERZŐ: VASS JUDIT
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
