Idén 140 éves a Magyar Vöröskereszt
Április elsejétől Grubert Roland, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén és a Nógrád Megyei Szervezetének igazgatója vette át a Heves megyei szervezet irányítását megbízott igazgatóként. Az egri központ vezetője, Gortva József február 22-én hunyt el, életének 64. évében. Példaértékű munkáját, szellemiségét kívánja folytatni és tovább építeni a Heves megyei szervezet újonnan kinevezett igazgatója, aki céljairól, terveiről, valamint az idén 140 éves humanitárius szervezet jelentőségéről nyilatkozott lapunknak.
Hogyan került kapcsolatba a Magyar Vöröskereszttel, mit jelent az Ön számára a mozgalomhoz tartozni, annak északkelet-magyarországi csoportjait irányítani?
Középiskolás voltam, amikor elindultam egy elsősegélynyújtó versenyen Miskolcon. Akkor kerültem kapcsolatba a Magyar Vöröskereszttel. Már a diákévek alatt önkénteskedtem, majd amikor Budapestre költöztem, az országos igazgatóságnál a katasztrófavédelmi egység munkatársaként dolgoztam. Később az ifjúsági szervezet elnöke lettem. Nagyon meghatározó időszak volt az életemben. A támogató munkahelyi közösség csak tovább erősítette a szervezethez való kötődésemet. Az akkori munkatársaim közül többen ma is a Magyar Vöröskeresztnél vannak vezető beosztásban és azóta is jó barátok vagyunk. Mi dolgoztuk ki például a bázisiskolai rendszert, bevezettük a Balatoni Elsősegélynyújtó Szolgálatot, Országos Elsősegélynyújtó Versenyeket szerveztünk. Aztán 2010-ben az árvíz idején tértem vissza Miskolcra. Az akkori igazgató, Molnár Józsefné nyugdíj előtt állt, ő kérdezte meg, hogy nem jönnék-e vissza a B.-A.-Z. megyei szervezethez. Visszajöttem. Először igazgatóhelyettes voltam, majd 2010-től egy sikeres pályázás után a szervezet élére neveztek ki. A Nógrád megyei szervezetnél 2019-től vagyok vezető, áprilistól pedig már Hevesben is.
Három megyei szervezetet irányítani nagy feladat, de kihívás is egyben. Új dolgokat kitalálni és sikerre vinni, számomra rendkívül fontos. Miskolcon számos olyan programot valósítottunk meg, amire korábban nem volt példa. Ma már családi napköziket üzemeltetünk, szociális farmot létesítettünk és varrodánk is van.
Milyen emlékeket őriz elődjéről, Gortva Józsefről?
Nem volt olyan nap, hogy ne beszéltünk volna telefonon. Összekötött minket a szakma, néha vitáztunk is. Az országos értekezletekre mindig együtt mentünk, sőt egy nyár sem telt közös paradicsombefőzés nélkül. Kiváló munkát végzett Heves megyében, példaértékű a véradásszervezés területén végzett tevékenysége és a fiatalokért is sokat tett. Mi nem pusztán munkatársak, hanem barátok is voltunk.
Gortva Józsefet országszerte jól ismerték, szerették és tisztelték. 1993-tól irányította a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetét. Rendkívül sokat tett a véradásszervezés, valamint az elsősegélynyújtás népszerűsítéséért és a fiatalokért.
Mit tekint főbb feladatának Heves megyében?
A már meglévő jó gyakorlatokat, programokat természetesen továbbvisszük, de előre is akarunk lépni. A B.-A.-Z. megyei szervezetnél már jól működő programokat Heves megyében is szeretnénk meghonosítani. Mezőcsáton pl. szociális farmot létesítettünk, ahol olyan emberek dolgoznak, akik a munkaerőpiacról kiszorulnak. Társadalmi vállalkozásunk értéket is teremt. Szeretném, ha Heves megyében is bővülne a paletta, munkahelyteremtő beruházásokat is tervezünk. Az egri munkatársakkal már el is kezdődött a közös gondolkodás.
A járvánnyal terhelt időszak milyen kihívások elé állította az egyesületet és hogyan sikerül megbirkózni az akadályokkal?
A koronavírus-járvány számunkra is új helyzetet teremtett. Át kellett alakítani egyes feladatokat. Megváltoztak például a véradásszervezés körülményei. Bezártak az iskolák, az intézmények, új helyszíneket kellett keresni. Emiatt a munkatársaim feladatköre is kibővült. Kevesebb lett a véradó, holott vérre mindig szükség van. Egy 100 fős véradáshoz ezer embert is fel kell hívni. Személyessé vált viszont a kapcsolat, ami egyébként remekül működik.
A hajléktalanellátó intézményekben csendesebb időszakban is sok és rendkívüli a feladat.
A járványhelyzet nagyon sok családot taszított még mélyebbre, így rájuk is jobban kell figyelni, és természetesen a járványügyi védekezésben is szerepet vállalt a Magyar Vöröskereszt. A legnagyobb eredménynek mégis azt tartom, hogy mindenki munkahelyét meg tudtuk őrizni és senkit nem kellett kényszer- vagy fizetetlen szabadságra küldenünk.
Általában milyen feladatok ellátására keresnek önkénteseket? Hogyan lehet segíteni munkájukat?
Gyakorlatilag minden területre. Szerencsére egyre több az olyan cég, ahol kultúrája van az önkéntes munkának, és ez nagyon pozitív.
Idén május 16-án ünnepli 140. születésnapját a Magyar Vöröskereszt, míg az ifjúsági szervezet fennállásának 100. évfordulójára emlékezik. Mit tart a Vöröskereszt legnagyobb erősségének? Mely eredményeikre a legbüszkébbek?
A Magyar Vöröskereszt idén lesz 140 éves, a nemzetközi szervezet pedig még ennél is régebben alakult. A segélyszervezet akkor is működött Magyarországon, amikor más egyesületek nem, ez a genfi egyezmények miatt van így. Békeidőben és háborúk idején is mindig aktív volt. A Margit Kórházat például a Magyar Vöröskereszt építtette, de részt vett a nővérképzésben is. Óriási intézményrendszerrel, felelősségteljes feladatkörökkel mai napig a világ egyik legismertebb segélyszervezete. Ezért minden nap keményen meg kell dolgozni. Mi mindig oda megyünk, ahonnan más elmenekül.
SZERZŐ: SOMOGYI KINGA
FOTÓ: VÖRÖSKERESZT
