Ne most fogjunk drasztikus életmódváltásba!
2020-ban a polcunkon a C-vitamin mellett a D-vitamin is állandó lakó lett. Megtanultuk azt is, hogy kiemelten fontos a cink és a szelén bevitele. Azt azonban már kevesebben tudják, mennyire fontos külön napszakban szedni őket. A koronavírus rávilágított, hogy vigyáznunk kell a szervezetünkre. Ezért ha extrém életmódváltásra sarkalt minket az új esztendő, gondoljuk át újra, valójában mire van szükségünk. Minderről Szakács Ibolya diplomás természetgyógyász, életmódtanácsadó és terapeutával beszélgettünk, aki a Parádfürdői Állami Kórház Egészségfejlesztési Iroda vezetője, valamint a Magyar Életmód Orvostani Társaság tagja.
Milyen állapotban van szervezetünk januárban?
„Az immunrendszerünk szempontjából a január a téli időszak mélypontja a hideg, a rövid nappalok és a napsütés hiánya miatt. Ilyenkorra kimerülnek a testünk tartalékai, ráadásul a járvány okozta pszichés nyomás, amelyet a 2020-as év gyakorolt ránk, most csúcsosodik ki. Ha az évkört nézzük, ez egyébként is jellemző a január közepére és végére, hiszen ilyenkor jelennek meg a klasszikus felsőlégúti járványok. Mindez természetes folyamat, ugyanis az év ezen szakaszában van leginkább kimerülve szervezetünk. El kell tudnunk fogadni, hogy mi is a természet részei vagyunk, és fontos, hogy ne év elején akarjuk megváltani a világot, és ne januárban akarjunk új életet kezdeni, ne terheljük magunkat tovább a változtatás nehézségeivel!” – mondta el lapunknak Szakács Ibolya.
A türelem most egészséget terem
Azt tanácsolja, ha a közeljövőben enyhítenek a koronavírus miatti korlátozásokon, akkor se vessük bele magunkat azonnal nyüzsgő társasági életbe, hanem egy kicsit hagyjuk magunkat a jelenlegi lassabb, kimerült állapotunkban. Legyünk türelmesek, és akkor fogjunk jelentősebb életmódváltásba, amikor jön a tavaszi jó idő!
Így töltse fel szervezetét év elején!
Kiemelte, hogy az egészségünket leginkább befolyásoló tényező a táplálkozás. Ebben az időszakban a téli típusú, szezonális ételekre kell nagy hangsúlyt fektetni.
„Ahogy nagyszüleink is tudták, ilyenkor elsősorban a hüvelyes zöldségeket, káposztaféléket, gyökér zöldségeket (répa, zeller, cékla, batáta, stb.) valamint az ezekből készíthető tartalmas meleg egytálételeket érdemes fogyasztani. Az enyhén csípős fűszerek közül erősíti immunrendszerünket a gyömbér, a torma, vagy éppen a fokhagyma, ahogy kiváló melegítő hatással bír szervezetünkre egy jó sütőtökkrémleves is. Nassolásra kiválóak az igen magas biológiai értékű „szuperélelmiszerek”, az olajos magvak. A teljes értékű táplálkozás titka, hogy tiszta alapanyagokból készített, viszonylag egyszerű eljárással előállított ételeket fogyasszunk. Vásároljunk alapanyagokat, és azokból készítsünk magunknak otthon az étkeket!”– részletezte.
Mértékkel fogyasszunk húst!
Kiemelte, a növényi alapú táplálkozás jóval kisebb terhet ró szervezetünkre, éppen ezért tanácsos ilyenkor kifejezetten erre alapozni az étrendünket.
„Ez nem azt jelenti, hogy kígyóuborkára és salátára korlátozzuk a táplálékbevitelt, hanem olyan hüvelyes zöldségekre helyezzük a hangsúlyt meleg étel formájában, mint például a lencse, csicseriborsó, vagy éppen a babfélék, amelyek kiváló fehérjeforrások. Érdemes ilyenkor beiktatni kifejezetten húsmentes napokat is, mert ezzel sokat tehetünk az egyébként is több szempontból leterhelt szervezetünkért” – fejtette ki.
Hozzátette, természetesen a hideg, téli időben mértékkel fogyaszthatunk zsírban gazdagabb húsételeket is.
„Ha például sütőben sült céklával vagy vörös káposztával esszük meg a disznótorost, akkor máris egyensúlyba kerül a bevitt tápanyagtartalom. A két fő szempont mindig a mennyiség és a minőség. A húsételeknél elsődleges, hogy ízfokozóktól, adalékanyagoktól mentes legyen”– részletezte.
Okostányér elve: Ez legyen egy nap a tányérján!
Amennyiben figyelembe vesszük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által vallott okostányér elvét, és fejben a tányérunkra téve megnézzük a napi táplálékbevitelt, annak csaknem a felének zöldség- és gyümölcsfélének kell lennie.
Mely zsírok fogyasztása javallott?
„A mai kutatások és szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a feldolgozott növényi zsiradékok, mint a finomított étolaj, a margarin, valamint az ezekből készült termékek végtelenül károsak. Az állati zsiradékok közül helye van a táplálkozásunkban a liba- és a kacsazsírnak, utóbbi igen magas biológiai értékkel rendelkezik, de korlátozott mennyiségben fogyaszthatunk sertészsírt is, és tiszta vajat is. A növényi olajok közül a hidegen sajtolt zsiradékok fogyasztása javallott”– taglalta.
Mozgás és vitaminbevitel
Kifejtette, megterhelő fizikai aktivitás nem javasolt ebben az időszakban: a legjobb, ha minden nap 30-40 percet sétálunk tempósan a szabadban, még akkor is, ha zordabb az idő. Ezzel kiválóan át tudjuk szellőztetni a tüdőnket és oxigénnel töltődik fel az egész testünk. D-vitaminból naponta 4-5000 nemzetközi egység fogyasztandó, a C-vitamin pótlásáról elmondta, hogy lehetőség szerint jobb a különböző zöldség- és gyümölcsfélék, illetve savanyú káposzta fogyasztásával biztosítani. Ugyancsak fontos ilyenkor a cink és a szelén, amelyet egymástól külön, reggel és este kell bevenni. A szelén az elalvásban is segít minket.
Öröm az ürömben
„Minden kihívás ellenére a korlátozásokban látnunk kell a jót is, és érdemes tudatosítani magunkban azt, hogy a bezártság és a fokozott óvintézkedések a szervezetünk számára egyben védőhálót is jelentenek. A járvány követelte izolációval az elmúlt hónapokban számos más tipikus téli megbetegedést és fertőzést is megelőztünk. Keressük meg, mi az, amire van befolyásunk, (ételek, pihenés, mozgás, hobbik) és arra összpontosítsunk!”- jegyezte meg a természetgyógyász.
SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ:VOZÁRY RÓBERT
