Hamvazószerdával (február 17-én) megkezdődik a húsvéti előkészületi idő, a nagyböjt. Sokak szerint ez a negyvennapos időszak az önmegtagadással, lemondással egy nehezen megélhető időszak, különösen most, a járvány idején. Demkó Balázs görögkatolikus paróchust arról kérdeztük, hogyan használhatjuk fel ezt az időt arra, hogy testben és lélekben megújuljunk, gazdagodjunk.
Demkó Balázs görögkatolikus paróchus
Mi az értelme, szerepe ennek az időszaknak évről évre az életünkben? Mi jelent a nagyböjt fogalma?
Isten kegyelmének befogadása érdekében, szükségünk van időről időre olyan lelki utazásokra, amelyek végén a megváltás öröme, Isten akarata jobban átjár és betölt. Ennek érdekében vannak böjti időszakok, és ezért kapcsolódunk be naptárunk segítségével az üdvösségtörténetbe.
Bizánci rítusú egyházunk lelki utazást tesz húsvétig, amelynek van „előkészítő időszaka”. Egyházunk minden ünnepet, liturgikus időszakot (karácsony, húsvét, nagyböjt) előre meghirdet és előkészít. Ennek a gyakorlatnak az az oka, hogy az egyház hagyományára támaszkodva átlátja az emberi természet lélektanát. Nem tudunk gyorsan változni, egyik életállapotból a másikba átlépni. Szükségünk van a fokozatosságra.
A nagyböjtre való felkészülésben éppen arról elmélkedünk, hogy a böjtnek mi az értelme. Ez a nagyböjtöt megelőző időszak öt egymásutáni vasárnapot foglal magába. Ilyenkor minden vasárnap felolvasandó evangéliumi szakasz a bűnbánat valamilyen szempontjának van szentelve.
A nagyböjt tehát egy lelki utazás, egy megerőltető zarándoklat, ami 40 napig tart. Azért 40 napig, mert a Szentírásban jelentős tartalommal bíró szám, és maga az Úr Jézus is nyilvános működése előtt 40 napot böjtölt a pusztában és legyőzte a kísértőt.
Egri görögkatolikus közösség kápolnája
Hogyan változott a böjt jelentése és gyakorlata az idők során?
Egyházunkban nem változott meg a böjt jelentése, még a böjt eredeti szigorán sem változtattunk. Húsvétig nem fogyasztunk húst, és hétfőn, szerdán és pénteken minden állati eredetű táplálékot is mellőzünk. Ugyanakkor az eredeti fegyelem szerint húsvétig nem fogyasztunk semmilyen állati eredetű táplálékot, így tejterméket és tojást sem, és természetesen halat sem. (Ilyen szigor a gyerekekre nem vonatkozik, de ők is bekapcsolódnak valamilyen formában a böjti fegyelembe.)
Ma már a hívőre van bízva, hogy a böjtöt hogyan, milyen formában tartja meg. Szigorúan vagy kevésbé szigorúan. De az egyház útmutatása és ajánlása szerint szigorúan kellene tartani, mert a böjt folyamán a lélek, az ember hallhatatlan lelke vissza kell foglalja a testtől és a szenvedélyektől az uralmat. Leegyszerűsítve a böjt tartózkodás evéstől, ivástól, rossz szokástól és kedvteléstől. Böjti időszakunk első napjaiban szertartásainkon ezt énekeljük: „Böjtölünk testileg, böjtöljünk lelkileg is…” „tépjünk szét minden igaztalan írást”, „osszuk meg kenyerünket az éhezővel…” A böjti időszakban Istentől várunk vigasztalást és erőt, nem világi kedvteléstől. Várakozásunkban pedig átéljük nyomorúságunkat, hogy mennyire nehezen viseljük Istentől való távolságunkat.
Böjt, lelkiismeret-vizsgálat, bűnbánat, imádság. Melyiket hogyan gyakoroljuk helyesen, Istennek tetsző módon?
A böjti időszak annyi „kegyelemmel”, Istentől származó lelki ajándékkal jár, hogy valójában egy örömteli dolog, és ügyelnünk kell rá, hogy Isten előtt legyen „nagy” és „elismert”, nem pedig az emberek előtt. Ahogy Jézus tanította: „Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van…” (Mt 6, 17.) Éppen a böjt „édessége” miatt, nagyböjtünk első péntekjén egy főtt magokból és aszalt gyümölcsökből készült, mézzel ízesített édes étket (kollibát) szentel meg a pap a szertartáson, és ezt akár a templomban elfogyasztjuk. Ezzel az étekkel megemlékezünk Szent Tivadar nagyvértanúról, aki maga fogyasztotta először ezt az ennivalót, Krisztusért viselt rabságában.
Ez az időszak lelkiismeret-vizsgálat is, ahogy Joel prófétánál olvassuk: „Így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; böjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is. És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.” Jóel 2:12-13.
Az imádság nagyon hangsúlyos dolog a nagyböjtben. Ilyenkor szertartásaink hosszabbak, dallamvilágunk méltóságteljesebb, és van egy jellegzetes nagyböjti imádságunk is, Szíriai Szent Efrém imája, ami kifejezi az egész böjti és bűnbánati lelkületet:
„Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóra való restség, könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét! Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét! Igen, Uram és Királyom, add, hogy megismerjem bűneimet és meg ne ítéljem felebarátomat,mert Te áldott vagy mindörökké, Ámen.”
Az egyik nagyböjt alkalmával közösségünkben valaki úgy böjtölt, hogy húst vasárnaponként evett, de munkaideje után nem használt telefont, nem nézett tévét. Olvasni olvasott, de csak a Szentírást, és azonnal elhallgatott, amikor környezetében békétlenséget, haragot, feszültséget tapasztalt. Azt mondta végső következtetésként, hogy csak akkor tudta megőrizni fogadalmát, amikor Istentől kért segítséget, és imádkozott.
Ahhoz, hogy megőrizhessük teremtett világunkat, fontos, hogy odafigyeljünk egészségünkre, környezetünk épségére. Hogyan legyünk tudatosak mindennapjainban?
Éppen a böjti időszak is növeli a hívőben azt a tudatosságot, amit a Teremtő is elvár tőlünk. Ezt a tudatosságot a keresztény ember lelki fegyelemmel éli meg. Azzal, hogy vigyáz a szájára, harcol a szenvedélyeivel, pl. a haraggal, nem törekszik vágyai azonnali és szüntelen kielégítésére, jóindulattal viseltet mindenkivel és mindennel, az állatvilággal is.
A böjti időszak mindenképpen hat a szervezetre, de abban különbözik a fogyókúrától, hogy másra irányul, és az imádságot teszi könnyebbé.
Egy gyógyító karizmával megáldott szerzetesünk egyszer azt mondta, „ha az emberek betartanák a böjti időszakokat, kevésbé lennének betegek és nem szenvednének annyit megromlott emberi kapcsolataiktól.” Ugyanis a böjt hatékony fegyver az ördög ellen, ahogy Krisztus Urunk tanítványainak mondta: „Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak böjttel és imádsággal.” (Mk 9, 29)
Hétágú gyertyatartó, amely a szentlélek hét ajándékát szimbolizálja
Hogyan segíti az Egyház a híveket hitéletükben a pandémia idején?
A járvány idején is mindenben a hívek rendelkezésére állunk. Minden a lelki életen múlik, ezért meg kell erősíteni a híveket, hogy életüket ne félelem uralja, hanem továbbra is Krisztus. Nem az oltás lesz elsősorban a világ problémájára a „megoldás”, hanem Isten, akinek megvan a hatalma egy szempillantás alatt megváltoztatni a dolgokat. Ezért ősi gyakorlat szerint a járvány megállításáért mondott könyörgésünk bűnbánó könyörgés. Kimondjuk, hogy megérdemeljük a büntetést, de ahhoz fordulunk, akit úgy ismertünk meg, mint könyörületes és irgalmas Istent. Amennyire hitünk és lelkiismeretünk engedi, együttműködünk a járványellenes küzdelemmel, ami nem az egyetlen problémája az emberiségnek.
Ön hogyan készíti fel önmagát a böjti időszakra?
Egyházam előírását követem, az elegendő és bőséges lelki feladatot ad. Fokozatosan adom át magam az előírásoknak, és a liturgikus szövegek, a szentek tanítása ismételten nagy élményt fog jelenteni. Várom ezt az időszakot és a húsvétot.
Összességében milyen pozitív hatásait tapasztalhatjuk meg ennek az időszaknak?
A nagyböjt küzdelmes idejének az a nagy nehézsége, hogy munkahelyünk, feladataink vannak, amelyek mellé bevesszük a böjtöt és az intenzív imát. Aki ezt komolyan veszi, húsvétra átéli, és újra felfedezi az Egyház Szentségét, az Eucharisztiát. Azzá válhatunk, ami mindig is volt az Egyház, Krisztus Teste, a Szentlélek temploma. Így mondja egy nagy keleti teológusunk, hogy ezt teljesen átélhetjük a nagyböjt folyamán, amikor a böjti időszak szombatjain a holtakról is megemlékezünk, mint Istennek ajánlott élőkről.
Átéljük a felkészülés értelmét, átéljük a sok kegyelemre való méltatlanságunkat, vágy születik bennünk a teljes gyógyulásra.
A nagyböjt végén kezdődik a Nagyhét, amikor Jézus Krisztus irántunk való szeretetének mélysége tárulkozik fel előttünk katartikus erővel. Felébreszti a vágyat, hogy egyesüljünk Vele. Ezt mind újraélhetjük, és valójában ez az Egyház igazi lényege, hogy előkészít az örök életre.
Istenszülő ikonja
SZERZŐ: DR. SOMOGYI KINGA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
