Hivatásról, munkáról, ügyfelekről dr. Bánhidy Péterrel, Eger új jegyzőjével
Ha az életkora alapján nem is, a városházán eltöltött éveket tekintve mindenképpen régi motorosnak minősíthető Eger október 1-jével kinevezett új jegyzője, dr. Bánhidy Péter, aki az elmúlt, majd’ másfél évtizedben több feladatot is ellátott a polgármesteri hivatalban: volt ügyintéző jogász, csoportvezető, később irányította a jogi irodát, majd aljegyzőként is tevékenykedett. Hogy annak idején miért éppen a közigazgatást választotta? És milyen kihívást lát az új tisztségében? A vele való beszélgetéskor többek között e kérdéseket is feltettük neki.
Indulásként kanyarodjunk vissza a múltba. Érdekel, vajon annak idején kinek vagy minek a hatására határozott a jogászi pálya mellett…
Mindez a részemről nem igazán volt meglepő döntés – mondja dr. Bánhidy Péter –, mivel jómagam csupán a családi hagyományokat folytattam. Túl azon, hogy már a dédnagyapám is ezt a hivatást űzte – törvényszéki bíró volt Egerben –, a nagypapám és az édesapám is hasonló végzettséggel bír. Azaz itt egy több nemzedékre visszavezethető útválasztásról beszélhetünk.
Az ügyvédjelöltként eltöltött két évet leszámítva, mindvégig – tehát kevés híján másfél évtizede – a polgármesteri hivatalban dolgozott, méghozzá a legkülönfélébb beosztásokban. Vajon miért éppen a közigazgatás mellett kötelezte el magát?
Némi családi vonatkozása ennek a történetnek is van, mert az édesanyám egészen a nyugdíjazásáig közgazdászként ezen a területen tevékenykedett: annak idején a városi tanács munkatársa volt, majd később az önkormányzaté. És hát, valamelyest a véletlennek is szerepe volt ebben a dologban, hiszen még ügyvédjelölt voltam, amikor az önkormányzat meghirdetett egy ügyintézői állást. Úgy éreztem, érdemes próbálkoznom. Döntésemet nem csupán a családi példa motiválta, hanem egyetemista koromban a háromhetes szakmai gyakorlatomat is itt töltöttem. Egyszóval kialakult bennem egy kép, az itteni jogi munkáról.
Tizennégy év alatt egyszer sem fordult meg a fejében, hogy – teszem azt – a versenyszférában helyezkedjen el? Más tennivalók, más javadalmazás…
Amikor az ember ilyen-olyan élethelyzetbe kerül, nyilvánvalóan felmerül benne, hogy milyen lenne teljesen más területen – példának okáért a versenyszférában – szerepet vállalni. Ez természetes. Más kérdés, hogy számomra egy ilyen váltás mindaddig egyáltalán nem opció, amíg kihívást találok abban, amit jelenleg csinálok. Arról nem is beszélve, hogy az általam végzett munka igazán változatos, amely napról napra más és más ismeretek mozgósítását kívánja meg. Alkalmazkodnunk kell például a folyamatosan változó jogszabályi környezethez, biztosítva az önkormányzat törvényes működésének feltételeit, emellett jószerivel naponta felbukkannak szakmailag igen izgalmas feladatok. Gondolok itt például egy néhány évvel ezelőtti történésre, amikor egy cég, jelesül a ZF fejlesztését készítettük elő, ami pont olyan komoly kihívást jelentett, amelyről az imént beszéltem. De nyugodtan ide sorolhatjuk a választásokat is, amelyek mindig óriási, ám érdekes próbatételnek számítanak. Amíg ezek a tennivalók új impulzusokat jelentenek számomra – márpedig azt jelentenek –, szívesen látok neki egy-egy munkanapnak.
Az Ön olvasatában milyen egy jó jegyző?
Erről holnap reggelig lehetne beszélni, de szerintem az egyik legfontosabb a kellő szakmai alázat és az elhivatottság, mert itt egy, a város életében meghatározó jelentőségű posztról van szó, amely nem csekély felelősséggel jár. A szakmai tudást azért nem említem, mert azt magam alapnak tekintem, ami nélkül sehol sem lehet boldogulni. És amit még igen lényegesnek vélek, az a történet emberi oldala… Gondoljon csak bele, hány és hány állampolgár fordul meg itt, a hivatalban, akik mind-mind azt várják tőlünk – tegyük hozzá: teljes joggal –, hogy a lehető leggyorsabban és legszakszerűbben intézzük el az ügyes-bajos dolgaikat, éreztetve közben, hogy értük vagyunk.
Utóbbi megjegyzésével tökéletesen feladta nekem a labdát, miután zárásként amúgy is azt akartam kérdezni, hogy az egri polgármesteri hivatalt mennyire látja ügyfélbarátnak, illetve mit akarnak tenni azért, hogy még inkább az legyen?
Azt talán mondanom sem kell, hogy most, a koronavírus-járvány közepette rendkívül különleges időket élünk, amelyek állandó alkalmazkodást kívánnak tőlünk. Nem utolsó sorban azért, mivel látjuk-tapasztaljuk, hogy az emberek még ezekben a zaklatott, vészterhes hónapokban is igénylik azt, hogy a bajaikat személyesen, itt mondhassák el. Erre nekünk mindenképpen tekintettel kell lennünk, függetlenül attól, hogy az elektronikus ügyintézés egyre inkább tért hódít; hadd utaljak itt az adózási ügyekre, amelyeknél hatalmasat léptünk előre. Természetesen más területeken is szeretnénk effajta lehetőségeket biztosítani, amely törekvésünk fontos eleme, hogy elérhetők legyünk, azaz a hozzánk forduló polgárok a lehető leggyorsabban kapjanak visszajelzést a gondjaikkal kapcsolatban, továbbá szinte naprakészen lássák, hogyan áll az ügyük. Elvégre ez is jogos igény a részükről.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
