Igencsak mozgalmas időszakban foglalta el az Eszterházy Károly Egyetem rektori székét dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, ugyanis a világszerte dúló koronavírus-járvány komoly próbatétel elé állította és állítja a felsőoktatás szereplőit, legyen szó hallgatókról vagy tanárokról. Így aztán beszélgetésünk során nemcsak az intézmény jövőjét érintő elképzelésekről, az esetleges modellváltásról, a hagyományos, illetve az újabb képzési irányokról kérdeztük őt, hanem a pandémia által kikényszerített változtatásokról, az oktatás új formáival kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalatokról is.
dr. Pajtókné dr. Tari Ilona
Fél éve nevezték ki az Eszterházy Károly Egyetem élére. Kíváncsi lennék, hogy 5-10 év távlatában milyennek szeretné látni az Ön által irányított intézményt?
Meggyőződésem, hogy az egyetem jövőjének kulcsa a több évszázados hagyományok értékeinek megőrzése mellett a gazdasági-társadalmi kihívásokra való megfelelő válaszok megadásában rejlik. Az Eszterházy Károly Egyetemet egy innovatív, szolgáltató intézményként képzelem el, amely kielégíti a regionális gazdaság és munkaerőpiac igényeit, emellett nemzetközi szinten is megállja a helyét mind az oktatás, mind a kutatás terén.
Az egyetem elődei hagyományosan a honi tanárképzés fellegvárai voltak. Mi a helyzet most ezen a területen? És mindezt hogyan befolyásolja a Komplex Alapprogram néven futó új pedagógiai modell?
A hagyományainkra alapozva ez ma is a fő tevékenységünk. A pedagógusképzés és továbbképzés fejlesztésében, a XXI. század iskolájának kialakításában országosan is meghatározó szerepet kívánunk betölteni. Nálunk működik az Oktatás 2030 – Tanulástudományi Kutatócsoport, amelynek küldetése a köznevelés tartalmi megújításának, tantervfejlesztésének szakmai támogatása. A munkatársainknak köszönhető például a Nemzeti Köznevelési Portál, amely tartalmi-formai megújulást eredményezett a köznevelésben. De arra is büszkék vagyunk, hogy itt hoztuk létre a köznevelés – szándékaink szerint – módszertani megújítását megvalósító Komplex Alapprogramot, amelynek nagy értéke, hogy a diákok egyéni fejlődésére összpontosít és élményszerűvé teszi a tanulást. A fogadtatás nagyon jó: eredetileg 350 iskolát terveztünk bevonni a programba, de ezt már most jócskán meghaladtuk. És még valami… Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nálunk végzett hallgatóknak segítsünk megtalálni a nekik leginkább megfelelő munkahelyet, míg az iskoláknak a hiányzó munkatársakat. Ezért hoztuk létre a Pedagógus Állásbörze honlapot. Meggyőződésünk, hogy értékorientált, nyitott, kreatív – és persze, megfelelő felkészültségű – szakemberek képzésével hozzájárulhatunk a jövő sikereihez.
Míg a tanárképzés sok-sok évtizedes történet, addig például a szőlész-borász mérnökök képzése lényegesen rövidebb múltra tekinthet vissza, noha az elindítása teljesen logikus volt Magyarország egyik legismertebb és leghíresebb történelmi borvidékén…
Bár a szőlészeti-borászati oktatásnak és kutatásnak évszázados hagyománya van városunkban, az igazi lendületet számunkra az egyetemmé válás, továbbá a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnek a hozzánk kerülése hozta meg. A szőlész-borász mérnökök képzése iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ez köszönhető – többek között – komoly nemzetközi beágyazottságunknak, így a bordeaux-i, kettős diplomát adó képzésnek. A kőlyuktetői kísérleti szőlőültetvény pedig gyakorlati lehetőséget biztosít a hallgatóinknak, legyen szó szőlőültetvények telepítéséről, metszésről vagy éppen borok készítéséről. Ha a nemzetközi publikációs teljesítményt vizsgáljuk, bátran kijelenthetjük, hogy egyetemünk ma a legeredményesebb szőlészeti-borászati kiválósági kutatóműhely az országban. Mindezekre alapozva azt szeretnénk elérni, hogy ne pusztán regionálisan, de országosan is szolgáljuk a magyar szőlészet és borászat fejlődését.
Egy, a közelmúltban Önnel készült interjúban azon véleményének adott hangot, hogy az Eszterházy Károly Egyetem esetében sem kizárt a modellváltás. Ez összefüggésben van azzal a minapi újsághírrel, miszerint elképzelhető, hogy az egyetemet átveszi az egri érsekség?
Ahogy az említett interjúban is elmondtam, a kormány célja egy hatékony és korszerű felsőoktatás kialakítása és működtetése. Nem kizárt, hogy – a versenyképesség fokozása, valamint a tudományos és innovációs teljesítmény emelése érdekében – egyetemünkön is fenntartóváltásra kerül sor. Ha ez időszerű lesz, természetesen készséggel számolok majd be a változásról.
A koronavírus-járvány rohamos terjedése miatt nemcsak tavasszal, de az őszi félévben is át kellett térni az online oktatásra. Véleménye szerint hogyan működik mindez, milyen pozitívumai, illetve negatívumai vannak e kényszerű megoldásnak?
A koronavírus-járvány átformálta a munkamódszereinket. Sajnos, a tavaszi félévben volt alkalmunk gyakorlatot szerezni e téren, ezért a mostani átállás zökkenőmentesen zajlott. A korszerű távoktatási módszereket a jövőben is alkalmazzuk majd. Hogy mást ne mondjak, a gazdálkodás és menedzsment, illetve a programtervező informatikus szakjainkat szeptemberben távoktatás formájában is kínáljuk a felvételizőknek. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy nehezen éljük meg a személyes találkozások hiányát. A járványhelyzet mindnyájunk számára egyben próbatétel is, amelynek minden bizonnyal megfelelünk majd. Úgy vélem, ezekben a nehéz időkben erőt adhatnak nekünk Ferenc pápának a járványhelyzet kapcsán elhangzott mondatai, amelyek így szólnak: „E drámai helyzet, amelyben most vagyunk, arra ösztönöz, hogy komolyan vegyük azt, ami komoly, s ne vesszünk el a lényegtelen dolgokban. Fedezzük fel, hogy az életünk nem hasznos, ha nem szolgálunk. Mert az élet mércéje a szeretet.”
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
