Talán sokak előtt ismert a tény, miszerint Petőfi Sándor három napot is városunkban töltött 178 évvel ezelőtt. Ennek emlékét őrzi többek között a Foglár utcai Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet falán található emléktábla, illetve az Eger mellett és Egri hangok címmel írt versei a hevesi megyeszékhelyről. A költő látogatásának céljáról, illetve az itt töltött idő hatására íródott műveiről dr. Kusper Judit irodalomtörténésszel, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főiskolai docensével, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatójával beszélgettünk.
„A költő leginkább dokumentált útja”
„Petőfi tett arról, hogy jól ismerjük az utazásait, nagyon szeretett erről írni” – fogalmazott dr. Kusper Judit, aki mint elmondta, az Egert is érintő úttal már általános iskolában megismerkedhetünk, miszerint Debrecenből, ahol éhezett, fázott és nyomorúságos körülmények között élt, elindult – egy jó nagy kerülővel – Tokaj felé Pestre, hogy eladja a verseit. Az irodalomtörténész hozzátette, ezeket a költő azért írta össze, mert ebből remélt egy kis megélhetést, és persze hírnevet. „Petőfi nagy nehezen eljutott Egerbe, Andornaktályán keresztül, és célul tűzte ki, hogy meglátogasson egy híres költőt, méghozzá Tárkányi Bélát, az akkori egri kanonokot” – ismerteti dr. Kusper Judit, kiegészítve azzal, hogy Petőfi először nem találta, ami miatt nagyon kétségbe esett, végül pedig egy levelet hagyott a portásnál. „Üzenetében – egyelőre ismeretlenül – megszólította Tárkányi Bélát, akit a pesti hírlapokból ismert. Elkeseredett levelében segítséget kért, hogy támogassa, hogy eljusson Pestre, és őszintén megvallotta, hogy éhezik, fázik, nyomorog, és minden segítséget elfogad. Tárkányi nem volt jelen, de a kispapok igen, akik szárnyaik alá vették, illetve másnap sikerült találkozniuk a levél hatására, amit a jólelkű portás természetesen eljuttatott hozzá” – emelte ki a szakember.
Petőfi látogatását tárgyi dokumentum is őrzi, méghozzá a papnevelde falán lévő emléktábla
„Levelek is őrzik ezt a látogatást, hiszen Petőfi köszönetként írt Tárkányinak” – árulta el dr. Kusper Judit, hozzátéve, hogy bár előbbi számos helyen járt, sokakat meglátogatott, mégis az egri kitérő fordulópontnak nevezhető a nagy útján belül, hiszen végre valahol szeretettel fogadták, és meglátták benne a még csírájában lévő költőfejedelmet. „A helyi kispapok rajongtak érte, etették, itatták és Tárkányi is ezt tette” – fűzte hozzá az irodalomtörténész. Emellett, mint kiderült, pénzt adtak össze, amiből szekeret fogadhatott a költő, így Pestig már nem kellett gyalogolnia. „Eger közelében, Andornakon verseket is írt, például egy nagyon érdekes, klisészerű toposzokkal teletűzdelt művet, amelyben az egri borról vall” – derült ki dr. Kusper Judit ismertetőjéből.
„Hol jó bort érezek, betérek;
Ne térnék hát Egerbe?
Ha ezt a várost elkerülném,
Az isten is megverne.”
(Részlet Petőfi Sándor: Eger mellett című verséből)
„Feltette Egert az irodalom térképére”
„A legendákból tudjuk, hogy Petőfi nem sok bort ivott, nagyon szívesen írt ellenben bordalokat, illetve arról, hogyan borozott az egri kispapokkal” – fogalmazott dr. Kusper Judit. Hogy ebből mennyi igaz, nem tudjuk, mindenesetre a versek megmaradtak, és egy másik toposzt is meghonosított a magyar irodalomban, amely nem más, mint a várvédelem, amely egyébként nem volt idegen akkoriban – tette hozzá az irodalomtörténész. „Tudjuk, hogy Balassi óta nagyon sokan írtak erről, de ha egy Petőfi kaliberű költő megverseli az egri hősöket, Dobót, illetve a várkapitány városát, arról azt hiszem, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy feltette Egert az irodalom térképére, ráadásul még Gárdonyi előtt járunk több mint ötven évvel” – árulta el a szakember.
„Idelátszik a hegy is, hol
Dobó a hír könyvibe
Nagy neve örök betűit
Török vérrel irta be.
Hej, az volt ám még az ember,
Biz az ám!
Míg olyan lesz, sok víz elfoly
A Dunán.”
(Részlet Petőfi Sándor: Egri hangok című verséből)
Petőfi versei egyszerűen értelmezhetők
„Nagyon szívesen használ olyan költői képeket, toposzokat, metaforákat, amelyek közismertek – egyrészt a népdalokból, másrészt az úgynevezett népszerű, populáris költészetből” – emelte ki dr. Kusper Judit, hozzátéve, hogy valószínűleg Petőfi ezzel tudta megújítani a magyar lírát, és ezért olvasható mindmáig igen kényelmesen. „Nem az úgynevezett magas irodalom felől közelített a költészethez, nem német mintára akart verset írni, hanem arra támaszkodott, ami a sajátunk, ami a miénk” – tette hozzá a szakember.
Petőfi népszerűségének töretlensége
„A klasszikusokat folyamatosan újra kell olvasni és értelmezni” – vallja az irodalomtörténész. Ha egy szöveg valóban időtálló, akkor minden kornak, olvasónak föl tud kínálni olyan válaszokat, amelyek az aktuális kérdéseire felelnek – tette hozzá dr. Kusper Judit, aki mint elmondta, Petőfi igenis tud újat nyújtani, hiszen a nyelvezete jól érthető, a képei világosak, mégis összetettek, mindemellett aki huszonhat éves korára ilyen életművet hoz létre, az egyedülállóan zseniális.
„A versek iskolai tananyaggá váltak, amely helyzet nem biztos, hogy jót tesz nekik”
„Azt látom, hogy a fiatalok szívesebben olvasnak olyan verseket, amelyeket ők maguk találtak, akár egy alkalmazás segítségével, amelyek éppen kiszolgálják az ízlésüket” – fogalmaz az irodalomtörténész. „Kortárs versekkel is találkoznak, az viszont már kérdéses, hogy ki az, aki verses könyvet vásárol manapság, de bizakodó vagyok, és szeretem azt hinni, hogy egy szép képzavarral élve, reneszánszát élheti a költészet. Ezt nagyszerű intermediális jelenségek támogatják, például együttesek zenésítik meg akár a kortárs költők verseit, emellett a Pilvaker nagyszerű feldolgozásokat készített Petőfi-versekre, így azt gondolom, ez egy kitűnő lehetőség arra, hogy a költészet eljusson a befogadókhoz” – zárta gondolatait dr. Kusper Judit.
SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT, TV EGER
