Bár hazánkban már több millió ember megkapta a koronavírus elleni oltások valamelyikének legalább az első adagját, az elmúlt hetekben sok olvasónk jelezte – mondván, ki tudja, a jövőben még hányszor kell oltakoznunk –, hogy hasznos lenne, ha a magazinunk összefoglalná, mi mindent lehet (kell) tudni azokról a vakcinákról, amelyekkel hazánkban vesszük fel a harcot a világjárvány ellen. Nos, e kérésnek most megpróbálunk eleget tenni, összegyűjtve azon információkat, amelyeket szakemberek mondtak el az itthon jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokról.
Először is azt érdemes leszögezni, hogy a koronavírus-járvány legyőzésének egyetlen módja, ha minél több polgár oltatja be magát, így járulva hozzá az oly sokat emlegetett nyájimmunitás kialakulásához. Elkerülve a félreértéseket, nem árt tisztázni, hogy bár az oltások sem feltétlenül akadályozzák meg a koronavírussal való megfertőződést, azt mindenképp, hogy valaki súlyos beteg legyen, ne adj’ isten meghaljon. Legalább ilyen lényeges, hogy a vakcinák zöme két dózisból áll, és hogy a teljes védettség csak a második oltást követő 1-3 hétben alakul ki. Ha már itt tarunk… Még nem világos, melyik oltószer mennyi időre ad védelmet, illetve, hogy lesz-e szükség rendszeres oltásra, és ha igen, milyen időközönként.
Ami a mellékhatásokat illeti, mint minden oltás, úgy a koronavírus elleniek is válthatnak ki ilyen-olyan reakciókat, amelyek közt a szúrás helye környékén fellépő fájdalom és bőrpír éppúgy előfordulhat, mint a fejfájás, gyengeség, fáradtság, rossz közérzet, az izom- és ízületi fájdalom, a hőemelkedés, a hidegrázás, netán a nyirokcsomók megduzzadása. És most lássuk, miket érdemes tudnunk az itthon használt hat oltóanyagról!
Pfizer/bioNTech vakcina
Talán a legismertebb, a sajtóban is a legtöbbet szerepeltetett oltóanyag, ami nekünk, magyaroknak pláne kedves, lévén tudományos alapjainak kidolgozása honfitársainknak köszönhető, közöttük elsősorban Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikusnak. Itt egy mRNS típusú vakcináról van szó, amely egy lipid nanorészecskébe csomagolt RNS-molekulát tartalmat (mRNS), amely elősegíti, hogy az immunrendszer a vírus elleni sejteket állítson elő. Az Európai Gyógyszerügynökség által is engedélyezett vakcina hatásossága 95%, ám a súlyos betegséget és a halált 100 százalékosan megakadályozza. A -70 fokon való tárolást igénylő oltóanyag második adagját 35 nappal az elsőt követően kell beadni, ezután 7 nappal alakul ki a teljes védettség. A szer 16 éves kor fölött bárkinek beadható, így krónikus betegeknek és várandós nőknek is.
Moderna-vakcina
Szintén mRNS típusú oltóanyag, amelynek a hatásossága 94,1%, ugyanakkor a súlyos megbetegedést és halált ez is 100 százalékban meggátolja. A tárolásához elég -20 fok, viszont itt is két oltásra van szükség, amelyek között 28 napnak kell eltelnie. A teljes védettség a 2. injekciót követő 14. napra alakul ki. Mindenkinek adható, aki elmúlt 18 esztendős, tehát a krónikus betegek és a terhes nők sincsenek kizárva a használatából.
Szputnyik V-vakcina
Itt egy úgynevezett vektorvakcináról van szó, ami azt jelenti, hogy egy hordozóvírust használnak, amely az antigén genetikai kódját tartalmazza. A vektor segítségével így a genetikai anyag bejut a testi sejtekbe, majd arra készteti a szervezetet, hogy az antigént elkészítse, ezzel pedig immunválaszt váltson ki. Bár a Szputnyikot az Európai Gyógyszerügynökség e sorok megszületésekor még nem hagyta jóvá, annyi tudható, hogy a hatásossága 91,6 százalékos, ám a súlyos betegségeket és a halált éppúgy kivédi, mint az előző szerek. Itt is két oltás szükséges, amelyek között 14 napnak kell eltelni, a teljes védettség pedig a második injekció után két héttel jön létre. A tárolásához csupán 2-8 fok kell, ugyanakkor krónikus betegek csakis mérlegelést követően kaphatják meg, míg állapotos nők egyáltalán nem.
AstraZenaca-vakcina
Talán a leginkább elhíresült oltóanyag, amelynek a használatát több ország is felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy nem tisztázott, van-e összefüggés a szer alkalmazása, illetőleg a több beteg esetében bekövetkezett – olykor halált is okozó – vérrögképződés között. Bár az Európai Gyógyszerügynökség megállapított effajta összefüggést (amit a vakcina alkalmazási előírásában fel is kell tüntetni nagyon ritka mellékhatásként), azt is leszögezte, hogy az oltóanyag hasznossága messze meghaladja a beadásával járó kockázatot. Érdekes ugyanakkor, hogy míg sok országban az 50, illetve 60 év alattiakat nem oltják ezzel, Magyarországon éppen e korosztályoknál használják. Az egyébként a vektorvakcinák közé tartozó AstraZeneca hatásossága 76 százalék, de a súlyos megbetegedést és a halált pont olyan mértékben (100 százalékban) megakadályozza, mint a már felsorolt oltóanyagok. Ebből is két dózis kell, ám a kettő között 84 napnak kell eltelnie. Tizennyolc éves kor fölött a krónikus betegek is megkaphatják, az állapotos nők viszont nem.
Sinopharm-vakcina
A kínai oltóanyag a klasszikus, jól bevált módszeren alapszik (inaktivált vírus), a hatásossága 79,34 százalék, ám teljes mértékben kizárja a súlyos betegséget és a halált. Ez esetben is két injekció szükségeltetik (a kettő között 28 napnak kell eltelni), a teljes védettség pedig a második adag beadása után két héttel alakul ki. Terhes nők kivételével mindazoknál alkalmazható, akik elmúltak 18 évesek, viszont a krónikus betegeknél csakis akkor, ha megfelelően kezeltek.
Janssen-vakcina
Idehaza csak a legutóbbi időktől használt vektorvakcina, amelynek a hatásossága 66,9 százalék, súlyos betegség esetében pedig 85-100%. Megjegyzendő, hogy pillanatnyilag ez az egyetlen olyan, idehaza használt oltóanyag, amelyből csupán egy adag kell, s amely a teljes védettséget az injekció beadása után két héttel már biztosítja. A szert – az állapotos nők kivételével – a 18 évesnél idősebbek kaphatják meg, így a krónikus betegek is. Az USA közben bejelentette: átmeneti ideig nem oltanak Janssennel a vérrögképződéses esetek miatt. (Igaz, mire ez az írás megjelenik, már más lehet a helyzet.) Az anyavállalat, a Johnson & Johnson közölte, késlelteti az európai szállításait.
(EM)
