Kézírásra hangolva
A digitális világ, a billentyűzet egyre inkább háttérbe szorítja a kézírást. A gyerekek többsége hamarabb megtanulja kezelni az érintőképernyőt, mint a ceruzát. Szülőként felelősségünk kicsi kortól hangolni gyermekeinket az írástanulásra. Hogy miként, arról Fábián Zsuzsanna gyógypedagógust, logopédust, a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Egri Tagintézményének helyettes vezetőjét kérdezem.
Az USA-ban 2010 óta nem teszik kötelezővé a kézírás tanítását, de még a mintaként emlegetett Finnországban is elsődleges szerepet kap a gépírás. Valóban ez lenne a jövő?
Amerikában valamikor indiánok és bölények laktak, ma pedig kevert népességet találunk a kínaitól kezdve az arabig. A migráció miatt az angol kézírást nem lehet kivitelezni. Sokkal egyszerűbb billentyűzet segítségével a látványelemekre koncentrálni, mintsem arra kényszeríteni a lakosokat, hogy vonaltól vonalig írjanak. Számos pszichológiai és pszichiátriai társaság működik az USA-ban, akik bebizonyították, milyen hátrányokkal jár, ha a gyerekek kétéves koruk előtt túlzott mértékben foglalkoznak érintőképernyős és más vizuális eszközökkel. Emiatt is megugrott a hiperaktív gyerekek száma. Ebben a korban nem ugráló képeket, hanem az édesanya arcát kellene látni, és a tárgyakat fókuszba hozni.
Mi az, amit ezzel összefüggésben szülőként nagyon el tudunk rontani, legjobb szándékunk ellenére is?
Nem kell mindent kérdeznünk, mert az értelmetlen kérdésekkel elbizonytalanítjuk a gyereket. Ha indulunk valahová, nem opció, hogy van-e kedve felvenni a cipőjét vagy beülni az autóba. A labdázás, a cipőfűző kötése klasszikusan olyan dolog, amivel a szem-kéz koordinációt gyakorolhatja. A tépőzáras cipő arra jó, hogy a szülő időt spóroljon. Sokan az óvodában találkoznak először a szokásrenddel, sőt a napirenddel is. Pedig a cipő felhúzása és az írás is szabály. Nem mentségeket és kibúvókat kell keresnünk a gyerek számára, hogy miért ne tegye meg. Inkább arra ösztönözzük, hogy fogadjon szót. Egyre nehezebben működik a kudarctűrés is, hamarabb feladják, ami nem sikerül elsőre. Az iskolában viszont egyebet sem hallanak, mint „próbáld meg még egyszer, a következő szebb lesz”. Ez a varázsige, amit ha nyugodt hangon mondunk, a hátát simogatva, akkor nem kell minden második lapot kitépni a füzetből.
Hogyan hangolhatjuk csemetéinket az iskolára, az írás-olvasás elsajátítására?
Mindegy, hogy a gyerek trambulinon, hintán gyakorolja az egyensúlyt, vagy csak a fűben ugrál. Minden mozgás jó, ami a saját testével kapcsolatban ingerekkel látja el. Amikor a gyerek a testrészeit felismeri, miközben megtapasztalja a fönt és a lent irányát, akkor az olvasás-írás alapelemeit tanulja. A zokni felhúzása olyan kihívás, mint később az írásnál vonalközben maradni. A színezés, a formakitöltés is ezt alapozza meg, ami nem azonos a satírozással, az „irkafirka palacsintával”. Egyszerű dolgok rajzolásával kezdjük, mint a fa vagy a csigabiga. Érezni kell a kézfej élét, ahogy súrlódik a papíron. Ez a nyomaték, így tud haladni majd a füzetben is a sor végéig, kitartóan. A billentyűzet nyomkodása más, ott nincs koordináció. Ha erre szűkítjük az ujjmozgást, az agy bizonyos területei kevésbé lesznek igénybe véve. Érdemes terméseket, gyöngyöket rakosgatni egyik tálból a másikba, csipeszelni ruhacsipesszel, fatipliket dugdosni. Ezek a mozgások közelebb viszik a helyes ceruzafogáshoz. Mindegy, hogy jobb- vagy balkezes lesz; egy évvel az iskolakezdés előtt azt az oldalt kell erősíteni, amivel a ceruzát veszi kézbe.
Milyen hátrányokkal jár, ha kimarad ez az előkészítő folyamat?
Ha a gyerek képzelőerejét nem fejlesztettük úgy, hogy egy hallásra maga elé tudja képzelni, amit mondunk, az gátolja a szöveg megértését. Márpedig felső tagozatban a történelem, a matematika és bármelyik más tantárgy is feltételezi az értő olvasást. A mondókák mozgásba, cselekvésbe ágyazva fejlesztik a gondolkodást, a képzelőerőt. Hasznosak a mesék, a képeskönyvek, később a történelmi tárgyú, egyszerű, szótagolva írt történetek. A jó szülő és pedagógus vizionálja a jövőt, a célra tart, hogy a gyerek a szövegértési feladatokban jól tudjon teljesíteni.
Az iskolaérettségi vizsgálatok alapján sokan szorulnak fejlesztésre. Számukra is van remény?
Hogyne. A hat-hétéves kisiskolás idegrendszere kész arra, hogy írni-olvasni tanuljon. A kézközépcsontok érése hét-nyolcéves korra tehető. Ha megfelelő volt az alapozás, az nagyszerű; ha nem volt, kicsit döcögősebben fog menni, de a képességei adottak. Szeretem, ha a nagycsoportosok rendszeresen mozognak, nem feltétlenül a lemaradás miatt. Ez lehet úszás, futás, biciklizés, kosárra dobás, focizás. Egy a lényeg: a saját testével tudjon koordináltan működni.
Kisokos
Meixner Ildikó tanítási módszerében a lap bal oldalára kis szívet rajzolnak, jobb oldalra a kézfogás kézjelét. Ez segíti a tájékozódást.
A Meixner-módszeren alapul Csabai Katalin Lexi sorozata és Dr. Szentmiklóssy Margit íráselőkészítő programja.
Kiváló segédeszköz óvodások számára a Korrekciós feladatlapok gyengénlátó gyermekek számára, amely az írást készíti elő
SZERZŐ: CSÁK-NAGY KRISZTINA
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
