Milyen a klímatudatos várospolitika, avagy mit tehet az egyén és hogyan vállaljunk intézményi, társadalmi szinten felelősséget?
A legutóbbi közgyűlésen a képviselő-testület elfogadta Eger klímastratégiáját. Ennek apropóján a környezettudatos várospolitikáról beszélgetünk az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem munkatársával, dr. Patkós Csabával, aki a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetője, illetve a Földrajz és Környezettudományi Intézet igazgatója. Többek között Eger fenntartható fejlődéséről kérdeztük, valamint arról, hogy például, hogy mi magunk hogyan válhatunk klímatudatosabbakká.
Üvegházgázleltár
„A klímastratégiához készíteni kellett egy leltárt mindazoknak az üvegházgázoknak a kibocsátásáról, amelyeket a városi lakosság, illetve az itt működő cégek úgymond elkövetnek” – fogalmazott dr. Patkós Csaba, hozzátéve, hogy ide tartozik például a közlekedés, a fűtés és a közvilágítás… Ez egy KSH és helyi adatokra építkező munka, majd pedig vállalásokat kellett tenni, hogy 2030-ig, valamint 2050-ig Eger mennyit tudna, szeretne megtakarítani, visszafogni ebből.
„A kibocsátáscsökkentés erkölcsi felelősség”
„A településeken, cégeken, lakosokon múlik, hogy a teremtett világot próbáljuk szebbé, jobbá tenni” – mondta el az intézetigazgató. Emellett a klímaváltozásnak az egészségügyi hatásai is ismertek, akár az emberekre, a növénytakaróra, akár a körülöttünk lévő világra mért következményeiről beszélünk – hívta fel a figyelmet dr. Patkós Csaba. Hozzátette, tudni kell alkalmazkodni, tehát adaptációs fejezete is van a klímastratégiának, vagyis melyek azok a tényezők, amelyek a legfenyegetettebbek a klímaváltozás által: például az épített környezetben a műemlékek, vagy a védett területek, a védett fák – többek között ezekre a kérdésekre is ki kell terjednie a klímastratégiának.
Szemléletformálás
„Kiemelten fontos, hogy az itt élőknek, a gyerekektől az idősekig, a cégvezetőknek, az önkormányzati tisztviselőknek, képviselőknek milyen információkat juttassunk el, illetve azokat milyen formában közvetítsük, hogy egy élhetőbb jövőt tudjunk kialakítani a város szintjén” – hangsúlyozta a klímakutató. Emellett nem mindegy az időzítés, hiszen minél hamarabb kezdjük a szemléletformálást, az annál eredményesebb – tette hozzá, kiemelve, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a tanárképzéseken résztvevő hallgatóknál például különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy később pedagógusként minél pontosabban tudják átadni az ismereteket a gyerekeknek.
„A csapból is ez folyik”
„Látok egy generációs szakadékot: a fiatalok, a mai harminc alattiak már egy olyan világban nőttek fel, ahol egészen korán, már az iskolákban is hozzájutottak a környezetvédelemmel, a tudatossággal kapcsolatos információkhoz” – mondta el a szakember, hozzátéve, hogy szerencsére talán egy kicsit divatot teremtett a körükben a klímavédelemhez kötődő kérdésekkel foglalkozni. A jelenleg 50-60 év fölöttieknél viszont valószínűleg hiányzott az az akkori iskolai nevelés a gyakorlatból, amelyre lehetne építeni a mostani információkat.
„A klímaváltozás bír egy furcsa epizóddal, amely nem más, mint az extrém hatás – ide tartozik például a villámárvíz, amely Egerben különösen releváns kérdés” – hívta fel a figyelmet az intézetigazgató, hozzátéve, mivel a város környékén mindent lebetonoztak, amit csak tudtak, így egy nyári zivatar esetében gyakorlatilag úszik a belváros. Ha pedig a fűtésről beszélünk, – bár lehet, hogy a legtöbben nem kötik össze a kettőt egymással -, megfigyelhető, hogy azon a környéken, ahol szeméttel, vizes fával fűtenek, nő az ott lakó asztmás betegek száma – árulta el dr. Patkós Csaba.
Változást igénylő gócpontok
„Elsősorban a tájba illő gazdálkodás lenne fontos, mivel szőlőültetvényekkel vagyunk körülvéve. Az egri borászatoknál, szőlészeteknél rengeteg vegyszert permeteznek, ezek bemosódhatnak a földbe, amely nem annyira klimatikus probléma, de az egészséget, a természeti környezetet károsíthatja” – hívta fel a figyelmet a tanszékvezető. Emellett amennyiben a lakosság meggyőzéséről, szemléletformálásáról beszélünk, akkor a turistákról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen turisztikai fellegvár vagyunk, így rengeteg az ideérkező ember. Óriási kihívás, hogy ők is ugyanúgy vallják magukénak az olyan problémákat, mint például a szelektív hulladékgyűjtés – tette hozzá a szakember.
Közösségi közlekedés
„Pár évvel ezelőtt néhány turisztikai fejlesztő letorkollt, amikor arról beszéltem, hogy a közösségi közlekedésnek milyen fontos szerepe lenne a turizmusban… Úgy reagáltak erre, hogy úgyis mindenki autóval érkezik, a vonat és a busz pedig a ’80-as évek terméke, így ezeket felejtsük el. Én pedig azt mondom, kezdjünk el újra ebbe az irányba hangolódni” – javasolta dr. Patkós Csaba, hozzátéve, nagyon lelkesítő, ami a városban történt a közelmúltban, a kvázi ingyenes tömegközlekedés az egri állandó lakcímmel rendelkezőknek. Kiemelte, kevés ilyen példát tud említeni Magyarországon, így ez mindenképpen üdvözlendő és követendő.
„Klímastratégiákkal foglalkozó klímakutatóként ennek ellenére azt mondanám, hogy a kibocsátás nagy része nem a közlekedéshez kötődik, persze azon is sok múlik, de igazából az épületekhez, lakásokhoz fűződő energiahasználat az igazán mérvadó, illetve az ebből származó szén-dioxid-kibocsátás” – említi a szakember, hozzátéve, ennek csökkentéséhez az szükséges, hogy a lakóingatlanok, – így a lakások, házak felújítása tömegesen történjen meg. Ez mindenféleképpen szükséges ahhoz a célhoz, amelyet a város klímastratégiájában tűztek ki, vagyis hogy 2030-ig tizenkilenc százalékkal csökkenjen a kibocsátás.
Az egyéneknél kell kezdeni a problémamegoldást
„A protestáns etika szelleme azt diktálja, hogy kicsit egyszerűbben, puritánabban, visszafogottabban éljük az életünket. Mértékletesnek kell lenni mind a fogyasztásban, mind a termelésben, és ami különösen fontos, hogy ezt adjuk is tovább a következő generációknak” – figyelmeztet dr. Patkós Csaba.
„Itt és most kell lépni”
„Az Európai Unió egyik irányelve, hogy 2050-re a kontinens karbonsemlegessé váljon, illetve az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezek olyan elhatározások, amelyeknek inspirálónak kell lenniük, fontos, hogy a szemünk előtt lebegjenek a célok, amelyek a cégeket is motiválják. Rajtunk múlik ugyanis a változás, és mivel történelem-földrajz szakos tanár vagyok, úgy fogalmaznék, történelmileg és földrajzilag itt és most kell lépni” – zárja gondolatait dr. Patkós Csaba.
SZERZŐ: VERES PETRA
FOTÓK: MIHÁLY PÉTER, ABÓCZKI ATTILA, TV EGER
