Bejegyzés

Az oktatási intézményeknek egyik napról a másikra kellett áttérniük a digitális oktatásra 2020. március 16-án. Gyakorlatilag egy csapásra a mélyvízben találták magukat a pedagógusok, a diákok és a szülők is. Szeptemberben a legtöbb iskolában úgy indult újra az élő oktatás, hogy ezzel párhuzamosan az időközben kialakított online eszközöknek köszönhetően – amennyiben indokolt – szinte bármikor át tudnak állni digitális formára.

A rendkívüli helyzet előnyeiről, valamint hátrányairól dr. Sipos Mihály, a Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium igazgatójával, valamint három egri középiskolással – Török Virág, Juhász Anna, Nagy Stella – beszélgettünk.

Dr. Sipos Mihály értékelése a digitális oktatásról

„Két éve erős elhatározásunk volt, hogy megteremtsük a digitális iskola feltételrendszerét. Ennek van egy infrastrukturális része, valamint egy szellemi, amely a tanárok, a diákok és szülők szemléletének átformálását egyformán érinti, s az ehhez kapcsolódó tudás megszerzését célozza” – mondta el lapunknak dr. Sipos Mihály, a Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium igazgatója, aki 49 éve tanít és 34 éve dolgozik az iskolában.

Kifejtette, ennek jegyében 2019 tavaszán a gimnázium hét kollégáját a Microsoft segítségével felkészítették arra, hogy kipróbálják a digitális oktatást.

Az intézmény gyakorlatilag készen állt a 2020. március 16-tól országosan elrendelt iskolabezárásra.

„Az átállás viszonylag könnyen ment, és sikerrel teljesítettük a tanévet. Diákjaink tanulmányi átlaga nem tért el jelentősen a korábbi évek eredményeitől. A végzős tanulók 93-94 %-a felvételt nyert az általa megcélzott, országosan elismert felsőoktatási intézmények valamelyikébe” – részletezte.

Hozzátette, hogy az eredményesség ellenére idővel természetesen hiányzott a személyes találkozás mind a pedagógusoknak, mind pedig a diákoknak.

Az intézményvezető kifejtette, az idei tanév kezdetén a Neumann János Középiskola és Kollégium tanári kara úgy készült, hogy a hagyományos mellett digitális órarendet is összeállított, azért, hogy ha egy diák megbetegszik, az osztály online formában tudjon tovább haladni a munkával.


Török Virág, az Egri Dobó Gimnázium végzős tanulója, valamint az egri Városi Diáktanács elnöke, Juhász Anna (14 éves) a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium tanulója, illetve Nagy Stella (15) a Dobó Gimnázium tanulója vegyes tapasztalatokról számolt be az online tanulásról.

„Az első két napban azt sem tudtuk pontosan, hogy megoldható lesz-e az online tanulás. Volt olyan tanárom, akinek addig nem volt internete, és emiatt kellett bekötnie” – mesélte Juhász Anna, aki tavaly ballagott el az általános iskolából, így a felvételi után érte a tavasszal kialakult helyzet. Ebből adódóan nem volt rajta akkora nyomás, noha az online matekórák, és a teljesen új tananyagok elsajátítása nemcsak neki, osztálytársainak is okoztak problémákat. „Hétköznapokon általában délig meg tudtam csinálni a Google Classroom-on kiadott feladatokat” – tette hozzá.

A Dobó Gimnázium-ban is alapvetően a Google Classroom-on keresztül ment az online oktatás, ám sokszor használták a Zoom alkalmazást is.

„Alapvetően maximalista vagyok, de ha visszagondolok, azokban a hónapokban a megszokottnál is alaposabban készültem a tantárgyakból, ezért több időt vett igénybe a tanulás. A különórák elmaradása miatt viszont többet lehettem a családommal, és sportolni is gyakrabban tudtam. Fallabdázni például úgy jártunk, hogy megkaphattuk otthonra az ütőket, és kettesével mehettünk az edzésre” – mondta el Nagy Stella, aki tavaly végezte el a 9. osztályt.

Hozzátette, elég nehéz volt megtanulni a kémiát és a fizikát és a matekot online, ám szerencsére volt olyan magántanár, akivel külön tanult matekot, így sikerült megértenie a kiadott feladatokat.

A beszélgetésből kiderült, hogy klasszikus felelés nem volt az online időszakban, kizárólag írásban kérték számon a diákokat. A tanárok az online órákon való aktivitás, valamint a beküldött dolgozatok alapján osztályoztak. Összességében úgy látják, hogy tanáraik figyeltek a helyzet adta igényekre, és maximálisan törekedtek arra, hogy segítsék a tanulók munkáját, még akkor is, ha az adott esetben sok áldozatot követelt.

„Volt olyan tanárunk, aki mindig hajnalban tette fel az tananyagot. Egyszer elmesélte, hogy két alsó tagozatos gyerekével napközben felváltva tanult az egyetlen számítógépükön, miközben házimunkát végzett, és volt 12 osztálya, amelyeknek küldenie kellett a tanulnivalót, dolgozatot íratott, illetve közben felkészült a másnapra” – részletezte Török Virág.

„Minden kihívás ellenére azt gondolom, hogy mi elég szerencsés helyzetben vagyunk.  Ugyanakkor nem látjuk a hátrányos helyzetű családok körülményeit, ahol sok esetben nincs internet, és a szociális problémák miatt a gyerekek egyetlen menedéke az iskola, ahova hónapokig nem járhattak. Mindez külső segítség nélkül fél éven keresztül folyamatos nehézségeket jelenthetett számukra” – hangsúlyozta.

Az őszi iskolakezdésről elmondták, nagyon várták, hogy újra közösségben tanulhassanak, és bíznak benne, hogy nem lesz újra digitális oktatás.


SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT