Fogalmak, amelyek járvány idején (is) élet-halál kérdést jelenthetnek
Az elmúlt hetek, hónapok rávilágítottak az önkormányzatok kiszolgáltatottságára. Ezért most egy rövid, de annál tanulságosabb utazásra hívjuk olvasóinkat. Szálljunk fel a Korona-Expresszre, és induljunk el az Önkormányzatok-Régiók-Államok útvonalon, Párizsból Eger irányába. Kalauzunk Ember Zoltán, az Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet kutatásvezetője lesz.
A francia régiók által megrendelt és kifizetett maszkokat a központi vezetés elkobozta. A járványt jobban megszenvedő kelet-franciaországi régiók konfliktusba kerültek a jobb helyzetben lévő nyugati régiókkal. Eger önkormányzata is számos egyedi intézkedést hozott, például 1600 maszkot szerzett be, majd osztott szét. Az Egyesült Államokban több állam összeveszett a központi kormányzattal, de az észak-keleti demokrata New York, New Jersey és Connecticut egymással napi kapcsolatban, a véges számú eszközökkel barterezve közösen védekeztek, intézkedéseiket összehangolták. Olaszországban a betegséget rekordsebességgel visszaszorító Veneto tartomány élén álló Liga-politikus Luca Zaia hőssé vált, a szomszédos Lombardiát vezető úgyszintén Liga-párti Attilio Fontana antihőssé avanzsált. Az osztrák kormány 1 milliárd eurós támogatási csomagot jelentett be, melyre városok és falvak pályázhatnak. A koronavírus több országban is felszínre hozta azt az újra és újra felmerülő vitát, hogy meddig terjedjen az állam, s meddig az önkormányzatok, régiók, esetleg az Európai Unió hatásköre? Ki védekezhet hatékonyabban?
Világszinten az államok (illetve a pénznyomtatás révén az őket egyre inkább kiszolgáló jegybankok) szerepének erősödése várható a közeljövőben a helyi szintekkel szemben, hiszen a kormányoknak van jogosítványa például a bértámogatások nyújtásához. Nyugat-Európában már több tízmillió ember fizetését fizeti ideiglenesen az állam. Franciaországban pedig láthatóvá vált, hogy a betegség által kevésbé érintett területek vezetése nem szolidáris a többiekkel, amikor eszközökről, vagy pénzről van szó, tehát az állam megkerülhetetlen. Azonban több feladat ellátásban igenis az önkormányzatok lehetnek a leghatékonyabbak, hiszen a helyismeret, az információ a helyi vezetés birtokában van, amely gyorsan, rugalmasan tud(na) reagálni az eseményekre.
Az 1990 után kiépülő közigazgatási rendszerben a hazai települések önállósága eleve felemás volt a kormányzattól való pénzügyi függés következtében. 2010 után ez a kiszolgáltatottság még erősebb lett; de az önkormányzatok feladat- és hatásköre is jelentősen csorbult. A március-áprilisi hírözönben másra figyeltünk; az életünk átszervezésével, egészségünkkel, idős családtagjainkkal, munkánk jövőjével foglalkoztunk. Ezt a kormány a hatalmának maximalizálására használta fel, nagyrészt az önkormányzatok ellenében. Kompenzáció nélkül maradt a gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó befizetésének jövő évre tolása, a városokban bevezetett ingyenes parkolás, az idegenforgalmi adó csökkentése. Az önkormányzatok saját bevételének átlagosan 80%-át az iparűzési adó adja, további 5%-át pedig a gépjárműadó, így ezek elvonása már az önkormányzatok létét is veszélyeztetik. Járványhelyzetben pedig fontos szerepet töltenek be, hiszen a helyi lakosság egy részét foglalkoztatják, valamint a helyi szociális támogatások révén a leginkább rászorulókat támogatják.
Egy bizonyos. Közvélemény-kutatások szerint a magyarok szeretik az erős államot, de az élet szervezésében nem akarják mindenható szereppel felruházni. Számos feladat ellátásában az önkormányzatokat hatékonyabbnak gondolják, mint az államot.
SZERZŐ: EMBER ZOLTÁN