A Labor Egyesület városfejlesztő ötletversenyének nyerteseit kérdeztük
A Labor Egyesület „Találjuk ki Egert!” címmel hirdetett városfejlesztő ötletversenyt, amelyre számos pályamű érkezett. A szakemberek végül a fődíjat – súlyozva – Nick Taylernek és Nagy Noéminak ítélték oda. Előbbi Eger (tömeg)közlekedésének az átalakítását dolgozta ki, utóbbi pedig egy érdekes megoldással tenné élménydúsabbá a városbeli futást.
Először Nick Taylert kértük arra, meséljen kicsit magáról.
60 éves vagyok, s bár az angliai Birminghamben születtem, már 1988 óta Magyarországon élek, két, viszonylag rövid időszakot leszámítva végig Egerben. Magyar nőt vettem feleségül, négy gyermekem van. A saját vállalkozásomban dolgozom, amely üzleti közvetítéssel foglalkozik, de régen tanárként is tevékenykedtem. Ám most magam is diák vagyok, ugyanis az Eszterházy Károly Egyetem nemzetközi tanulmányok szakára járok. Talán őrültségnek tűnik, hogy ilyen idősen belevágtam, de egyelőre megy a dolog.
Miért döntött úgy, hogy elindul a Labor Egyesület versenyén?
Régóta érdeklődöm a közlekedési terület iránt, amiként a pályamunkám alapötlete is jóval ezelőtt megszületett bennem. Ám most részletesen is kidolgoztam. A célom az volt, hogy az elképzeléseim minél szélesebb körben ismertté váljanak.
Most egy nehezet kérek Öntől, jelesül, hogy röviden mesélje el, miről szól a Déli Kapu projekt. Azért fogalmazok így, mert tisztában vagyok vele, hogy e témáról akár reggelig tudna mesélni…
Ha egy mondatban akarnám összefoglalni az általam felvázolt koncepciót, úgy azt mondanám, egy olyan rendszerről van szó, ami mind az Egerben élőknek, mind az ide látogató vendégeknek biztosítja azt, hogy ne kelljen autóba szállniuk, ha a városban el szeretnének jutni ide vagy oda, de akkor se, ha éppen valamely, a megyeszékhely közvetlen közelében lévő településre mennének. Ami a részleteket illeti… Már jó ideje beszélünk arról, hogy Egerbe kellene egy intermodális csomópont, tehát egy olyan hely, ahol a különféle közlekedési eszközök között lehetne váltani, vagyis egyikről a másikra átszállni. Ami rendben is van, de nézetem szerint az a hely, ahová a csomópontot tervezték, több szempontból sem megfelelő. Ezért én egy, az ipari parkhoz és az M25-ös autóúthoz is közeli területre gondoltam – egy, a Külsősor út melletti részről beszélek –, ami már csak a déli városrész fejlesztése miatt is logikus lenne. Az M25-ösre azért utaltam, mert az ezen az új autóúton Egerbe érkezők itt találkozhatnának a közösségi közlekedéssel, ráadásul úgy, hogy az autójukat azonmód le is tehetnék egy P+R parkolóban. Így a látogatókat megkímélnénk attól, hogy a városban próbáljanak meg parkolót keresgélni, és akkor még szó sem volt arról, hogy környezetvédelmi szempontból milyen kedvező lenne, ha a jelenleginél kevesebb kocsi pöfögne az utcáinkon. Azt pedig fölösleges is ecsetelni, miért jó, ha ez a csomópont a legnagyobb munkáltatók, a legtöbb embert foglalkoztató cégek közvetlen közelében helyezkedik el.
A pályamunkája a vasúti közlekedéssel kapcsolatban is javasol megoldásokat…
Igen, többek között a Várállomással kapcsolatban. Miután arrafelé lakom, pontosan tudom, hogy mennyire kihasználatlan, pedig hát a vársétány megépülése óta ez a belvároshoz legközelebb lévő vasútállomás. Ahhoz persze, hogy a vonattal érkezők a vársétányon keresztül érjék el a belvárost, az is kellene, hogy a szerelvények a várhoz közeli részen álljanak meg. És hát, az sem lenne ördögtől való – erre igény is lenne –, ha a Felsővárosban, közelebbről a Tesconál is lenne egy vasúti megálló. Pláne, mivel az elképzeléseim szerint a Budapestről érkező vonatok egészen Felnémetig járnának. Ami ugye, azt jelentené, hogy a városon belül is rendszeres vasúti közlekedés lenne. Emellett új viszonylatokban is gondolkodom: így például, hogy Eger és Debrecen között közvetlen vasúti összeköttetés lenne, sőt, Eger és Miskolc között is, amely vonalat akár meg lehetne hosszabbítani Kassáig is.
Ha már az új viszonylatokat említette, ilyeneket a buszközlekedésben is létrehozna, mégpedig az egri hálózat bevonásával, s úgy, hogy a járatok mind átmennének a városon, és persze, érintenék az intermodális csomópontot…
Igen, a prezentációmban szóltam egy Maklár–Felsőtárkány, egy Egerszalók–Noszvaj, továbbá egy Szarvaskő–Ostoros vonalról. De ezek csak példák, hiszen más, Egerhez közeli települések is szóba jöhetnek, az igényektől függően. De a lényeg itt is az lenne, hogy sem az említett helyeken élőknek, sem az azokat felkeresni szándékozó turistáknak ne kelljen gépkocsiba szállniuk.
Remélte, hogy a pályázata ilyen fogadtatásra talál?
Nem tudtam, mire számíthatok, mert bár tényleg kidolgoztam az alapötletet, a bírálat szempontjait nem ismertem. Ám számomra korántsem az volt a lényeg, nyerek-e, hanem, hogy egy felelős poszton lévő személy is – nevezetesen Berecz Mátyás alpolgármester úr – hallhatta, hogy erről a kérdéskörről miként is gondolkodom.
Noémi élvezetesebbé tenné a futást
Az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégiumban tanuló, 18 éves, tarnamérai Nagy Noémi a Facebookon találkozott a Labor Egylet által kiírt versennyel. Mivel maga is sportol – a terep-akadályfutás híve –, úgy vélte, talán érdemes azzal az ötlettel pályáznia, amelynek a lényege, hogy az Egert átszelő kerékpárút mellett végig egy rekortán futópálya húzódna, ami a körbe-körbe való kocogásnál izgalmasabb terepet jelentene a futás szerelmeseinek. Noémi elárulta: miután egy pillanatig sem hitte, hogy sikere lehet, így annál inkább örült, amikor kihirdették a végeredményt.
SZERZŐ: STANGA ISTVÁN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
