Császi Irén néprajzkutató-muzeológus az újévi szokásokról

Vénlánycsúfolás – Magyar Néprajzi Lexikon

Milyen Heves megyei, egri népszokások, tilalmak, jóslások, babonák kötődnek a szilveszterhez és az újévhez?

Ezt a napot kiskarácsony böjtjének nevezték, illetve újév napjával együtt kiskarácsonynak. Akárcsak az év más ünnepein, jeles napjain, a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak.

Szilveszter délutánján a lányok férjjósló cselekedeteket végeztek. Ilyen volt az ólomöntés, amilyen szerszámforma kirajzolódott, úgy vélték, olyan lesz a férje mestersége. Több olyan cselekedet volt, amely az állatok egészségére, szaporaságukra utalt. Hordóabroncsból etették a tyúkokat, hogy sokat és egy helyre tojjanak.

Jellemző volt a béles sütése, amit mákkal, dióval, almával vagy káposztával töltöttek. Este az óévi hálaadáson vettek részt a templomban.

Mit jelentett akkor a szilveszteri szórakozás?

A gonosz- és betegségűző zajcsapás Eger környékén is szokás volt. Fedőkkel, fazekakkal, ostorral, illetve kolompokkal lármáztak az éjféli harangszókor. A szilveszteri szórakozás a férfiakra volt jellemző: közösen kártyáztak és a pincében mulatoztak. Korán reggel elindultak a rokonokhoz, ismerősökhöz, hogy újesztendőt köszöntsenek. Felsőtárkányban a fiatal házasokat is köszöntötték:

„Adjon Isten bort, búzát!
Göndör hajú kisbabát!”

Az újévi első látogató személyének a hiedelem szerint egész évre kiható jelentősége volt. A férfi látogatónak örültek, úgy tartották, hogy szerencsét hoz, ha viszont asszony lépett először a házba, az egész éve szerencsétlen lett. A századforduló időszakából Benkóczy Emil leírásában szerepel Eger vidékéről egy közlés: a hagyomány szerint, ha újév reggelén kimennek az utcára és először férfival találkoznak, egész esztendőben szerencsések lesznek.

Milyen étkeket fogyasztottak?

Újév napjához számos, egész évre kiható étkezési előírás és tilalom is fűződik. Újesztendő napján disznó- vagy malachúst ettek, ugyanis ez a jószág a föld alól is kitúrta a szerencsét. Habart bablevest főztek füstölt hússal, vagy húsos káposztát, valamint pusztakalácsot, bélest sütöttek és mákos kukoricát is ettek. Szemes főzeléket, azaz babot és lencsét készítettek, hogy minél több pénzük legyen. Palóc vidéken elterjedt évkezdő hiedelem, hogy az, ki mit csinál újév napján, egész évben annak megfelelően fog cselekedni.

Mindezekből mára mi az, amely megmarad?

A szilveszter ma a vidám évbúcsúztatást jelenti, amikor trombitával és petárdákkal búcsúztatjuk az óesztendőt, nem gondolunk arra, hogy milyen ősi gonoszűző, bőségvarázsló mágikus eljárásoknak az emlékei élnek ezekben a szokásokban is. A tájjellegű ételek és az ételkészítési módok a mai napig meghatározzák étkezési szokásainkat, így újév napján ma is kedvelt a lencse és a malachús, valamint a mákos, diós, túrós, krumplis, káposztás és almás rétes is.

(EM)