Érvek és ellenérvek az átalakulásról

A 2020. július 30-i városi közgyűlésen döntöttek arról, hogy az önkormányzat százszázalékos tulajdonú társaságaként, hárommillió forintos jegyzett tőkével, 2021. augusztus elsejével megalapítja a Gárdonyi Géza Színház Nonprofit Kft-t. A javaslat benyújtójával, Mirkóczki Zita önkormányzati képviselővel, az Egységben a Városért Egyesület elnökével beszélgettünk, és megkérdeztük a teátrum igazgatójának, Blaskó Balázsnak a véleményét is.

MIRKÓCZKI ZITA, ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ NONPROFIT FORMÁBAN LÁTJA LEGJOBBNAK A SZÍNHÁZ JÖVŐJÉT

„A Gárdonyi Géza Színház közintézményből nonprofit gazdasági társasággá válva sokkal önállóbban és zökkenőmentesebben működhet majd, amellett, hogy az eddigi önkormányzati és állami támogatásokat ugyanúgy megkapja, mint egy közintézmény. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem ellenezte a teátrum nonprofittá alakítását. Sőt, biztosítottak minket arról, hogy támogatják és segítenek a folyamatban” – mondta el lapunknak Mirkóczki Zita, az Egységben a Városért Egyesület elnöke, Eger Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője.

Mirkóczki Zita, önkormányzati képviselő, az Egységben a Városért Egyesület elnöke

„Számtalan adminisztratív feladata van egy önkormányzat által fenntartott intézménynek, hiszen minden apróbb döntést hosszú ügymenet előz meg. Amennyiben bármiben változtatni szeretne az előirányzott költségvetésében, amit eltervezett, akkor azt minden esetben át kell futtatnia az önkormányzaton. Egy nonprofit kft.-nél ez sokkal gyorsabban és szabadabban működik, hiszen a saját pénzéből gazdálkodik, és nem kell engedélyt kérnie az önkormányzattól. Amennyiben azt mondja az igazgató, hogy szüksége van még három paravánra az előadáshoz, vagy bútorokat szeretne vásárolni az adott produkcióhoz, akkor azt magától megteheti” – részletezte.

„Természetesen ugyanolyan szigorú az ellenőrzés egy gazdálkodási társaságnál is, hiszen az intézményhez hasonlóan a nonprofit gazdálkodási társaságnak is beszámolási kötelezettsége van a közgyűlés előtt legalább fél évente” – hangsúlyozta.

„Semmivel nem kerül hátrányba egy nonprofit kft. az intézményhez képest. Ugyanúgy részesül az állami és az önkormányzati támogatásokból, emellett hasonló módon veheti igénybe a TAO helyettesítő támogatást is” – emelte ki.

Hozzátette, hogy ugyanakkor sokkal nagyobb a felelőssége egy nonprofit kft. vezetőjének, mert akár a saját vagyonával is felelhet a társaság gazdálkodásáért. Számos hazai, nonprofitként működő nagy színház esetében él ilyen kitételű szerződés.

„Lényeges, hogy egy ütemtervet kell kialakítanunk az elkövetkezendő időszakban a minisztériummal egyeztetve” – hangsúlyozta.

„Az egyik legfontosabb feladatunk jelenleg, hogy október végéig új igazgatót válasszunk. Azoknak, akik megpályázzák a színházigazgatói posztot, egyfajta menedzser típusú szemlélettel kell rendelkezniük. Nemcsak művészi, hanem a gazdálkodás szempontjából is” – emelte ki. Hozzátette, a kiírt direktori pozíció nyilvános, az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján elérhető. Bárki szabadon pályázhat rá, akinek megvan a szakmai képzettsége és a pályázati kiírásnak megfelel. Szeptember közepéig kell beadni a pályázatokat, és 30 napja van a 9 főből álló bizottságnak, hogy eldöntse, kit javasol.

A bizottságba 4 személyt delegál a minisztérium, egyet dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere, kettőt a jelenlegi intézmény, és ugyancsak két személyt az önkormányzat. Ezt követően szavazzák meg a közgyűlésben az új igazgatót.

Hozzátette, hogy számos buktatója is lehet az átalakulásnak, éppen ezért az igazgató mellett választanak egy a feladatra alkalmas gazdasági ügyvezetőt is, aki már a jelenlegi átmeneti időszakot is végigviszi.

Kiemelte, hogy a jelenlegi és az új igazgatóval folyamatos egyeztetés mellett kell majd véghez vinni az előterjesztésben szereplő ütemtervet. Alapító okiratot kell alkotni a nonprofit kft.-re. Felügyelőbizottságot kell létrehozni. Fel kell mérni a színház ingó és ingatlan értékeit. Létre kell hozni magát a nonprofit gazdasági társaságot.

„Az előterjesztésben szereplő határozatok között szerepel, hogy törzstőkével kell rendelkeznie a kft.-nek. Amennyiben a társaság eredményt produkál, vissza kell forgatnia a cégbe, és az igazgatónak érdeke lesz eredményt produkálni ahhoz, hogy fejleszteni tudja a színházat. Ennek köszönhetően jobb előadások születhetnek, és olyan művészeket is a teátrumba tud csalni, akik magasabb összegért vállalnak munkát” – részletezte.

Hozzátette, a teátrum nonprofit működési formája nem jelent kisebb anyagi terhet a városnak, ugyanis az önkormányzat és az állam között létrejött megállapodás alapján az utóbbi továbbra is ugyanannyi összeggel támogatja a színházat – akár nonprofit, akár intézmény –, amennyivel az önkormányzat.

„Az önkormányzati fenntartásban működő Gárdonyi Géza Színháznak ebben az évben 245 millió forintot ad az állam és az önkormányzat is. Emellett van egy bérpótlék is, amelyet a 6%-os béremelés miatt kapunk az államtól, ez 38 millió forint” – részletezte.

Elmondta, hogy ha a színház a koronavírus–járvány esetleges erősödése miatt ősszel gazdaságilag bajba kerül, akkor függetlenül attól, hogy intézmény vagy nonprofit gazdasági társaság, ugyanúgy az önkormányzat anyagi segítségére szorul. „A teátrum nonprofitként is élvezi majd az önkormányzat védelmét, hiszen a miénk, a mi pénzünkből gazdálkodik állami támogatás mellett” – összegezte.

BLASKÓ BALÁZS, A TEÁTRUM IGAZGATÓJA AGGODALMÁT FEJEZTE KI A VÁLTOZTATÁSSAL KAPCSOLATBAN

A színházak költségvetésének három pillére: a saját bevétel, az állami, valamint az önkormányzati támogatás. Az egri színház vezetője szerint bevételi forrásaiknak évek óta bevált szervezettsége van.

Blaskó Balázs 2011. február 1-je óta a Gárdonyi Géza Színház igazgatója

„Fontos visszaidéznünk, hogy mielőtt 2012. január 1-től megyei fenntartásból az egri önkormányzathoz került a teátrum, tetemes adóságokkal küzdött – kilátástalan helyzetben vettem át a vezetését –, s végül 75 millió forintos számlatartozással került át a városhoz. Ekkor merült fel először a teátrum nonprofit kft-vé alakítása” – mondta el lapunknak Blaskó Balázs. Kifejtette, ezt a tervet éppen azért vetették el az akkori városvezetéssel közösen, s került a színház gazdasági téren az EKVI felügyelete alá, mert nem volt meg a biztonságos működéshez szükséges fenntartói fedezet, és maga a színház sem volt felkészülve egy ilyen változásra.

Kitért arra is, hogy egy színházi évad nem januártól decemberig terjed, hanem az iskolaévhez hasonlóan, szeptembertől júniusig. Egy gazdasági éven átbillenő gazdálkodást kell folytatniuk. „Sok olyan szükségszerű kötelezettségvállalás történt január és március között, amely miatt gyakorlatilag több kiadásunk volt ezekben a hónapokban időarányosan, mint a saját bevételünk ezen hónapokra eső hányada” – részletezte.

„A felnőtt bérleteket ideális esetben május közepén kezdjük értékesíteni, majd augusztus végén-szeptember elején indul az ifjúsági- és gyermekelőadásokra szóló bérletek árusítása. Az ebből befolyó összegből finanszírozzuk a naptári év utolsó produkcióit. A saját bevétel alapját jelentő hányadot így hát a gazdasági év végére feléli a teátrum, és az évad második felétől újra az önkormányzati támogatásra van szükség, amely már a következő naptári évhez kapcsolódik” – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy a járványhelyzet miatt, a márciusban történt leállás következményeként lényegében a teljes naptári évre jutó önkormányzati támogatást felélte a színház az augusztus 3-án esedékes bérek kifizetésével bezárólag.

Saját bevételük a járványhelyzet előtti években 155-160 millió forint volt. A bérlet- és jegybevétel mellett jelentős bevételi forrást (mintegy 26 millió forintot) jelentett, hogy egy-egy vendégprodukció, rendezvény, illetve néhány egri tánciskola évről évre kibérelte a teátrum épületét. Mivel tavasztól erre sem volt lehetőség, számításaik szerint idén jó, ha 80 millió forintos bevételt realizálhatnak.

„A bérletárusítás nagyon jól indult, rendkívül hálásak vagyunk, hogy a közönség érezhetően támogatja a színházat, de nehéz előre megjósolni, hogy mennyi bérlet fogy az őszi évadkezdésig, amelyet a járványhelyzet esetleges romlása is jelentősen befolyásolhat. Amennyiben a múlt évad tavaszára tervezett, szeptemberre áttett több mint 60 bérletes előadást esetleg nem tudjuk megtartani, az további jelentős fedezethiányt eredményez” – tette hozzá.

„Mirkóczki Zita mindössze egy nappal a színház működésének átalakítását tárgyaló bizottság ülése előtt közölte velem a hirtelen változtatás tervét. Neki részletesen elmondtam minden észérvet, amely ez ellen szól.” Blaskó Balázs javaslatai között szerepelt, hogy akkor lenne érdemes a működési forma megváltoztatásáról dönteni, amikor stabilizálódik az önkormányzat anyagi helyzete, és a teátrum működése visszaáll az eredeti, pandémia előtti kerékvágásba.

SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN

FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT