Épített örökségünk rekonstrukciója és megtartása közös feladatunk
Három főbb pénzügyi forrásból, ám egymással összehangoltan történnek az egri várral összefüggő fejlesztések. A rekonstrukció jelenleg a második ütemnél tart, amely a Nemzeti Kastély- és Várprogram segítségével történik, valamint már elkészültek a Modern Városok Program részeként megvalósuló harmadik ütem kiviteli tervei. A helyreállítás munkafázisairól Berecz Mátyás önkormányzati képviselőt, a Dobó István Vármúzeum nemrégiben ismét kinevezett muzeológusát, valamint Buzás Gergely régész-művészettörténészt, az egri vár rekonstrukciójának szakmai kurátorát kérdeztük.
„Az egri vár felújítását érintő teljes projekt 2011-ben indult, amelynek jelenleg a második üteme zajlik, és a harmadik előkészítése történik. A csaknem 2,2 milliárd forintból megvalósult fejlesztés során 2016-ban adták át a megújult Kazamatát, a Szép-bástyát, a Kálvária-dombot, illetve a közművek is megújításra kerültek a vár egészében” – részletezte Berecz Mátyás az első ütem eredményeit.
Elmondta, a most is tartó második ütem az alsó várudvart érinti, amelynek eredményei már láthatók a Dobó térről: az épülő, szépülő Varkoch-kapu gyakorlatilag már készen van. Bízik benne, hogy a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretein megvalósuló projekt kivitelezése egy éven belül befejeződik, és az alsó várudvar a nagyközönség számára is megnyílik.
„A harmadik ütemmel kapcsolatos kiviteli tervek a Modern Városok Program támogatásával elkészültek. A 4,5 milliárd forintos keretet a 2016-2017-es években adták meg, ám valamennyien tapasztalhatjuk az építőipari árak jelentős mértékű növekedését, ezért jelenleg is tart a költségvetés pontosítása, a tervezett elemek összesítése, valamint azok költségeinek kalkulálása” – hangsúlyozta.
A 2020-as év végén, a belügyminisztériumi keretből meghatározott 600 millió forintos támogatással kapcsolatban elmondta, hogy ez egy általános fejlesztési keret.
„Nincs konkrétan meghatározva, hogy milyen műszaki tartalomra adták, ennek értelmében az sem szerepel benne, hogy azt panorámaliftre kell költeni. Úgy vélem, ezt a félreértést a megalapozatlan kommunikáció szülte.”
Hozzátette, a megvalósuló projekt teljesen független a város éves költségvetésétől, és ahogy országosan minden 700 millió forint feletti beruházás bonyolítását, ezt is az állami Beruházási Ügynökség végzi.
BUZÁS GERGELY AZ EGRI VÁRFELÚJÍTÁS RÉSZLETEIRŐL BESZÉLT
Miért volt indokolt a Berecz Mátyás által ismertetett három ütem, annak munkafolyamatai?
Az épületek egy részét ugyan az 1950-70-es évek között már egyszer restaurálták, de az akkor romkertszerűen bemutatott, műkő és beton kiegészítésekkel ellátott falak azóta katasztrofális állapotba kerültek: köveik szétfagytak, kihullottak, néhol – mint a székesegyház gótikus szentélye területén – már életveszélyessé váltak, ezért évek óta nem is látogathatók. De voltak olyan fontos épületek, épületrészek is, mint a Dobó-palota vagy az egykori püspöki palota keleti vége és a hozzá kapcsolódó középkori káptalani épületek, továbbá a Zárkándy-bástya, amelyeknek a régészeti feltárását is csak ennek a programnak a keretében tudtuk elvégezni, hiszen mindmáig a föld alatt rejtőztek. Ma már a régészeti munkák lezárultak, készen állnak az építészeti tervek, megvannak a szükséges hatósági engedélyek, sőt egy épületnek, a Zárkándy-bástyának már a helyreállítása is elkészült.
Ön hogyan vesz részt a folyamatokban?
Egyrészt a helyreállítási munkák régész-művészettörténész-muzeológus kurátoraként elkészítettem az egri vár építéstörténetének tudományos feldolgozását, majd a műemléki program és a tervek kidolgozásában vettem részt, amely során meghatároztuk, hogy a helyreállítások milyen elvek és célok mentén készüljenek, melyek a vár legfontosabb megőrzendő és bemutatandó értékei, az elkészült épületeket pedig hogyan tudja majd a múzeum hasznosítani, üzemeltetni. Végül pedig a kivitelezés során az lesz a feladatom, hogy ügyeljek arra, hogy a vár műemléki és régészeti értékei ne sérüljenek. Mindemellett a vár régész kutatójaként én vezettem a helyreállítások előkészítéséhez tartozó próba- és megelőző feltárásokat, kollégáimmal együtt pedig a kivitelező munkák régészeti felügyeletét végezzük.
Milyen munkafázisok követik majd a kiviteli terveket?
A következő lépés a kivitelezői közbeszerzések lebonyolítása lesz. Ezt követően, még az építkezés megindulása előtt a múzeum műtárgyait és munkahelyeit ideiglenesen ki kell költöztetni a helyreállításra váró épületekből. A legnagyobb feladat azonban maga az építés űemlék szakszerű restaurálását kell elvégezni számos szakember jól összehangolt együttműködésével.
Ilyenkor rengeteg fontos döntést a munka közben, a helyszínen kell meghozni, hogy megóvjuk a ránk maradt falmaradványokat és eredeti kőfaragványokat.
Ha elkészül az épületek felújítása, akkor visszaköltözhet a múzeum, ami azt jelenti, hogy újra fel kell építeni a munka kezdetén lebontott kiállításokat, de a lehetőségek szerint úgy, hogy még jobbak és korszerűbbek legyenek, mint amilyenek a régiek voltak. Reményeink szerint a restaurálási munkák befejezése után a mainál még szebb és gazdagabb, a hely nagyszerű történeti múltjához minden tekintetben méltó vármúzeum fogja várni a látogatókat az egri vár megújult falai között.
Az egri váregységben történő fejlesztésének három főbb pénzügyi forrása:
- A hazai forrású Modern Városok Program keretén belül, „Az egri vár állagmegóvó felújítása” című projekt, amelynek értéke 4,5 milliárd forint hazai támogatás.
- A „Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása” Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP-7.1.1-15-2016-00009) pályázat keretében „Az egri vár és erődrendszer turisztikai fejlesztése” című projekt, amely értéke 1,5 milliárdforint Uniós forrás, illetve 461 millió forint hazai támogatás.
- A Belügyminisztérium által finanszírozott, „Az egri vár fejlesztése” megnevezésű projekt, amelynek értéke 600 millió forint hazai támogatás.
SZERZŐ: ZSIGMOND LILIAN
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
