Egy fiatal szőlész-borász új utakat keres
Nem hiszem, hogy Egerben és környékén bárkinek is magyarázni kéne, milyen jelentősége van, hogy egy-egy évben miként is alakul a szőlőszüret, tehát, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű lesz-e a termés, avagy – ne adj’ isten – valamely kórokozó miatt többé-kevésbé kárba vész a gazdák áldozatos munkája. Így az is könnyen belátható, milyen fontos az ilyen-olyan szőlőbetegségek elleni védekezés, főleg, ha azt sikerül környezetbarát módon, minél kevesebb vegyszerrel megoldani. Ezzel próbálkozik Balla István szőlész-borász is, akit a módszeréről kérdeztünk.
Először is az érdekelne, mikor és miért kötelezte el magát a szőlő és a bor világa mellett…
Egyrészt a családunknak 1995 óta van borászata – mondja Balla István –, másfelől imádom a természetet. Így, amikor 2016 elején azon gondolkodtam, mi az, amivel az életem során foglalkozni szeretnék, kézenfekvőnek tűnt a szőlészet, vagyis a kellemes és a hasznos összekapcsolása. Ez aztán a tanulmányaim irányát is meghatározta. És hogy miért szeretem ezt csinálni? Maga a mezőgazdaság is vonz, ám a szőlő számomra a legcsodálatosabb növény, hiszen ezerféleképpen lehet foglalkozni vele. Arról nem szólva, hogy minden tőke külön-külön „egyéniség”, pedig egy-egy hektáron 4000-4500 is akad. Szóval nem egyhangú munkáról van szó, hanem olyanról, amely megengedi a kísérletezést, s ami mindig szolgál meglepetéssel. És sok szépséggel is, kezdve a talaj előkészítésétől és a telepítéstől, az oltványokon és a növények fejlődésén át egészen addig, hogy van egy 30-40-50 éves ültetvényünk, amelyről már sokszor szüreteltünk.
Úgy tudom, a növényvédelem terén nemcsak egyedi elveket vall, de ilyen gyakorlatot is folytat. Elmesélné, mi a lényege?
Amikor elkezdtem a szőlővel foglalkozni, feltűnt, hogy rendkívül erős szerekkel dolgozunk, illetőleg rengeteg talajmozgatást végzünk azért, hogy évente megfelelő termésünk legyen. Ám szerintem nem ez a lényeges, hanem, hogy az adott talajhoz, szőlőhöz és évhez képest – akár a síkhegyi, a Mocsáry- vagy a Nagy-Egeden lévő dűlőről beszélünk – a legjobb minőségű termést állítsuk elő. Ez utóbbihoz hozzátartoznak a különféle vegyszerek is, ám mivel én idegenkedem ezektől, elkezdtem töprengeni, nem lehetne-e valamivel kiváltani a használatukat. Így jutott eszembe a grépfrútmagkivonat, aminek a borászati alkalmazásával – a ként helyettesíti vele – az apukám, Kerenszki Attila már bő fél évtizede foglalkozik. Felmerült bennem, ha ez ennyire kiváló szer, nem lehetne-e a szőlőben a gombák és a baktériumok ellen is bevetni. Főleg, mivel ez egybeesett azon tervemmel, hogy egy vegyszermentes szőlészetet valósítsak meg, amire a világon már akadnak példák.
Hallhatnánk valamit a tapasztalatokról és a költségekről?
Amikor 2019-ben a peronoszpóra ellen permeteztünk e természetes anyaggal, csak többé-kevésbé tudtuk megállítani a fertőzést, de 2020-ban már igen jó eredménnyel használtuk a gombák ellen. Az a célom, hogy az összes területünkön ezt a megoldást alkalmazzuk. Ami meg a költségeket illeti… Pontos számokat csak pár év után mondhatok, ám tény, hogy időráfordításban kétszer annyit igényel, így kizárólag azoknak ajánlható, akik – jó értelemben – kissé megszállottak. Akadnak már érdeklődők az egri borászok táborából, de mivel új dologról van szó, a kétkedés is jelen van.
Dr. Geml József csoportja a szőlő mikrobiomot vizsgálja, beleértve a talajban és a növényben élő gombák, baktériumok összességét. Ez azért is fontos, mert a szőlőbetegségek zömét előbbiek okozzák. És olyan gombákkal is foglalkoznak, amelyek kifejezetten hasznosak, hiszen a szőlő immunrendszerét erősítik. Az eredményeik akár az Ön munkáját is segíthetik…
Így igaz. Bár én nem vagyok a gombák szakértője, de ha esetleg találnának valami olyan gombafajt, amely kipermetezve például a peronoszpórát úgy pusztítaná el, hogy közben a növénynek nem árt, az maga lenne a tökély. Pláne, mivel ez egy, a természethez közeli megoldás lenne.
SZERZŐ: SI
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
