A Cifra-Sánc negyed fertálymesterei kezdeményezésére 2019 decemberében emlékoszlopot avattak a magyar és török elesettek emlékére. A „Tetemvár-emlékjel” létesítéséről 2019. márciusban a Városimázs Bizottság a Közgyűlés által átruházott hatáskörében eljárva hozott döntést.
Az emlékjelről Dr. Kőrösy Gyula marketinges, közgazdásszal, fertálymester, valamint Berecz Mátyás alpolgármesterrel, önkormányzati képviselővel beszélgettünk.
„Összemosni az áldozatot a gyilkossal, a védőt a támadóval vérlázítóan hazug és hazaáruló cselekedet” – reagált dr. Kőrösy Gyula az Egri Magazin 2020. márciusban megjelent „A halott katona nem ellenség, az egykori ellenfeleinket tisztelni kell” című cikkére.
„Nem kérdés, hogy háborúban álltunk az Oszmán Birodalommal szemben, amikor az megszállta 150 évre az országunkat, és csaknem másfél millió magyart megölt, vagy elhurcolt Konstantinápolyba. A 16-17. században egy maroknyi magyarság védte a hazáját a többszörös török haderővel szemben” – részletezte.
Berecz Mátyás, kifejtette, hogy természetesen a turkológusok is elismerik, hogy a török hódoltság időszaka több évszázadra jelentősen visszavetette az ország fejlődését, valamint hatalmas népességbeli csökkenést okozott.
„A magyar történelem tele van megpróbáltatásokkal, tragédiákkal, ám úgy gondolom, hogy ezekkel idővel szembe kell néznünk és a helyén kell kezelni. Tudomásul kell venni, hogy enélkül, a bár erőszakos kulturális behatás nélkül ma nem azok lennénk, akik most vagyunk” – hangsúlyozta.
Berecz Mátyás
Hozzátette, hogy ugyanakkor örökös vita tárgya a történészek és régészek körében, hogy az ostrom alatt elhunyt törökök hova lettek temetve. „Azt már számos kutatás megerősítette, hogy a Tetemvár kifejezés arra utal, hogy vélhetően sok katonát itt temethettek annak idején. Ásatás nem történt a területen, ezért arra nincsen bizonyíték, hogy csak törökök, vagy kizárólagosan magyarok sírjai találhatóak itt” – részletezte.
Hozzátette, az emlékjel állítását a fertálymesteri testület tetemvári csoportja kezdeményezte. Dr. Petercsák Tivadar – a Dobó István Vármúzeum nyugalmazott igazgatója – kutatásai alapján és a történelmi hagyományra hivatkozva vélelmezi, hogy vegyesen ide temethettek el halottakat.
„Meg kell értenünk azt, hogy azok, akik valamikor ádáz ellenségként néztek egymással szembe, adott esetben egymás mellett lévő temetőben nyugszanak békében. Ebből indult ki az a törekvés, hogy méltó emlékhelyet állítsanak a városban” – foglalta össze.
Arról, hogy milyen lépésekre van szükség a továbbiakban, Berecz Mátyás kifejtette: „Egyrészt szembe kell néznünk a történelmi múlttal, amelynek része, hogy együttműködést alakítsunk más nemzetekkel, így a törökökkel is. A nemzetek közötti jó viszony kialakításában egy közös szimbólum is elősegítheti ezt legalább itt helyben. Másrészt, valóban felül kell vizsgálni a megvalósult emlékjelet, és a kellő formában további párbeszédre van szükséges szakértők bevonásával.”
Dr. Kőrösy Gyula hangsúlyozta, hogy abból adódóan, hogy ásatás nem történt, eleve csak fikcióra alapozták az emlékjel kialakítását. Kitért rá, hogy az előző városvezetés alatt kapták meg az engedélyt, ám a folyamatból számos dolog – nincs közútkezelői hozzájárulás – kimaradt.
„Nem az valósult meg, mint amire a jogosultság szólt. A magyar nyelvtörvény szerint, ha közterületen van egy idegennyelvű felirat, annak a magyar fordítását is ugyanolyan méretben meg kell jeleníteni” – emelte ki.
Dr. Kőrösy Gyula
„Az emlékjel 2019. decemberi átadásakor Mirkóczki Ádám polgármester úr sem tudhatta pontosan, hogy nem az valósult meg, mint amire a felhatalmazás szólt. Úgy vélem, jó szándékkal és a Fertálymesteri Testület iránti bizalommal elment az eseményre, ahol felavatták az emlékjelet. Jelenleg pedig arra hivatkoznak a 10. számú Fertálymesteri Testület tagjai, hogy a hivatalos avatásnak köszönhetően legitim az emlékjel” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, némi előrelépést jelent, hogy az eredetileg állított obeliszken szereplő évszámot (1552-1596) az önkormányzat jóváhagyásával 2020 nyarán eltávolították. Nehezményezte, hogy ezzel azonban a városvezetés legitimálta a korábban állított emlékjelet, amely véleménye szerint további módosításra szorul. Egerben elfogadhatatlannak tartja, hogy török hősökről szóljon az obeliszk, a megoldást a szóban forgó oldal teljes eltávolításában látja.
Azzal kapcsolatban azonban, hogy az Tetemvár-emlékjel állításának alapötlete egy jó szándékú kezdeményezésből indult ki, Berecz Mátyás és Dr. Kőrösy Gyula is egyetértett.
(EM)
FOTÓ: VOZÁRY RÓBERT
